Könyvekről mindenkinek

 Háy János a kortárs magyar irodalom egyik vezető személyisége. A cégveztő című regénye alámerülés a múltba, egy felső középosztálybéli ember sorsán keresztül bemutatván a rendszerváltás-korabeli magyar történelmet. Szokásomtól eltérően most nem spoilerezek, nikább azokat a kérdéseket, gondolatokat és kételyeket gyűjtöttem össze, melyek Háy János könyve olvastával- és a rendszerváltás-korabeli magyar histórián való gondolkodással- felmerültek bennem. Senkit nem akarok lelombozni, de Háy János könyve jó, sok ember talál önmagában és környezetében élő embertársain a regény főhőséhez hasonló kraktervonásokat. Úgyhogy jöjjenek azok a kérdések és problémafelvetések, ha pedig ezen túl vagyok, máis lehet menni könyvesboltba, könyvtárba, antikváriumba, beszerezni ezt a kiváló könyvet.  Szóval, elsőként az jutot eszembe: volt-e Magyarország valaha erkölcsös ország? Hiszne még a 19.századi nagy előreugrás, a dualizmus korának nagy ipari és kereskedelmi fejlődése, urbanizációja is rengeteg korrup

 George Edward Moore a huszadik századi brit filozófia egyik legnagyobb alakja. Hazánkban talán ismertsége- Bertrand Russell-lel összehasonlítva- nem olyan erős, viszont Russell és Moore kölcsönösen tisztelték egymást, be-be járogattak egymás egyetemi előadásaira. Kelemen János könyve röviden ismerteti Moore pályáját ( nem volt könnyű útja, amikor Cambridge-be érkezett, mindössze egyetlenegy filozófiai professzorátus létezett az egész egyetemen. Moore kedvéért kreálták a másikat). Moore gondolatrendszerének megértéséhez tudnunk kell, hogy elvetette a vallást. Ugyanakkor materialistának sem nevezhetjük. Legjobb, ha egyszerűen azt mondjuk rá:Moore gondolatrendszere. Azt sem árt tudnunk róla, hogy tagja volt az úgynevezett Bloomsberry Kör nevű értelmiségi csoportosulásnak, mely többek között a kitűnő íróval, Virginia Wolffal is büszkélkedhetett. Moore nem azért lett filozófus- derül ki Kelemen könyvéből- mert mindenáron teljes képet akart adni a körülötte lévő világról, vagy mert élet és

 Lajta Kálmán ( 1927-1989) egyik e volt a huszadik század jó magyar íróinak. Nem ontotta magából a regényeket- civilben felelősségteljes pozíciót töltött be a Magyar Rádiónál- nem volt " regénygyáros" alkat, amit viszont leírt, az jó, és sok évtized múltán is vállalható. A Visszaút című könyve az 1970-es évek generációs problémáival is foglalkozik, tanulságos lehet a 21.század olvasója számára. Könyvajánlónkban rövid spoilert közlünk a regényről, melyet inkább csak antikváriumokban és nagyobb gyűjtőkönyvtárakban találhatunk meg.  A történet valamikor az 1970-es években játszódik, Magyarországon, az úgynevezett " gulyáskommunizmus", azaz a Kádár-rendszer időszakában. Benics Imre már elmúlt ötven éves,egy nagy állami építőipari intézet igazgatója. A cégnél éppen generációváltás zajlik, érkeznek a huszonéves, tehetséges, ambíciózus fiatalok, Benics úgy érzi, parkolópályára akarják tenni. Családi élete sincs teljesen rendben, felesége, Viola, aki feladta orvosi pályáját

 Volt a magyar történelemnek egy korszaka, melyben minden tett és mondat és vers olyan forrónak, néha lelkesítőnek, vagy legalábbis biztonságosan langyosnak tűnt:ez volt a több, mint harminc éven át tartó Kádár-korszak.Aztán ennek a történelem véget vetett, de valahogy a dolgok nem akartak langyosak maradni. Egyesek - magukat önmaguk gyártotta mondákon, mítoszokon agymosva- szörnyekké fúvódtak és ordítani kezdtek, mások kiszálltak a játékból, s voltak helyek, ahol látszólag minden maradt a régiben, csak épppen kihűlt ( Keresztény és közép).A Hideg című könyv erről a korszakról, a világszintű váltásról, a semmi-nem-olyan-mint-amilyennek gondoltuk- korszakról szól. És az egyénben végbemenő paradigmaváltásról. Kemény István kiválóan ábrázol, gondol, kibont, elhallgat, játszik ( igen, ilyen is van), mindig, amit kell. Ez a könyv, a Hideg című versgyűjtemény, lelki-szellemi ajándék, tőle, mindannyiunknak.  A bzonytalanság lett a norma. Az első versciklus címe.Igen, nem,talán. Csak az Igen-t

 J.D. Robb: Halálos rejtekhely című thrillere nagyon kemény könyv. A történet már önmagában is borzasztó, a befejezés nemkülönben elkeserítő. Aki érzékeny, sokat fog sírni, miközben olvassa J.D. Robb sorait. Ezért aztán azt ajánljuk:Csak erős idegzetűeknek!Egy rövid és tömör spoilert közlünk erről a hitchcocki stílusú thrillerről. A történet a 2050-es években játszódik az Egyesült Államokban.Eve Dallas hadnagy milliárdos barátja,az ír származású Roarke,hosszú és körmönfont tárgyalássorozatot követően megvásárol egy központi fekvésű,ám igencsak lerobbant állapotú,nagy alapterületű házat. Nagyon jó vételt csinált,mérnököt és belsőépítészt fogad,hogy elkészítsék az átalalítás terveit. Hátborzongató felfedezést tesznek:a gipszkartonfal mögött tizenkét csontvázat találnak. A meglehetősen extravagáns külsejű és kommunikációjú patológus kimutatja,hogy minden áldozat tizenhat évnél fiatalabb lány volt,és nagyjából tíz-tizenöt éve fekszenek ott. Már nem kaptak esélyt arra,hogy felnőjenek.Eve cs

 Csizmadia Ervin:Milyen Magyarország? Milyen Európa? Magyar politikai gondolkodók 1900-1945 meglehetősen hosszú címet viselő politikatudományi könyve szemelvényeket közöl az 1900-és 1945 között politikaelmélettel foglalkozó szerzők, gondolkodók műveiből. Akadnak közöttük ma is ismert nevek, meg olyanok is, akiket az utókor elfeledett. Néhány rövid felvillanást kínálnnák ebből a könyvből, kedvcsinálóként a mélyebb, alaposabb olvasáshoz.  Krisztics Sándor:Elméleti és gyakorlati politika című írása azt vizsgálja, milyen szerepe van a inennapokban a politikának. Szerinte a közéletben elmélet és gyakolrat viszonya kölcsönös, inspirálják egymást.Krisztics rendkívül fontosnak tartja a polgári közvélemény kialakítását, fejlesztését. Idézi Lincoln Ábrahámot, aki szerint közvéleménnyel szemben semmit nem lehet tenni , általa viszont nagyon sokat. Politikaelméletre Krisztics szerint azért is szükség van, mert az egymással polemizáló elméleti irányzatok hozzájárulnjak a fogalmak, a szaknyelv ponto

Péntek Imre: Hajtűkanyar című köete a költő 2002-2012. között megjelent verseiből tartalmaz válogatást. E rövid könyvajánlóban természetesen nem áll módunkban minden költeményt külön-külön elemezni, inkább bizonyos tendenciákat, mozgásokat emelünk ki ebből a nagyszerű könyvből. Általános jellemzőket keresünk az egyedi között.  Nagyon fontos közös tartalmi jellemzője ezeknek a verseknek a közéletből való kiábrándulás művészi megfogalmazása, leszámolás azon hittel, hogy a történelmi-politikai rendszerváltás, az intézményrendszer reformja egyúttal gyökeres erkölcsi megújulást is hoz a társadalomban. Az intézmények, a közösségek, a "hatalmi lárma" nem képesek az egyén szükségleteit kelégíteni, olykor antihumánusak, az egyén pedig marad magának, boldogul, ahogy tud. Nem tehet mást. Mindeközben az " Ügyes fickók" megőrizték hatalmukat, ráadásul alaposan és irritáló módon meggazdagodtak.  Péntek Imre könyve más szempontból tekintve is nagy leszámolás: az összegzés illúziój

 E könyvben Jean Cocteau-nak,a 20.század egyik legnagyobb francia művészegyéniségének három kisregényét olvashatjuk.Közös a három műben az erkölcs és erkölcstelenség,társadalmi normákhoz való igazodás és az abból való menekülés problémájának okos,elfogulatlan tárgyalása. A nagy mutatvány című kisregény főhőse Jacques,egy vidékről Párizsba felkerült,tehetséges fiatalember,aki egy igen furcsa diákszálláson találja magát. A házigazdát,Berlin tanár urat,csak a tanítás érdekli,felesége azonban egymás után szerelmesedik bele a diákokba,ám egyre nyíltabb udvarlását a fiatalemberek inkább csak nevetik. Jacques megismerkedik egy ifjú,nem éppen makulátlan hírnevű hölggyel,aki épp egy görög milliomosnak a felesége. Szeretők lesznek,de Germaine nem ugyanazt várja a kapcsolattól,mint a fülig szerelmes tizenhat éves fiú. Közben a milliomos rájön,hogy a lány megcsalja,de képtelen elhinni,hogy egy tizenhat éves diákkal. Vajon hogyan jön ki Jacques ebből a szövevényes helyzetből? A szélhámos című kisre

 Bagdy Emőke pszichológiai könyve leginkább az ún. " önismereti könyvek" kategóriájába sorolható. Csakhogy Bagdy Emőke az Európában megszokotthoz viszonyítva teljesen másképp látja az önismeret lényegét, feladatát, célkitűzéseit- mint ahogy azt Utak önmagunkhoz című könyve is mutatja.  Bagdy Emőke szerint a boldogsághoz vezető út nem az önmegvalósításon, a mások rovására történő egyéni kibontakozáson keresztül vezet. Ellenkezőleg:az ember akkor ismerheti meg igazán önmagát, ha megismeri azt a társadalmat, amelyben él. Mások pszichológiájának megismerése elvezethet saját pszichénk megismeréséhez. Pszichoszociológiai viszonyaink nagyban meghatározzák önmagunkról alkotott képünket.  Az első fejezetek éppen ezért magáról a pszichológiáról szólnak. Megismerkedünk a behaviorizmus, a freudizmus, a kognitív pszichológia, a huminsztikus pszichológia, a pszichoszomatikus hálózat irányzataival, ezek történetiségével, megtudjuk, miért került válságba a pozitív pszichológia. A következő f

 Nekünk,európaiaknak,a viktoriánus korról a ma már igencsak prűdnek ható erkölcsiség,a cilinderes urak,a kastélyok,könyvtárszobák és kandallók világa jut eszünkbe. Gertrude Himmelfarb amerikai történész Victorian Minds...című,Magyarországon sajnos kevésse ismert könyvében azt vizsgálja,létezett-e a 19.századi Angliában viktoriánus gondolkodás,vagy pedig csak a hálás utókor ( azaz a viharvert 20.század) ruházta fel nemlétező közös erkölcsiséggel a nemlétező aranykort. Himmelfarb nem elsősorban eseménytörténetet vagy filozófiatörténetet ír,ő a közgondolkodást vizsgálja,de termeszetesen szól a kor nagy gondolkodóiról is.  Himmelfarb szerint igenis volt a viktoriánus kornak közös erkölcsisége. Ez azonban nem merült ki az állítólagosan prűd nemi erkölcsökben (a magasabb társadalmi osztályok egyébként is jóval szabadabban kezelték a nemiség,a házasság problémakörét,mint a parasztok vagy a cselédek). A kor erkölcsisége ennél jóval bonyolultabb és összetettebb. Történelmi kiindulópont a reform

 Mrs.Gaskell a 19.századi Anglia népszerű írója volt. Aztán valahogy az irodalmi kánon szélére csúszott. A kisváros című könyvéről megoszlik az értelmezők véleménye. Van,aki szerint eza regény szociográfiai hitelességgel ábrázolja a vidéki Anglia letűnt világát,mások szerint viszont egyszerű pletykafészek-irodalom,unatkozó háziasszonyok időkitöltő olvasmánya.  Mrs. Gaskell arra vállalkozik,hogy elmeséli nekünk egy vidéki kisváros,Cranford,történetét alulnézetből. Megtudjuk,hogy ebben a kisvárosban a takarékosság erény,a szegénységgel viszont nem illik dicsekedni,ezért aztán mindenki tart cselédet,mégha a bérét alig tudja is kifizetni. Az összejöveteleken pedig vékonyan kent vajas kenyeret szolgálnak fel,amit elismeréssel illik nyugtázni. Merthogy az arisztokratikus viselkedés kötelező.Cranfordból a férfiak elmennek,folyton van valami dolguk máshol,ezért aztán az asszonyok az urak. Ha feltűnik egy igazi férfi,mint a regénybeli Brown őrnagy,azt úgyis elgázolja a vonat,amely gonosz szerke

G. F. Unger világhírű westernkönyve, a Fejvadászok párbaja, a 19. század első felének Amerikájába vezet bennünket. A történet két fejvadász, Sinclair és Lockhard közös akcióiról szól. Először legyőzik a kisvárost rettegésben tartó mexikói banditákat, majd eljuttatnak a postáról a kikötőbe tetemes mennyiségű dollárt. Ám két ilyen vadnyugati hős előbb-utóbb egymás ellen kell megmérkőzzön. Ez akkor következik be, mikor egy városban a birkatenyésztő és a marhatenyésztő családok egymásnak esnek- miután egy lány az " ellenség" egyik fiataljába szeret bele. Gyilkosság lesz a vége. A fejvadászok párbaja vérbeli western és vérbeli kalandregény. Feszült, izgalmas, hősies, mindemellett másik világot mutat, olyat, amilyen már sohasem lesz. Ez a banditaerkölcs annyiban rokonszenves, hogy nyílt. A mai banditaerkölcs már ezt sem mondhatja el magáról. Metrum Könyvkiadó, 1988.

Ha így készül valaki a számadásra, azaz a Végső Ítéletre, akkor nincs miért nyugtalankodnia. Csoóri Sándor ( 1930-2016) remek esszéista volt, logikus, ugyanakkor szellemileg hatalmas mozgásterű. Azt gondolom, Csoóri ezekbe az esszékbe minden beleadott: életet, műveltséget, szellemet, lelket. A könyvben közölt írások a legváltozatosabb témákról szólnak- látszólag. Mert a végső tanulság mindegyikben ugyanaz: akár a 80 huszár című film forgatókönyvéről van szó, akár Nagy László költészetéről, akár egy otthon töltött hétvégéről, minden út egyfelé visz. Az irodalom nincs élet nélkül, az irodalom szolgája az életnek, szolgája a nemzetnek, és ha nem ad erkölcsi tartást, akkor utat tévesztett. Csoóri egyszerre objektív és szubjektív, személyes és általános. Nyoma sincs ezekben a írásokban semmiféle pártpolitikának- nemzetféltésnek, aggódásnak annál inkább. Egy kis, nem egészen egyoldalas írást pedig mindenki figyelmébe ajánlok. Az a címe: Változó idők, változó erkölcsök. Arról szól, hogyan

Nem, sci-fi, nem is romantikus regény, melyben a főhősnő a repülőgépen csókolózik a főhőssel, hanem- keresztény témájú könyv. Azok a tizenévesek, akik elolvassák Ruth Frey: Találkozás a levegőben és más történetek című ,igazán nem bántóan hosszú könyvét, közelebb kerülhetnek Istenhez. A tipikus helyzet a következő: valamelyik gyerek nem ért egy bibliai igehelyet, erre egy jó hittantanár vagy egy bölcs szülő elmagyarázza neki. Szó esik a megváltásról, a bűnbocsánatról, Krisztus királyságáról, Krisztus Urunk egyszerre isteni és emberi mivoltáról, az angyalokról, a feltámadásról, a keresztény erkölcsről, a család fontosságáról. Minden, fiataloknak írt keresztény könyv egyik legnagyobb buktatója lehet a szájbarágás. Ruth Frey, sajnos, nem minden történetben tudja ezt elkerülni, nem értem, hogy a bűnbocsánatról szóló fejezethez miért egy ennyire nem triviális esetet választott: a tizenévesek jóval nagyobb bűnöket követnek el, mint amit Gizella elkövetett. A fordítót sem értem, miért k

Doctorow " regénykéi" valójában novellák, a Regénykék az édeni Amerikából című könyv pedig egy remekül összeállított novelláskötet. Milyen Amerikát is állít elénk Doctorow? Rendkívül mocskos, erkölcsileg lezülött világot, ahol az emberek születésüktől fogva aljasok, s ahol a történetek csak ritkán végződnek happy enddel. Családok élnek abból, hogy gyanútlan férfiakat megölnek. A kollektív tudat módosítása intézményes keretek között történik ( szekta). Még az előkelő körökben is mindennapos a családon belüli erőszak. És még az újszülött sem teljesen ártatlan...Doctorow írásmódja rendkívül plasztikus, szuggesztív, a könyv mindenkinek ajánlható, aki csak olvasni szeret. xxxxxxxxxxxxx Tekintse meg ezt a blogot is: csaladok.blog.hu