Könyvekről mindenkinek

 Zadie Smith: NW című könyve a 21.század egyik legjelentősebb brit regénye, már-már azt is kijelenthetjük róla: kultönyv. Annak a generációnak az életérzéséről szól, amely már a 21.században vagy annak fordulóján született, s amelyet már csak igen kevéssé kötnek a tradicionális Anglia értékei. Éppen ezért elmondhatjuk, hogy nemcsak a regény cselekménye igen érdekes,hanem az a milliő is, amelyben a regény játszódik. Az alábbi, eléggé rövid könyvajánlóban- hosszabbat nem olvasnak el a Kedves Látogatók, s én tiszteletben tartom ezen döntésüket- egy rövid spoilert közülünk erről a könyvről. A fiatal és kötzépkorosztályt pedig arra kérjük, feltétlenül olvassák el a könyvet.  Már a cím is nagyon érdekes: az NW London egyik városrésze, Northwest, de jelentheti azt is:no worries, azaz magyarul kb. nem kell agodalmaskodni. De jelentheti a New Wawe kifejezést is, azaz Új hullámot. Mindhárom jelentés összhangban van a regény tartalmi-stilisztikai sajátosságaival. A történet a 21.században Angliáb

 A 16.század a világtörténelem egyik legérdekesebb, legizgalmasabb, legtöbb változást hozó időszaka. Anglia történelme ebben az időszakban különösen viharos volt. G.J. Myer kitűnő könyve ebbe a lenyűgözően izgalmas korba vezet el bennünket.  Bevezetésképpen megismerkedünk a Rózsák Háborújának és egyben Anglia középkori történelmének is végetvető Bosworth-i csata történetével. Ami ismeretlen lehet a magyar Olvasó számára, az...abból rengeteg van. Nincs benne a magyar történettudományban Tudor Henrik Bretagne-i kapcsolatrendszere, ekkori társadalmi bázisa, jómagam még soha nem hallottam a Man-szigetet uraló Stanley-klán szerepéről ( illetve a Tudorokkal való rokonságukról). Hadtörténészek számára érdekes lehet Richard utolsó rohama- hogy aztán legenda az, hogy francia pikások a földbe szúrt fegyvernyelekkel védték Henriket, az már más kérdés.  Nagyon sokat megtudunk VII.Henrikről,a dinasztia első királyáról, bár Meyer szívesebben beszél az uralkodó egyéniségéről, mint a művéről. Érdekes,

John Wilkins anglikán pap volt, és érdeklődött a természettudományok iránt. 1638-ban megjelent: Discovery of a World in the Moone című könyvében azt próbálja bebizonyítani, hogy értelmes lények élnek a Holdon. Mert ha nem élnének, kik ásták volna azokat a gyönyörű, szabad szemmel is látható sötét vízelvezető csatornákat? Kik csinálnák az apályt és a dagályt? Mi okozná a Hold fényét, ha nem a rajta élő értelmes lények? Szóval, Wilkins tiszteletes úrnak elég komoly érvei vannak. Kérem, ne nevessük ki, inkább próbáljuk maguknat beleélni a helyzetébe! Akkoriban smmit, de semmit nem tudtak az univerzumról. Mindden tiszteletem azoké, akik ismeret hináyában is próbálták megfejteni titkait. Aztán persze megtörtnik, hogy egyik-másik megfejtés hamisnak bizonyul. Nem baj, legalább megpróbálta!