Könyvekről mindenkinek

 A magyar történelem minden korszakában kulcsfontosságú volt a magyar-osztrák viszony. Magyarország és Ausztria egymáshoz fűződő kapcsolata a két ország történelmének egyik sarokpontját adta. Gecsényi Patrícia könyve- források közlése és elemzés útján- azt mutatja be, hogyan alakult a két ország viszonya hidegháború korszakában. A Határ/esetek című kitűnő könyvet minden történész, geográfus és politológus számára ajánljuk. Ebben a könyvajánlóban néhány észrevételt szeretnénk fűzni a műhöz- részben személyes emlékek, részben történeti ismereteim, részben pedig reflexiók alapján.  1. Ahogy a dokumetumokból kitetszik, 1945 után mindkét fél megkísérelte megmenteni a menthetőt:azokat a földbirtokokat, ingatlanokat, amelyek a háborús pusztítás után még megmaradtak. A szovjet félnek viszont az volt az érdeke, hgy minden maradjon úgy ,ahogy van- ezek a mindenféle " régi dolgok" csak zavarták a hódító Szovjetuniót befolyásának növelésében. Nem véletlen, hogy a korábbi, Magyarországon

 A történelem úgy egész,ha ismerjük az egyes történelmi korokban élt emberek életmegnyilvánulásait. Nemcsak az uralkodókét, hanem a hivatalnokokét, a katonákét, a földművesekét, egyszóval: az egyszerű kisemberekét (ez három szó). A háborúk, forradalmak esetében különösen fontos, hogy ne merevedjen meg az a bizonyos tabló,ne váljon szoborrá a történelmi köztudat, hanem elevenedjen meg, forrjon. Hogy a forradalmat, a szabadságharcot a maga bonyolultságában lássuk át, ne csak egyszerű meseként, iskolai történelemóra anyagaként értelmezzük. Nyáry Krisztián:Fölébredett a föld. Levelek, hősök, történetek 1848/49-ből című könyve kiváló lehetőség arra, hogy megismerkedjünk a kor nagy és kis és mégkisebb személyiségeinek gondolataival, érzéseivel.  Hogy az 1847-48-as reformországgyűlés sem volt botrányoktól mentes, azt Tolnay Károly ismeretlennek írt leveléből tudjuk meg. Mert a sokszor szoborrá merevített képpel ellentétben, Kossuth, Deák, Széchenyi nagyon is élő, vitatkozó,egymással sokszor k

 Számtalan,különböző színvonalú könyv jelent már meg az 1956-os forradalom és szabadságharcot követő megtorlásról, illetve az azok keretébe illeszthető perekről. Szakolczay Attila kötete ezek közül az egyik legjobb. A Tóth Ilona és társai elleni per(eke)t elemzi, elképesztő pontossággal, úgy, hogy az Olvasó valoban tiszta képet kap arról, jogosan ítélték-e el Tóth Ilona orvostanhallgatót és vádlottá-társait különös kegyetlenséggel elkövetett gyilkosságért. E rövid könyvajánlóban pusztán a könyv főbb megállapításainak, gondolatainak egy részét soroljuk föl, ezzel próbálva kedvet csinálna az amúgy egyáltalán nem könnyű könyv olvasásához. Szakolczay Attila szerint az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni perek mintegy flytatásai a sztálini-rákosi korszak pereinek: koncepciósak, nem a tényállás tisztázása a feladatuk, hanem a vádhatóság- valóságtól olykor igencsak elrugaszkodott- állításainak mindenáron való igazolása. Kádár nem akart a volt ávósokkal együtt dolgozni, van is olyan belü

 Régi adósságát rója le könyvajánló blogunk azzal,hogy bemutatja és tiszta szívvel ajánlja Fáy Ferenc,Kanadában élt magyar emigráns költő köteteit. A Törlesztő ének című könyv 1963-ban jelent meg,és olyan irodalmi nagyságok tetszését is elnyerte,mint Márai Sándor vagy Határ Győző. A cím arra utal,hogy mindannyiunknak van törlesztenivalója Isten, a szülei,a hazája és még sokmindenki felé. Az életünk voltaképpen egy adósság törlesztése. Fáy Ferenc könyvében rendkívül nagy hangsúlyt kap az emlékezés mint emberi-poétai aktus. A Falusi búcsú lendületes képalkotása a költő gyermekkorát idézi,csakúgy,mint a Régi nyár,béresekkel című vers. Pillanatképet rögzít-milyen rímeléssel,milyen erős belső dinamikával!-az Apám,míg a Nagyanyám című,12 soros elégia elképesztő nyugalmat,belső békét áraszt. Ám,hogy az emlékezés torzzá,groteszkké is válhat,és sokszor az emlékezőnek okozhat kellemetlen meglepetéseket,arról a kötet nyitóverse,a Hazafelé tanúskodik. A szép emlékek eltorzulnak, a tájat,a házakat

 Eric Hobsbawm angol történész A tőke kora című könyvében arra tett kísérletet,hogy felvázolja azokat a gazdasági-társadalmi-ideológiai és politikai folyamatokat,melyek a 19.század második harmadának szédítő európai és észak-amerikai fejlődéséhez vezettek. Elemzését az 1848-49-es forradalmakkal kezdi. Szerinte azért buktak el Európa-szerte ezek a kisebb-nagyobb felkelések,mert a radikálisok és a mérsékeltek nem tudtak közös nevezőre jutni a célokat illetően. Azonkívül a nagypolgárság jobban érdekelve volt a gazdasági fejlődésben,mint a forradalomban. Ráadásul a korábban elnyomó jellegű államok sem tudtak már úgy-tehát abszolutista-módon uralkodni,mint korábban. Kompromisszumot kötöttek az intézmények a társadalommal. Azzal a társadalommal,amely egyre inkább élvezte az ipari fejlődés előnyeit. Hobsbawm nagyon meggyőző adatokat is hoz arra,hogy volt mit élvezni,pl. a brit gépi felszerelés exportja több,mint tízszeresére nőtt. Megtudhatjuk,miként alakította át ez a szédületes ipari fejlőd

 Jurij Trifonov orosz író Máglyafény című könyvét azoknak ajánljuk,akik behatóbban érdeklődnek Oroszország és a Szovjetunió 20.századi története iránt. Rendhagyó emlékirat ez,hiányos családi iratokból,elbeszélésekből,korabeli sajtóanyagokból írta meg Jurij Trifonov apja,Valentyin Trifonov élettörténetét.  Valentyin és Jevgenyij korán elveszítették édesapjukat. Már tizenévesen bekapcsolódtak a baloldali forradalmi mozgalomba. Az 1900-as évek elején röplapokat terjesztenek,verekednek a rivális csoportok tagjaival,tiszta szívükből gyűlölik a cári rendszert. Többször börtönbe zárják őket,brutális verésekben,kínzásokban van részük,de ez csak fokozza elszántságukat. Az 1905-ös forradalom bukása után szibériai számüzetésbe kerülnek,ahol találkoznak Szverdlovval,Sztálinnal is. Az 1917-es februári politikai változások után ismét Pétervárra kerülnek. Valentyin,az író apja a csendesebb,megfontoltabb,Jevgenyij a hevesebb természetű. A kommunista párt hierarchiájában Valentyin jut magasabbra:a Vörö

 Ágh István Elvarázsolt ének című könyve 2017-ben jelent meg először,a Nap Kiadó gondozásában. A kötet egészéről azt mondhatjuk,hogy rendkívül sokat foglalkozik az öregséggel,az elmúlással,a halállal. Teszi ezt azonban oly sokféle szögből és módon,hogy nekünk,akik még az élet vizében úszunk,ha már nem is lubickolva,szóvsl nekünk is hasznos és érdekes is lehet. A könyvben található verseket a Költő öt ciklusra osztotta. A Későn virrad című ciklus versei a halálról,elmúlásról,emlékezésről szólnak. Általában 6-10 strófából álló,páros rímelésű versek ezek. Az Elvált özvegység a szeretett kedvesre emlékezik,a különösen felkavaró Véglegessé vált a sorrend a család elhunytjait veszi számba. A Valóságos látszat egy mentőautó szirénázásából bontja ki a szituációt. Az Édentől keletre ciklus versei a köz ügyeivel foglalkoznak,úgy,hogy a történelmet,a politikát,a generációk közötti ellentéteket a személyes sors indigóján itatják át. A költemények formája itt már szabadabb,a sorok egészen hosszúak,

 Illyés Gyula:Két férfi c.műve először a Csillag irodalmi folyóiratban jelent meg,folytatásokban. Ezután megjelent filmregény,filmnovella,majd könyv formájában is. Nem is szólva arról,hogy e mű alapján készült a Feltámadott a tenger című film,amely nemcsak a magyar történelmet,de Illyés Gyula művét is meghamisítja. Tipikus Rákosi-korszakbeli szocreál alkotás.  Illyés Gyula művét tehát 5 különböző formában is megismerte a magyar közönség,ami a magyar irodalomban rekord.   Illyés Gyula 1948 végére nagyon nehéz helyzetbe került. Ő nem volt híve a sztálinizmusnak,nem szerette Rákosi Mátyást sem. A Rákosi-korszak kultúrpolitikája,Révai József vezetésével,szerette volna megnyerni a nagy írót. Nyomást gyakoroltak rá,folyton támadták,műveit cenzúrázták. Illyés szeretett volna válaszolni a bírálatokra,de úgy,hogy ne cenzúrázzák ki. Megírta hát a Két férfit,5 különböző változatban. A mű az 1848/49-es forradalom és szabadságharc ideje alatt játszódik. A két férfi nem más,mint Petőfi Sándor és Bem

 A tragikus sorsú spanyol költőnek és drámaírónak, Federico García Lorcának, nem hagyott időt a történelem arra, hogy rendezze hagyatékát. Ez a Címnélküli színdarab a költő fiatalkorában keletkezett, magyarul könyv formájában a Vérnász című darabbal együtt jelent meg. Azért is tragikus a mű sorsa, mert García Lorca bizonyára átdolgozta volna ezt a darabot, ha megéri élete végét, és nem esik áldozatául a spanyol polgárháborúnak.  A Címnélküli színdarab igazi avantgarde alkotás, leginkább a korai Brechtre emlékeztet, csak éppen a betétdalok, a songok hiányoznak belőle. A szereplők eléggé furcsák: Szerzők, 1. és 2. néző, hang, szolga, fiatalember, súgó, Lady Machbeth(!). A darab témája pedig nem más mint a klasszikus kapitalizmus válsága, valamint a forradalom. A darab egyfelvonásos, a Szerző monológjával indul, aki rámutat arra, hogy a polgári világ rossz, és kellene valami, ami megváltoztatja ezt. A nézők morogni kezdenek, nem szeretik az ilyen szöveget, ők szórakozni jöttek a színházba

Izsák Lajos professzor könyvében nem kisebbre vállalkozott, minthogy összefoglalja Magyarország 1944 és 1990.közötti történelmét. A téma hatalmas, a rendszerváltások közötti időszakról hatalmas forrásanyag és történeti irodalom ( jobb-rosszabb minőségben) halmozódott fel. Nehéz 200 oldalban összefoglalni a témát- de Izsák Lajos sikerrel vette az akadályt. A könyv szakmailag legérdekesebb része kétségtelenül a szovjet megszállást és a koalíciós időket bemutató fejezet. Megtudhatjuk, milyen veszteségeket szenvedett el Magyarország a második világháborúban, hogyan alakult meg az Ideiglenes Nemzetgyűlés, milyen gyakorlat szerint delegáltak képviselőket a pártok, s hogy milyen szerepet játszott hazánk 1945 utáni történetében a SZEB. Portrészerűen megismerkedünk a főbb történelmi alakokkal ( Teleki Géza, Dálnoki Miklós Béla, Vorosilov, Kovács Béla, Nagy Ferenc, az MKP vezető négyesfogata), s alapos leírást olvashatunk a pártok egymás közti vitájáról- különösen az a pont fájó, ami a Kereszt

Grendel Lajos mára az egyik legjobb magyar íróvá érett, szlovákiai és összmagyar íróvá. Sajnos, 2018.decembere óta nincs közöttünk. Persze, a kiemelkedő pályafutás lehetősége már 1985-ben fennforgott, amikor is, még az átkosban, csehszlovák-magyar koprodukcióban, megjelent az Áttételek című könyv, és az Olvasók azt találgatták, vajon ez egy rákos beteg ember gyógyulásáról ,vagy egy rákos beteg ember haláláról szól, esetleg kirándulás valami értelmiségi környezetbe, ahol is egyik baj jön a másik után, és ezáltal az átlagembernek, aki amúgy mindig remek diagnoszta, eszébe jut az áttétel szó. Áttét, áttétel, áttételesen. Ritkán használt, de azért súlyos jelentéstartalmú szavak. Polgári közegbe csak hellyel-közzel valók. Mindenki, aki konvencionális történetre hangolta magát, meg lehetett lepve. Az Áttételek ugyanis a múltról szól, magáról a történelemről. Ahol is háborúk döntenek romba városokat, emlékek siklanak ki-be a szívekben, és mindig valamit visszavárunk. Megölik Hédi nénit,

Moldova György: Titkos záradék című könyve a huszadik századi magyar irodalom botránykönyveinek egyike. A cím utalás a híres Molotov-Ribbentrop-paktum titkos záradékára, a huszadik századi történelem egyik tragikus eseményére, mely végül Lengyelország felosztásához vezetett. Hogy miért is minősíthetjük botránykönyvnek a Titkos záradékot? Elsősorban a cselekménye miatt. A könyv magvát kivető Hitler Magyarországon című szatirikus regényben ugyanis Adolf Hitler feltámad, Magyarországra utazik nyaralni, vásárol egy Mein Kampfot, beköltözik egy gyárigazgató házába,kritikai jelzőkkel illeti a magyar közállapotokat, majd résztvesz Bánegres község forradalmában. Értjük Moldova szándékát: rámutatni, hogy a magyar történelem és politika mércéje sokszor még a hitleri Németország mércéjét sem üti meg. Értjük az ötletet, vesszük a poént. Csakhogy a megvalósításban, amikor az író leül és végzi a napi robotot- már elnézést kérek, van valami ízléstelen, valami otrombán felszínes. A poénok jelentő

Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc, valamint annak interpretációja még számos meglepetést tartogat történészeknek és múltunk iránt érdeklődő laikusoknak egyaránt. Számomra ilyen meglepetés volt Marossy Endre könyve, amely Mecséri János ezredesnek és katonáinak hadbírósági peréről szól. A történelemkönyvekben Mecséri Jánosról csak annyi szerepel, hogy csapatával csatát nyert az 1956.novemberében benyomuló szovjet csapatok ellen. Holott már régen tudnunk kellene: ez volt az egyetlen győzelem, amit magyar reguláris katonai alakulat 1956-ban a túlerőben lévő szovjet ellenfél ellen aratott. Marossy Endre könyvéből fény derül arra, hogyan és miképpen született ez a győzelem, és miképpen zajlott le az azt követő hivatalos bosszú. Marossy Endre nagyon precíz, alapos módon tisztázza a per részleteit: a hatalom motivációit ( minden halott szovjet katonáért egy halálos ítélet kellett...), az egymásnak szögesen ellentmondó vallomásokat, azt a körülményt, hogy miként került sor két Á

A köztudatban a tudósokról még mindig a magányos felfedező képe él. Egy fanatikus, aki ül a padlásszobában és kísérletezik, míg végül felfedez egy anyagot, egy jelenséget. Ezzel megváltoztatja a világot, nem sokkal később pedig meghal, az alkohol valamely betegségében... Thomas S. Kuhn korszakalkotó könyve megcáfolja ezeket a közhelyeket. A tudományos forradalmak szerkezete a tudományszociológia egyik alapműve, megkerülhetetlen a gyakorló tudományos kutatók számára is. A legfontosabb ,amit tudatosít az Olvasóban: az új tudományos eredmények mindig valamilyen régi eredmény talaján csíráznak. Nem is forradalomról kellene itt beszélni, hanem szerves fejlődésről. Kuhn nagyon gyakran, talán túlzottan is gyakran használja a paradigma fogalmát. A tudományos forradalom voltaképpen új paradigma. Sajnos, felsőoktatásunk műhelyeiben még mindig vita tárgyát képezi az, hogy tudomány-e a társadalomtudomány. Aki kíváncsi egy valóban mértékadó álláspontra, ki ne hagyja ezt a könyvet! Kuhn nagyon

Charles Gati könyvének alcíme: Moszkva, Washington, Budapest és az 1956-os forradalom. A remek tollú Szerző a Vesztett illúziók című könyvében áttekinti Magyarország II.világháború utáni történetét egészen az 1956-os forradalom bukásáig. Egyértelműen kitűnik, hogy az úgynevezett koalíciós idők már a Rákosi Mátyás vezette MDP túlsúlyának jegyében zajlottak. Már 1947-ben olyan volt a terror légköre, hogy a kisgazdapárti Tildy Zoltán köztársasági elnök amerikai segítséggel el akarta hagyni az országot: politikai menedékjogot kért egy ország hivatalban lévő köztársasági elnöke! Ez példátlan a történelemben. Gati részletesen szól azokról az amerikai lépésekről, melyek a szovjetek kelet-európai térnyerésére reagáltak. A 21. századi Olvasó mindebből azt a következtetést szűrheti le, hogy az lép jót, aki először lép...Gati cáfolja azokat a magyar történetírásban divatba jött nézeteket, miszerint a nyugatiak passzívan szemlélték a kelet-európai kommunizmus terjedését. Megismerhetjük a Nagy Im

A Valóság folyóirat, Magyarország egyik legrégebbi periodikája, 2017/11. számában nem túl rózsás képet fest a világ jövőjéről. Tóth I. János: A Demográfiai fórumtól a Családok Világtalálkozójáig című írása tragikus képet rajzol az európai országok demográfiai viszonyairól. Az idősek szinte mindenhol többen vannak, mint a fiatalok, a reprodukivitási arányszám sehol nem éri el a 2,1-et. a cikk Szerzője, nagyon helyesen amellett érvel, hogy a gyermeknemzésre képes heteroszexuális pároknak minden segítséget meg kell adni a gyermekneveléshez, míg a homoszexuális párokat nem szabad a házasság szentségében részesíteni. Nagyon karakán, konzervatívnak számító vélemény egy liberális világban- de igaz, helyes, és követendő. Nagyon elgondolkodtató Faragó Péternek a fenntarthatóságról szóló tanulmánya, mely egyben fogalom-újraértelmezés is. A legtöbben a fenntarthatóság fogalmát kizárólag a környezetvédelemmel kapcsolatban alkalmazzuk, míg Faragó a társadalmi élet minden területére, így az oktatás

A Rubicon történelmi folyóirat 2017/10. száma a huszadik század nagy forradalmaival foglalkozik. A rendkívül adatgazdag, sok új, meglepő szempontot ismertető, közérthető ismeretterjesztő folyóirat tartalmából: - Németországban már 1896-ban alakult nemzetiszocialista mozgalom. Helytelen a hitleri rendszerre a " fasizmus" szót használni, ezzel a jelzővel inkább az olaszországi Mussolini-féle rendszer jellemezhető. - Lenin támogatottsága az orosz Kommunista Párton belül sem volt egyöntetű. Sztálin és a Pravda szerkesztősége rendszeresen cenzúrázta Lenin írásait. - A magyarországi Tanácsköztársaság idején a kommunista vezetők világforradalmat akartak. A budapesti munkásság azért támogatta Kun Béláékat, mert a tanácskormány jelentősen emelte a béreket. - Az angol forradalom nem igazán nevezhető polgárinak, inkább az elit politikai harca volt. Károly ellenében a nemesség szerette volna biztosítani a parlament jogait. - A francia forradalom előtti francia nemesség nem élősködött a

Magyarország 20. századi történetének tanulmányozása során nem szabad figyelmen kívül hagynunk a külföldön megjelenő magyar lapok írásait és azok hatását. A Szabad Magyarság című újság New Yorkban jelent meg, az amerikai magyarság lapja kívánt lenni, és utólag azt mondhatjuk, meglehetősen éleslátó módon, illúziók nélkül tájékoztatta a magyar külföldi Olvasókat a forradalom és szabadságharc eseményeiről. A cikkek szerzői nem fűztek sok reményt  Nyugathoz. Többször is hangoztatták a Nyugat tétlenségét. Nem ígérgették, hogy majd az ENSZ, majd Amerika...Ez az álláspont akkoriban ritkaságnak számított. Nagyon pontosan látták, hogy a Kádár- kormány egy nemzetáruló kormány. Nem dőltek be  Kádárék Rákosi-ellenes szlogenjeinek, tisztában voltak azzal, hogy, a Szovjetunió által hatalomra juttatott bábkormánnyal van dolga Magyarországnak, melyet a lehető leghatározottabb módon el kell utasítani. Utólag csak annyit mondhatunk: Bravó, Szabad Magyarság! Ahogy a nagykönyvben meg van írva: csakis

Károlyi Mihály személye a mai napig vita tárgyát képezi. Van, aki nemzetárulónak tartja, akad, aki szerint nem volt más választása, mint 1919-ben átadni a hatalmat Kun Béláéknak. Emlékiratait olvasván, Károlyi Mihályról az a véleményem, hogy egyszerűen gyenge volt. Nem számolt kellően a realitásokkal, nem tudta, mire képesek a kommunisták, őszirózsás forradalma pedig nem neki köszönhetően lett forradalom. Károlyinak nem lett volna szabad a gyakorlati politika útjára lépnie. Nem volt reálpolitikus. Hite volt erős, valami ködös utópisztikus társadalomképpel rendelkezett ( nem véletlen: első komoly olvasmánya a Nagy Francia Enciklopédia című könyv), szóval, hite volt, de számtalan illúziója is. Ezért nem sorolhatjuk őt a magyar történelem kiemelkedő személyiségei közé. A könyv ma már könyvesbolti forgalomban nem kapható, legkönnyebben antikváriumokban érhető el.