Bejegyzések

germánok címkéjű bejegyzések megjelenítése

James Hawes: Németország legrövidebb története

Az Alexandra Könyvesház Kft gondozásában jelent meg James Hawes: Németország legrövidebb története című könyve. Történészek közül akadnak, akik fanyalognak a rövid szintézisekre ( Hawes könyvének terjedelme mindössze 250 oldal), azonban alaposan átolvasva a művet, ki kell jelentenünk, hogy egy korrekt, minden szempontból megbízható kézikönyvet kaptak a magyar Olvasók Európa talán legrégebbi államának történelméről. Áttekintést nyerhetünk a germánokról éppúgy, mint a hódító rómaiakról, olvashatunk a Német-Római Császárság középkori virágzásáról éppúgy, mint a reformációról, vagy a politikai és fegyveres konfliktusokkal terhelt koraújkorról. Nyilvánvaló, hogy a magyar Olvasókat elsősorban Németország újkori történelme érdekli, olyan nevekkel, mint Bismarck, Hitler, Adenauer, vagy éppen Erich Honecker. Hawes remek áttekintést ad a 19-20.század históriájáról is, megtalálja a megfelelő arányt az adatszerűség és az esszéjelleg között. Rövid portrékat rajzol egy-egy vezető államférfiról, ez

Pierre Riché: Oktatás és művelőődés a barbár Nyugaton. 6-8. század

A szintetizáló történetírás mesterműve Pierre Riché : Oktatás és művelődés a barbár Nyugaton című könyve. Látszik, hogy a francia Szerző szakavatott történész módszerességével nyúlt az anyaghoz, irdatlan mennyiségű szakirodalmon átrágva magát. Persze, azért a prekoncepció sem hiányzik...Az európai történeti köztudat úgy tartja, hogy a Római birodalom bukása után elkövetkezett a barbár Nyugat korszaka, ahol is vérszomjas germán törzsek uralkodói emberkoponyából készült ivókupákból itták az asztali áldást. Pierre Riché úgy döntött, bebizonyítja mindennek ellenkezőjét. Azt, hogy a 6-8.századi Nyugat valójában egy sajátos, utánozhatatlan keresztény civilizációval rendelkező egység volt. Ez a bizonyítás időnként sikerül, időnként zátonyra fut a tényeken. Mindenesetre az tény, hogy nagyon érdekes történelmi könyv kerekedett ki ebből a bizonyítási kísérletből, melyben a szerzetes eszményképről éppúgy olvashatunk, mint az európai kultúrát nemcsak érintő, de jelentősen befolyásoló bizánci hatás