Bejegyzések

média címkéjű bejegyzések megjelenítése

Rádió és Televízió Évkönyv, 1965

 A Kádár-korszakban Magyarország egyik legnagyobb és legnépszerűbb vállalata a Magyar Rádió és Televízió volt. Az 1965-ben megjelent Rádió és Televízió Évkönyv ( fpszerkesztő Lévai Béla, 7 tagú szerkesztőbizottság munkálkodott a több ,mint 650 oldalas mű összeállításán) kettős jubileumot ünnepelt: 40 éve működött a Magyar Rádió, 20 éve pedig az ( az akkor felszabadulásnak hívott) korszerű és új szellemiségű rádiózás. A könyvben található változatos és hatalmas mennyiségű anyagból - rövid a könyvajánlónk- nem tudink mindent, spoiler-módjára részletezni, inkább csak kiemelünk fontosabb, talán a 21.századi Olvasóz is érdeklő szövegeket, szövegrészeket.  Nagyon érdekes az 1925-ös rádió-premier bemutatása. A kedves és tekintetes meghívottak mintegy ezer méterre, egy színházteremben helyezkedtek el a közvetítőkocsihoz viszonyítva. Apponyi Albert köszöntöte hangszórón keresztül a közönséget, majd Hegedűs Gyula ( a kor egyik sztárszínésze, méltatlanul keveset beszélünk róla) olvasott fel Az em

J.D.Barker:A hívás

 J.D.Barker napjaink egyik legismertebb és legnépszerűbb amerikai bestsellerírója. A hívás című könyve dinamizmusával, ironikusan ábrázolt karaktereivel és persze váratlan, ötletes befejezésével tűnik ki a korszakunkra jellemző hatalmas szórakoztatókönyv-áradatból. Egy rövid spoilerrel szeretnénk kedvet csinálni ahhoz, hogy Kedves Látogatóink megvásárolják vagy könyvtárból kikölcsönözzék J.D.Barker remekművét.  A cselekmény napjainkban játszódik, mégpedig a pörgős metropoliszban, New Yorkban.Jordan Briggs éppen a reggeli dugóban próbál előrehaladni, hogy beérjen a stúdióba, merthogy Jordan egy nagyon komolyan látogatott reggeli betelefonálós rádióműsor vezetője. Már pár percre jár munkahelyétől, amikor is hirtelen elévág egy kukásautó. Jordan nem tud mit tenni, előzni egyszerűen nincs helye, tehát luxuskategóriájú Audiját benthagyja a dugóban, és rohan a stúdióba, éppenhogy beér. Csakhogy a még New Yorkban is különlegesnek számító "manővert" kiszúrja egy, a gyilkossági osztál

Fiona Barton:Az özvegy

 Fiona Barton könyve nem hagyományos angol típusú krimi, nem csak arról szól, hogy van egy bűntény és el kell kapni a tettest. Az özvegy sokkal inkább azt szeretné bemutatni nekünk, hogyan manipulálja a média a bűnügyek nyomozását, milyen hatalmas nyomást helyez a hozzátartozókra és mindenkire, aki valamilyen kapcsolatban van a tettessel, az áldozattal, vagy annak bármelyik rokonával. Fiona Barton maga is újságíró ( volt, hogy jelenleg még az-e, azt nem tudom), úgyhogy igencsak komoly személyes tapasztalata van a témáról.  Otthonának kertjéből eltűnik egy kislány, a napokat igénybe vevő keresés sem vezet eredményre. A rendőrség arra a következtetésre jut, nagyon helyesen, hogy a lányt elrabolták. Egy idős úr, aki a helyi polgárőr szerepét tölti be, látott egy csaavargókülsejű, hosszú hajú fiatal srácot a környéken kóborolni, elmondása szerint a fickó többször is elhaladt az elrabolt kislány otthona előtt, valamint a parkolóban álló kocsikat nézegette. A rendőrség mindent megtesz, hogy

Philip Yancey:Jelek a láthatatlan világból

 Philip Yancey kanadai író, teológus, amatőr hegymászó, természetbúvár és még ki tudja, mi mindennel foglalkozik. Könyveiben olyan, a spirituális és a mindennapi élettel kapcsolatos problémákat vet fel, melyről sem a keresztény egyházak, sem a világi média nem sokszor beszél. A Jelek a láthatatlan világból azzal foglalkozik, hogyan mutatkozik meg- vagy éppen ellenkezőleg, látszatra nem mutatkozik meg Isten jelenléte ebben a földi világban, illetve: milyen problémákat kell megoldania annak a keresztény hívőnek, aki itt, ebben a modern világban elégedett, boldog életet akar élni.  Yancey szerint a modern gondolkodás legnagyobb baja a redukció, azaz a túlzott egyszerűsítés. Ez jelenti azt, hogy elhanyagoljuk a mélyebb öszefüggéseket, mnegmaradunk a felszínen, de ez a felszín az embernek túlzott örömérzetet nem nyújt, mert újabb és újabb élményekre van szükség ahhoz, hogy az ember ezekből építse fel önbecsülését. Nagyon szívfájdító a 126. oldalon közölt bűnvallás-tömeg: az anonym bűnvallók

Asa Briggs-Peter Burke:A média társadalomtörténete Gutenbergtől az internetig

 Asa Briggs és Peter Burke arra vállalkozott, hogy a média történetén keresztül állítson fel-részben új-narratívát Európa és Észak-Amerika történelméről. Vállalkozásukat siker koronázta, ráadásul az úgynevezett köztörténet terén is számtalan újdonságot eredményezett a két brit tudós közös munkája. A legtöbb médiatörténettel foglalkozó könyv a sajtó, a média történetét egyenesvonalú fejlődési vonalon keresztül mutatja be: a szóbeliségtől eljutottunk az írásbeliségig, az elitkultúrától a tömegkultúráig, és- ahogy a cím is ironikusan sugallja- Gutenbergtől, a könyvnyomtatás európai atyjától az internetig. A médiatársadalomtörténete meggyőzően bebiznyítja, hogy nem ennyire egyszerű a helyzet. Még jóval az írásbeliség elterjedése, sőt, a tömegkultúra kibontakozása után is nagyon jelentős szerepet kapott a szóbeliség. Szóban tudta meg az újkor embere, mi mennyibe kerül a piacon. Szóban értesültek a protestánsok a katolikusok gaztetteiről és fordítva a 16-17.századi vallásháborúk idején. Aki

Nyirkos Tamás:Politikai teológiák.A demokráciától az ökológiáig

 Első pillantásra megdöbbentően hat a könyv címe:azt kérdezhetjük,hogyan kerül egymás mellé a politika és a teológia?És miért teológia a demokrácia?Pedig Nyirkos Tamás könyvéből kiderül,hogy már az 1930-as évek európai és amerikai politikatudósai,elemzői is felfedeztek bizonyos hasonlóságot a politikum és a keresztény vallás között. Pontosabban-s ez Nyirkos Tamás kitűnő könyvének alaptétetele-a modern kor embere egyre kevésbé hisz a keresztény Isten mindenhatóságában és mindenütt-jelenvalóságában. A hite,mint olyan,viszont megmaradt,ezért aztán Isten helyett ember alkotta eszmékben,politikai és társadalmi gyakorlatokban kezdett hinni. Mindez fordítva is igaz:a politika-és társadalomelmélet formálói, az azóta is sokat idézett alapművek szerzői maguk is gyakran használtak vallásos nyelvezetet. Szerző e vonatkozásban kiemeli Alexis de Tocqueville-t és Karl Marxot.  Milyen eszmékről beszélünk itt? A Rousseau-féle népszuverenitás erősen emlékeztet az isteni szuverenitásra. Adam Smith sem vo

Mosóczi András:A gondolkodás forradalma

 A könyv alcíme:Hogyan alakítja a matematika a világot? A legtöbb ember rosszul van a matematikától. Mosóczi András: A gondolkodás forradalma című könyve ezt a rosszullétet oszlatja el azáltal, hogy megmutatja:az iskolában rettegve emlegetett fogalmak, mint függvény, határhaszon, logaritmus, valójában nagyon is kapcsolódnak a hétköznapi élethez.  Megtudhatjuk, hogy őseink hogyan hozták létre a számokat, választ kapunk arra a kérdésre, hogy számok vagy betűk voltak-e előbb, s hogy miként alakult ki a kereskedelmi rendszer. Megtudjuk, mire lehet használni hétköznapi életünkben a logaritmust, a sinusfüggvényt. Bevezetést nyerünk az információelméletbe, megtudhatjuk,miként döntsük el matematikai módszerekkel, hogy egy adott információnak mekkora az értéke. Ha titkosan, kódolva akarunk közölni valamit, akkor sem árt tisztában lennünk a matematikai alapokkal. Egy kis technikatörténetet is kapunk Mosóczi Andrástól: megtudhatjuk, hogyan és miért alakult ki a lyukkártya, s hogyan forradalmasíto

David Brock:The Republican Noise Machine:Right-Wing Media and How It Corrupts Democracy

A meglehetősen hosszú címet viselő politikatudományi könyvet 2004-ben adta ki a Crown könyvkiadó. David Brock ebben a könyvben kísérletet tesz arra, hogy bebizonyítsa:az amerikai republikánusok a médián keresztül, egyszerű üzeneteket eljuttatva korrumpálták az amerikai társadalmat. Nem tagadottan célzatos és irányzatos könyv a The Republican Noise Machine: Szerző célja az aktuális amerikai szövetségi kormányzat (2001-2009.között George W. Bush volt az USA elnöke)és az azt támogató médiacsoport " machinációinak" felfedése. Miféle machinációk ezek? Tény, hogy a 21.század elején a korábban tárgyilagosságáról híres amerikai sajtó igencsak irányzatossá vált. Az is tény, hogy a republikánusok igyekeztek meghatározni a kor közbeszédét, mind tematikailag, mind nyelvileg, szókészletében. Csakhogy a demokrata sajtó is pontosan ugyanezt csinálta: irányítani kívánta az emberek gondolkodását, meghatározni ízlést, kijelölni ellenséget. Ezen a téren tehát egyik fél sem róhat semmit a mási

Kalo Jenő-Paulinyi Tamás-Popper Péter:Vezetnek vagy megvezetnek? Mesterek, tanítók, lelki vezetők ma

A 21.században megnőtt az emberek spirituális igénye, mivel a materiális kultúrából nem kapnak választ arra a kérdésre, mi a boldogság, mi a jelentősége életnek és halálnak, hol van a világban az én igazi helyem- egyáltalán, melyik az igazi világ. Éppen ezért nagyon sok mester, tanító és tévtanító, ezoterikus lelki vezető bukkan fel a médiában, akik ál-igazságokkal fertőzik a szellemet és a lelket. Kalo Jenő,Paulinyi Tamás és Popper Péter arra vállalkozott, hogy Vezetnek vagy megvezetnek? című könyvükben ( mely valójában négy előadás) kifejtik véleményüket erről a témáról. Megtudhatjuk, hogy egyáltalán nem biztos, hogy egy tanító szentéletű.Attól lesz hiteles egy "guru" ( van, aki pozitív, van, aki negatív értelemben használja ezt a szót), hogy az általa képviselt tanrendszert és eszméket korrektül továbbadja. De mitől válik egy tanító hiteltelenné?Popper Péter szerint attól, hogy kizárólagosságot követel, az egyetlen igazság jogát magának privilegizálja. Attól, hogy túlzo

Ted C. Fishman:Kína Zrt.

Alcím: Az új szuperhatalom kihívása Amerika és a világ számára. Azt, hogy Kína gazdasági és katonai szuperhatalom lett, ma már senkinek nem kell magyarázni. De azt, hogy milyen összetevői vannak ennek a szuperhatalmiságnak, illetve hogyan élik meg országuk dinamikus fejlődését a kíínai emberek, arról már kevesebbet tudunk. Ted c. Fishman: Kína Zrt. című könyve ebben igazít el bennünket, európai Olvasók számára teljesen új világot tárva fel. Tényleg a konfuciánus hagyomány az ideológiai mozgatója a növekedésnek? Miért lett Sanghaj a világ legdinamikusabban fejlődő városa? Miért örül munkájának a zokniüzemben dolgozó varrónő, mikor olyan keveset keres? Hogyan kerültek az ősellenségként kezelt Tajvan üzletemberei a kínai gazdaságba? Hogyan élik meg a kínai átlagemberek a világraszóló környezetszennyezést, szmogot- egyáltalán: tényleg olyan rendszeres ott az ilyesmi, ahogyan ezt a média bemutatja? Meddig lehet tartani a töretlen gazdasági növekedést- és mi a véleménye erről az utca embe

Umberto Eco: Mutatványszám

Umberto Eco 2016-ban megjelent regénye sodró lendületű elbeszélés, tartalmát tekintve pedig -krimi: egy mutatványszám összeállítására összeállt újságíró csapat egyik tagját meggyilkolják, miután megírja, hogy nem az igazi Mussolinit gyilkolták meg, hanem valami hasonmást, mert az igazit Hitler jegelni akarta a háború utánra ( merthogy hitt a győzelemben). A gyilkosság után a csapat megmaradt tagjai nyomozni kezdenek, eljutnak a Vatikánig, a CIA-ig, és a Föld összes létező titkosszolgálatáig. - társadalomkritika: Umberto Eco: Mutatványszám című könyve olyan világot ábrázol, melyben az információ a minden, a sajtó a világ ura, mind a hatalmon lévők, mint a média emberei valami képzelt, virtuális világban élnek,  emberélet másodlagos, nincs gyász, nincs szeretet, csak egy végtelenített, személytelen hírfolyam. A Mutatványszámnak nincsenek hősei: maga a hír, a média, az információ a hős. Ezek kuszaságából bontja ki aztán maga média a mindenki számára érthető, ugyanakkor megdöbbentő vége

F.William Engdahl: Amerika álszent háborúi

A könyv alcíme kissé rázós: Hogyan válik a politikai iszlám a CIA fegyverévé Ha az, amit F. William Engdahl ebben a könyvben leír, az bizony jelentősen módosítja a 20-21.századról alkotott történelmi ismereteinket. Azt még tudtuk, hogy az USA támogatta a Szovjetunió ellen Afganisztánban harcoló mudzsahedeket, azt még tudtuk, hogy ezek a katonák kapcsolatban álltak Oszama bin Ladennel. Azzal azonban már nem igazán vagyunk tisztában, mi az összefüggés a boszniai polgárháború és a CIA, vagy a kilencvenes évek orosz-csecsen háborúi és az USA között, mint ahogy azzal sem voltunk tisztában, mi köze van a Szerző szerint álszent Amerikának ahhoz , hogy Koszovóban felvirágzott a kábítószertermesztés. Sok mindent nem tudunk. Az elmúlt évtizedek történelmének lényege a háttérben zajlott, a média pedig nem adott információkat arról, milyen piszkos alkuk bonyolódnak a színfalak mögött. A média szemében Rugova egy hős, Oszama magányos gyilkos, Szrebrenicában pedig az ENSZ-csapatok hibáztak. Utóbb

Popper Péter-Garai László:Sajtópszichológia

A tájékoztatás nemzetközi története elérkezett arra a pontra, hogy fontosabb lett a pszichológia, mint maga a tartalom. Éppen ezért van szüksége minden újságírónak és médiamunkásnak Popper Péter és Garai László: Sajtópszichológia című könyvére. A könyv első részében Popper Péter ad általános képet a pszichológiáról. Mi, laikusok, rengeteget megtudhatunk a kérdezésről-válaszadásról, a pszichológia egyes rész-diszciplináiról, emlékezésről és felejtésről, tanulásról és intelligenciáról, ösztönökről és érzelmekről. Nagyon jó, elegáns stílusban írt, roppant kreatív "tankönyv" ez, és ha egy riporternek interjúkészítés közben csak egyetlen mondata segítségére lesz, már megérte. A könyv második részével viszont nehéz mit kezdeni. A huszadik század nemzedékeiről írott esszé még oké, ám Lear király történetét valahogy nehezen sikerül a mába adaptálni. Maradandó értékű viszont a József Attila szellemi fejlődését taglaló fejezet. Újságíróként magam is találkoztam zsenikkel. Összesség

Vigvári András: Közpénzügyeink

Vigvári András: Közpénzügyeink című könyvét két okból is nagyon szeretem. 1. Magyarországon, hála a hisztériakeltésre erősen hajlamos médiának, a közpénz szó hallatán kizárólag az éppen aktuláis korrupciós ügy jut az ember eszébe. Ugyanakkor nagyon keveset tudunk arról, valójában hogyan működik a kormányzati szektor ( pénzügyileg). Nem tudjuk, mi az az ESC, EEO, mit is nyújt a kormány a G2C keretében, támogatás abszorpciós képességről pedig csak az igazán bevatottak hallottak. Tudomásul kell vennünk, hogy az állami-önkormányzati ( illetve hozzátehetjük: uniós) gazdálkodás külön szakma, mely magas szintű felkészültséget igényel. Nem pusztán lélektelen bürokrácia, hanem kreatív mechanizmus. 2. Vigvári András könyve kiváló egyetemi tankönyv. Elkülöníti az MA és a PhD fokozatos hallgatóknak szóló tananyagot, kulcsfogalmakat, ellenőrző kérdéseket ad az egyes témákhoz, valamint- a 21.század szellemében- minden témakörhöz internetes feladatokat is kijelöl. Ezt így kellene minden tankönyv ese

Stephen King: A holtsáv

Ha választani kellene a Stephen King- klasszikusok közül, a legtöbb európai Olvasó  A holtsáv című könyvet, és nem a sok esetben túlfavorizált Ragyogást választaná. Ennek oka pedig a főhős karakterének megformálásában rejlik. Johnny Smith alakja örökre bevésődik a nyitott szellemű-elméjű Olvasó szívébe. Átlagember, de nem bugris bohóc, nem Tamási Áron-szerű népies figura, hanem 20.századi amerikai fiatal férfi, aki nem akar mást az élettől, csak békességet, családot és nyugalmat. Nem kíván a reflektorfénybe kerülni- - éppen ezért nem vállalja a próféta-szerepet. Ő nem Isten látnoka, csak valami furcsa történt az agyával, miután felépült a közlekedési balesetből. Megjósol eseményeket, látja, hogy a nővér lakásában tűz ütött ki, effélék. A média persze azonnal ráharap a sztorira, és megkezdődik Johnny Smith kálváriája. A Holtsáv nem egyszerű klasszikus krimi, nem is műfaji keveredésből létrejött thriller-hibrid, hanem irodalmi klasszikus. Jellemábrázolással, metaforikus próza- nyelve

Hetek, 2017.28.szám

A Hetek 2017. évi 28. száma sokat foglalkozik Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök látogatásával. A magyar maistream média, becsületére legyen mondva, nem az agyonhallgatás fegyverét választotta, inkább csak a magára izélt baloldal nyöszörgött komikusan, savanyú a szőlő- alapon. A lényeg azonban mégiscsak az, hogy eljött hozzánk Izrael miniszterelnöke, maga is világpolitikai fókuszban álló személy, s világpolitikai kérdésekről tárgyalt Orbán Viktorral. Nem négy kiló cseresznyéről, nem tíz magyar fiatal jeruzsálemi tanulmányútjáról folyt a szó, hanem olyan dolgokról, ami a nemzetközi tévécsatornákon is vezető hír. Mr. Netanjahu tehát, ellentétben az EU-val, partnernek tekintette a mi magyar miniszterelnökünket ahhoz, hogy világpolitikáról csevegjen vele. Ennél nagyobb erkölcsi elismerésre egy politikusnak nincs is szüksége. Ez ennek a látogatásnak a történelmi jelentősége.