Könyvekről mindenkinek

 Hodossy Gyula szlovákiai magyar költő, szerkesztő, 2022-ben kapott József Attila-díjat, amihez utólag is gratulálunk! Szövi a léke vásznát. Ötven év-ötven vers című könyve átfogó képet ad költészetéről ( vagy más nézőpontból:bevezet költészetébe), annak sokszínű tartalmi, formai mozzanatairól. Az alábbi rövid könyvajánlóban szeretnék néhány verset kiemelni a kötetből, ezzel is ráviláígtva arra, hogy egy versgyűjtemény, csak egészében egész, a jó verseskötet egyetlen nagy ív. Utazás egy olyasfajta hídon, amelyről leszállni már nem nagyon lehet.Hodossy Gyula kötete ilyen. Sodor, eleven, ha egy verset elolvastál, kedved támad egy másodikhoz, ha azt is elolvastad, jöhet a harmadik, stb. Mindazonáltal hatalmasat téved az, aki ezek után azt gondolja, hogy Hodossy költői szövegei könnyen értelmezhetők. Sőt! Komoly, de kedvünkre való intellektuális erőfeszítés ( játék?) ezeknek a verseknek az olvasása. néhány versről írtam le gondolataimat, nem biztos, hogy minden esetben jól fogalmaztam, vag

 Arisztotelész nélkül ma nincs filozófia.De nincs tudomány és megkockáztatom ezt az állítást- vallás sincs. A derék görög filozófus tanította meg az emberiséget elvont rendszerben gondolkodni, túllépni a nyers intuíción. A Lélekfilozófiai írások a nagy görög filozófus azon műveit gyűjti egybe, melyek az emberi- tényleg csak az embernek van lelke?Itt az első kérdés!- lélek dolgában mondhatnak újat, még a ma emberének is.  Hogyan határozható meg a lélek? Egyáltalán: van-e az emberi elmének akkora kapacitása, ahogy ma mondanánk, hogy megmondja, mi is az lélek? Önálló szubsztancia? Vagy mindig más szubsztanciákkal együtt létezik? Létezhet-e lélek test nélkül? (Erre a kérdésre érdemes volna a keresztény filozófusok válaszait is összegyűjteni!). Vagy ha csak testben létezik a lélek, akkor a testek honnan tudják, hogy van lelkük? Egyáltalán:a testnek van lelke, vagy a léleknek van teste? Vagy egymástól függetlenül fejlődnek, és voltaképpen versenyeznek egymással az emberi szubsztanciában? Vaj

 A könyv alcíme (A test-lélek probléma)is mutatja,hogy Schmal Dániel igencsak összetett,mondhatni:évezredek óta fennálló filozófiai kérdések tárgyalására vállalkozott művében. Létezik-e testtől független elme,ha létezik,az hogyan érzékeli a valóságot,és egyáltalán:létezik-e érzékelhető valóság? Schmal Dániel óriások vállán áll,amikor megpróbálja megfejteni ezen kérdéseket. Csak néhány név a sok közül,a teljesség igénye nélkül:Descartes,Hobbes,Locke,Berkeley,Malebranche (utóbbival kapcsolatban hangsúlyozza a Szerző,hogy túl kevés figyelem irányul rá a filozófiatörténeti kutatásokban),Spinoza,Berkeley,More. Impozáns névsor,de Schmal Dániel nem téved el a sok zseniális elme elméleteinek labirintusában. Végig szilárdan kézben tartja a dolgokat,nagyon tudatos,nyelvezete pedig egy alapvető filozófiai műveltséggel rendelkező Olvasó számára érthető. Egy ilyen kis terjedelmű könyvajánlóban nincs arra mód,hogy Az elme filozófiája a kora újkorban című könyv óriási anyagát áttekintsük. Inkább egye

Állítsd meg az öregedést- de ne kozmetikumokkal,ne csak a felszínt javítsd, hanem a testedet és lelkedet tartsd fiatalon! Ha röviden akarnánk összefoglalni Lakatos Péter könyvének mondanivalóját, ez lenne az. A Kortalanul!Állítsd meg az öregedést életmóddal, edzéssel, étkezéssel című könyv voltaképpen egy lehetőséget kínál az Olvasónak. Lehetőséget arra, hogy egészséges, rostokban dús és zsírszegény ételekkel, felesleges diétázás nélkül, kezdetben könnyű, majd később nehezebb sport-tevékenységekkel, a lustálkodás csökkentésével, életcélok kijelölésével harcoljon az öregedés ellen. Kiknek ajánljuk Lakatos Péter könyvét? Szívesen írnám, hogy a 70 felettieknek, de nem így van. Mert- és ezt kevesen tudják, pontosabban: kevesen veszik tudomásul- az emberi szervezet már 40 évesen elkezd öregedni, a csontok kopni kezdenek, az izmok lazulnak. Tehát minden 40 körüli férfi és nő elkezdhet gondolkodni azon, és tenni azért, hogyan maradjon fizikailag és lelkileg fiatalos. Ehhez a gondolkodáshoz,

Ezt a könyvet két szempontból kell értékelnünk. Az egyik a könyv Szerzőinek egészségügyről vallott nézőpontja. Szimpatikus, hogy a Goebel-Glöcker szerzőpáros az emberi egészséget a maga egészében értelmezi, megtalálja a kapcsolatot fizikai test és psziché között. Az is tetszik, hogy A nagy- gyermek-kalauz átfogó képet ad a betegségekről, a hirtelen csecsemőhaláltól kezdve kanyarón át a szamárköhögésig. Az is szimpatikus, amit a lázról és általában a beteg állapotról gondolnak. Az már viszont enyhe kételyekre ad okot, hogy ezt a komplex látásmódot Rudolf Steiner antropozófiájából vezetik le. Az antropozófia voltaképpen különboző vallások tantásainak egyesítése. Azt viszont még a leginkább dogmatikus keresztényeknek is el kell ismernie,hogy a Waldorf-iskolák jól teljesítenek. Hiába számítanak még manapság, a 21. században is az ún. alternatív pedagógia képviselőinek, a Waldorfból kikerült tanulók többségét simán felveszik a mainsream felsőoktatásba is. Szóval, nem is tuod,m mit mondjak

A meglehetősen hosszú című, és extravagánsnak ígérkező könyv nagyon is hasznos, nagyon is humánus, nagyon is fontos. Véronique Maciejak egy regénybe ágyazott önismereti-önfejlesztő könyvvel kedveskedik nekünk. a fiktív cselekmény (egy újságírónő találkozik az önismereti tévéműsor menő gurujával), eléggé könnyed, nem nyomja el  a lényeget, azaz az önismereti tudnivalókat. A Ne várd meg, amíg elvonul a vihar, tanulj meg táncolni az esőben című könyvből meg tanulhatjuk, hogyan kell elfogadnunk a testünket, a súlyunkat, a bőrünket, az életkorunkat olyannak, amilyen és annyi, amennyi. Megtanulhatjuk, hogyan kell jól hozzáállni a munkához-karrierhez ( egyáltalán: összefügg a kettő?), erőt kapunk ahhoz, hogy munka mellett maradjon idő önmagunkra is, és fontos, olykor megdöbbentő információhoz jutunk arról, miként viszonyulunk mi a környezetünkhöz, illetve imként viszonyul hozzánk környezetünk. Műfajában kiemelkedő könyv, aki úgy érzi, hogy a lelke kissé elfáradt, ezzel feldobhatja, megerősí

Az 1930-as évek végén megkezdődött Márai Sándor újabb alkotói korszaka. Ezt a korszakot a lírizálás, a reményvesztettség érzésének burkolt vagy nyílt megfogalmazása, az értelmiségben való csalódás élménye jellemzik. Eklatáns példája mindennek A négy évszak című könyv. Mi is ennek az írásnak a műfaja? Nehéz meghatározni, legjobb, ha " lírai etűdökk"-ként, vagy költői pórózaként jellemzezzük. Márai tizenkét fejezetben -ezt a szót is viszonylagosan kell érteni- mindig egy-egy tájhoz kapcsolva jelenítette meg a közép-európai csoda, a négy évszak különböző jelenségeit. Mindezt afféle filozófiai napó-nak álcázva. Hogyan is látta az életet 1938-ban Márai Sándor? Nem éppen rózsásnak. A racionális eszmék elbuktak, de velük bukott a józan ész is. Minden kiszámíthatatlan, ugyanakkor erősödik a harc, az ember már csak segédeszközökkel képes fennmaradni ( Doping), s ha ajándékot is vár vagy ad ( Souvenir), akkor sem tesz boldoggá senkit. Nem védekezünk és nem támadunk ( Fejlődés), csa

A Fekete Tőr Testvériség könyvsorozat méltán aratott sikert, elsősorban a fiatalabb Olvasók körében. A Vadállat egyszerre fantasy és romantikus regény. Sci-fi és lélektan. Jól megírt, nem pusztán az erőszakra, hanem a cselekmény mögött rejlő emberi tartalomra is koncentrál a Szerző. A harc mögött mindig ott a katona. A vadállat című J.R.Ward-könyvben a főhős Rhage, aki afféle sztárharcosnak számít, elhivatott, tehetséges figura. Ám ő is halandó: félelmei, szorongásai vannak, egyrészt magánéletéből kifolyólag, másrészt azért, mert jó látásai vannak a közéletről, a háborúról, az erőviszonyokról. Aggodalmait ez okozza. Mi, emberek, mindannyian kicsit olyanok vagyunk, mint Rhage. Van testünk, van szívünk, lelkünk, van, akinek még szelleme is- csak valahogy ebben a látható világban nem mindig találjuk meg a megoldást problémáinkra. A körülöttünk keringő segítők is sokszor kiborítanak. A harcos magányból sok esetben csak a harc old fel. Mert az ellenség, az Alantasok, kíméletlenek. Nekik

Nem is önálló könyvről, hanem egy újszövetségi apokrif iratról van itt szó, mely valamikor a Kr.u.2-3.században keletkezett, ismeretlen helyen, minden bizonnyal valahol Európában. Nem véletlen, hogy Mária Magdolna Evangéliuma nem került be a kanonizált evangéliumok közé, ha közelebbről megvizsgáljuk, több olyan tételt is találunk benne, mely ellentétes mind a szinoptikus, mind pedig a jánosi evangéliummal. - Az első három fejezet hiányzik. - Bűn nem létezik, hanem az emberek teremtik meg a bűnt. ( kérdés, hogy akkor mit csinál a sátán...) - Az evangelizáció során nem szabad " törtvényt adni", nehogy magunk is törvénykezés alá essünk. -Mária Magdolnát Krisztus jobban szerette, mint a többi nőt. -Ha a lélek ( kérdés: nem a görög pneuma szó áll itt?) legyőzte a kíváncsiságot, az erőt, a vágyat, felemelkedik. ( kissé buddhistás). Persze, mindezeken kívül akadna olyan szövegrészek is, melyek egybecsengenek a többi evangéliummal, dehát az egész úgy, ahogy van: gnosztikus.

Széchenyi István füveskönyve:a Legnagyobb Magyar gondolatai az élet legkülönfélébb kérdéseiről, Reisinger János avatott szerkesztésében. A könyv kitűnő, leginkább az életre készülő főiskolásoknak, egyetemistáknak tudom ajánlani. Néhány észrevétel: Az egyes gondolatokhoz oda kellene írni a forrást is. Mert ha én idézem ezt a gondolatot valamilyen társaságban, esetleg megkérdezhetik, hogy pontosan hol olvastam. És erre a válasz: a füveskönyvben. Nem túl előkelő. Meglepve tapasztaltam, hogy Széchenyi István volt olyan hitbéli mélyponton, hogy Antikrisztusnak képzelte magát. Ez valószínűleg a katolikus környezet hatására történt így, mert katolicizmus mindig hajlamos volt arra, hogy borúsan, kedélytelenül szemlélje Istent, és mindezt szemérmetlenül áhítatnak nevezze. Nekem legjobban a Boldogság című fejezet tetszett. Az itt olvasható gondolatokból kiderül, hogy Széchenyire milyen erősen hatott a romantika: az egyéni boldogságot összekapcsolta a közösség boldogságával, az erővel, a szer

John Dos Passos az első világháború amerikai regényét írta meg- Remarque az európait. John Dos Passos: Három katona című  könyvének hősei a társadalom különböző rétegéből érkező, némi hazaszeretettel és sok--sok kétséggel élő amerikai fiatalok, akiket az Öreg Kontinensre vezényel az élet, hogy itt harcoljanak hazájukért, a németek ellen. Remarque alakjai gyorsan kiábrándulnak a mesterségesen keltett optimizmusból, Dos Passos figurái ezt nem engedhetik meg maguknak. Alkalmazkodnak. Mert legyen bár az ember gyereke csóró olasz bevándorló, vagy sokak által igen tehetségesnek tartott, némi világmegváltó attitűdöt sem nélkülöző művész, túl kell élni. Túlélni a tengert, a frontot, a társakat. Pont ezeknek a túlélési stratégiáknak az összevetése kínál egyedülálló szellemi izgalmat az Olvasó számára. S ki tudja- a plasztikusan megírt cselekmény mögé nézve talán a lélek is gyógyul. Valamelyest. Ford:Bartos Tibor. Európa-Zrínyi, Budapest, 1982.

Túl a giccsen- ezt az alcímet is adhatnánk e könyvnek. Kerstin Gier német írónő tollából megszületett az egyszerre női és antinői regény. Az anyák maffiája voltaképpen a női lélek két ellentétes oldalát tárja fel az Olvasó előtt: a nő egyszerre kicsinyes és magasztos, rossz-és jóindulatú, vagy akár egyszerre minden. Bonyolultak a nők, Kerstin Gier ezt magyarázza el könyvében, méghozzá szórakoztató stílusban, nőknek és férfiaknak. Trivium Kiadó, 2010.