Vihar Béla:Az alkonyat kapujában
Vihar Béla a huszadik század kiemelkedő magyar költője,a Nyugat folyóirat harmadik nemzedékéhez tartozó alkotó. Hajdúnánáson született,a Nógrád megyei Széxsényben nevelkedetf. A második világháború idején részt vett az antifasiszta ellenállásban,munkaszolgálatra hurcolták,melyet szerencsésen túlélt. Az alkonyat kapujában című kőnyv a költő utolsó kötete lett volna,de váratlan halála folytán posztumusz kötetként jelenhetett meg. A rendkívül változatos tematikájú és fotmakincsű verseskötetből most kiemelünk néhány alkotást,ezzel ajánljuk a könyvet szeretettel és tisztelettel a közönségnek. Látvány a magasban. A költő-elbeszélőt az égen úszó fehér bárányfelhòk látványa egy gyermekkori csínytettre emlékezteti. Az emlékezés,a hazagondolás verse. Gyermekkor,lámpafényben. A lelkész édesapa elmeséli a kisfiúnak Ábrahám és Izsáj történetét. Csakhogy a gyermek lelke még nincs készen ekkora történetek befogadására. A szeretet,a családi összetartozás verse,szokatlan formájú,rímtelen elbeszélő...