Könyvekről mindenkinek

 A cím rendkívül ambíciózus, Bryson el is ismeri, hogy inkább a figyelemfelkeltés volt a cél, semmint a könyv tartalmának összefoglalása...Azt gondolom, ennyi azért még megbocsátható Bill Brysonnak, aki a 21.század első évtizedének felének TOP 3 ismeretterjesztő írójává nőtte ki magát. A Majdnem minden rövid története arról, szól, hogyan ismerte meg a modern ember a Földet és a körülöttünk levő (?) univerzumot. Bryson könyve népszerűsítő tudománytörténet, melyben szó esik geológiáról, fizikáról, biológiáról,kémiáról, őslénytanról ,a darwini evolúciós elméletről. Bryson kötete rávíilágít arra, hogy a tudományok összefüggnek egymással, nem lehet egymástól elválsztva tárgyalni a fizikát és kémiát, az őslénytant és a modern biológiát.  A könyv alapmondanivalója az, hogy az élet célja nem más, mint önmaga fenntartása és megszaporítása. " Minden élet egy"- írja Bryson, arra utalva ezzel, hogy a különböző élőlényekben különböző vegyi folyamatoknak kellene végbemenniük- ehhez képest

 Csányi Vilmos a magyar és nemzetközi tudomnáyos élet kimagasló alakja, biológus, etológus,s -ezt kevesen tudják róla- vegyész. A globális elme című könyvében válogatott cikkek,tanulmányok olvashatók. Az alábbi könyvajánlóban megpróbálom nagyban vázolni azokat a problémákat, megközelítéseket, melyekről ezek a művek szólnak. Nagyon szeretném hangsúlyozni, hogy Csányi Vilmos nem lezárt igazságokat közöl az Olvasóval, hanem próbálja őt közös gondolkodásra hívni.  Miről is gondolkodunk közösen e könyv olvasása közben? Melyek azok a fő kérdések, melyeket Csányi professzor felvet? 1. Hogyan alakult ki az ember, miért a Homos sapiens lett a Föld bolygó vezető élőlénye, milyen készségek, képességek szükségeltettek ahhoz, hogy ez lény, melyből százezer évvel ezelőtt még csak tízezer élt Európában, ekkora " karriert" fusson be? 2. Miben különbözik az emberi társadalom az állati társadalmaktól, az emberi viselkedés az állati viselkedéstől? Mi az oka, hogy a jelentős genetikai különbözős

 William von Hippel: A nagy társas ugrás című könyvében arra vállalkozott- s vállalását sikerrel is teljesítette- hogy elbeszélje nekünk, a tudomány eszközeivel, hogyan fejlődtünk társas lénnyé ,hogyan vált alkalmassá az ember pszichéje arra, hogy nagy létszámú és bonyolult alrendszerekből álló társadalmat jól-rosszul működtessen. Mindeközben számtalan újdonságot mond el nekünk az állatok és az ember evolúciójáról, fővonalról és mellékutakról, s útmutatót ad a 21.század olvasója számára is:milyen trendeket, jelenségeket kellene továbbfejlesztenünk és miért. Fejezetről fejezetre ívelő spoiler helyett- melynek sok könyv esetében megvan a létjogosultsága- inkább csak észrevételeket fűznék William von Hippel könyvéhez, amolyan gondolati kapaszkodókat, hgy aztán a Kedve Látogató megrohanja a könyvesboltokat vagy a könyvtárakat, s egészében kívánja elolvasni ezt a nagyszerű könyvet. 1. Von Hippel teljes egészében elfogadja a darwini evolúció elméletét, sőt, társadalmi- pszichológiai szinten

 Gondolkodtunk már azon, valójában miért is tudunk beszélni? Miért van az, hogy egy nyelvtani szabályt egy példán megtanulva a többi példán is alkalmazni tudjuk azt? Sverker Johansson könyve a nyelv eredetébe vezet be bennünket, mélyen alászállva a történeti múltba, egészen az Australopithecusok koráig. Végleges válaszokat nem ad a könyv, a tudomány jelenlegi eredményei mellett ez nem is lehetséges. Viszont nagyon ügyesen kérdez, ami az Olvasó számára valóságos intellektuális aranybánya.  Megtudjuk, a filozófia és a nyelvtudomány klasszikusai közül kik foglalkoztak már a nyelv eredetével, és milyen eredményre jutottak. Kiemeli a Szerző a sokak által a nyelvészet megalapítójának tartott Monboddo véleményét, aki fogsagban tartott orángutánok példáján mutatta ki, hogy az emberi nyelv kialakulása az utánzás készségére vezethető vissza. Herder, a 18.század német filozófusa az ember generális világszemléletével, sokoldalú érdeklődésével hozta összefüggésbe a nyelv kialakulását. Mint johansso

 A könyv alcíme:Az evolúciós gondolat Edward O.Wilson modern korunk egyik legnagyobb természettudósa. Minden egybecseng című könyvében arra keresi a választ, hogyan alkalmazható az evolúviós gondolat az emberi megismerésre, a társadalomra, a tudományra. Alapkoncepciója az, hogy a világ akkor lenne univerzálisan megismerhető, ha a természettudományok és a társadalomtudományok közös nevezőt alakítanának ki. Wilson szerint ez azért nem lehetséges, mert a természettudományok sokkal több és jobb eredményeket mutatnak fel, míg a társadalomtudományok inkább csak egymással versengő koncepciókat. Éppen ezért utóbbiaknak kellene tanulniuk az előbbiektől.  A neves Szerző ezután végigvezeti az emberi megismerés fázisain át az evolúció gondolatát, azaz összekapcsolja az ismeretelméletet a darwini gondolattal, abból kiindulva, hogy ha a biológia( ebben az értelmezésben a matéria, az anyag) evolúciós alapra épült, akkor a tudat, a szellem sem épülhetett másképp. Az első fejezetben vázolja, ponrtosan

 A könyv alcíme:A növények, állatok és emberek őseredeti keletkezése. Több tudós természetvizsgáló után. Réthy Pál a 19.századi magyar történelem egyik elfeledett alakja. Orvos volt, Békés megyében dolgozott, az ottani lakossággal próbálta elfogadtatni a himlő és a kolera elleni oltásokat, gyógyszereket. Jól végezte hivatását, jó politikai kapcsolatokkal rendelkezett, ezért aztán kitüntették nagykereszttel. Hogy mi, 21.századi Olvasók miért nem ismerjük még nevét sem? Ennek a Budapest-centrikus történelemírás és közfelfogás az oka, véleményem szerint. A Magyar Vidék nagyjait a modern közhistória nagyrészt kirekesztette magából.   Réthy Pál írt egy, az akkori magyar orvosi és biológiai szakirodalomban újnak számító könyvet, címe: Az önnemzés( Generatio aequivoca). A könyv háttere pedig elég sokrétű: - Az evolúciós elméletek mindig is gyakran példálóztak az önnemzés- szerintük megoldott, és a darwini elméletet igenis alátámasztó-problémájával. - A 19.században, a gyarmatosítások korában

 A könyv alcíme:A gazdasági vállalkozások eredete és az evolúció logikája. Mérő László, a nemzetközileg ismert pszichológus, matematikus,közgazdász- ja, és nem mellékesen:informatikai vállalkozó- Az élő pénz c. könyvében felállított egy új közgazdasági elméletet a kapitalizmusról. Az elmélet nagyon röviden összefoglalva így hangzik: mint ahogy az élővilágban a darwini evolúció és a genetika határozza meg a szabályokat, úgy a kapitalizmus alapja, a tőke is olyan, mint egy gén: élőlényeket, azaz vállalkozásokat teremt önmagából.  Az élő pénz c. könyv meggyőzően bizonyítja ezt az első olvasásra bizonyára sokunk számára furcsának ható elméletet. Ez a bizonyítás azonban igencsak nagyívű, gyakorlatilag a kapitalizmus teljes közgazdaságtanát érinti. Megismerkedünk olyan fogalmakkal, mint pénz és tőke ( ezek különbségeivel, ha igazán precíz akarok lenni), megtudjuk, mi ka különbség a kereslet és a keresett mennyiség, valamint a kínálat és a kínálati mennyiség között- na, ezen dobtam egy hátast

 Nekünk,európaiaknak,a viktoriánus korról a ma már igencsak prűdnek ható erkölcsiség,a cilinderes urak,a kastélyok,könyvtárszobák és kandallók világa jut eszünkbe. Gertrude Himmelfarb amerikai történész Victorian Minds...című,Magyarországon sajnos kevésse ismert könyvében azt vizsgálja,létezett-e a 19.századi Angliában viktoriánus gondolkodás,vagy pedig csak a hálás utókor ( azaz a viharvert 20.század) ruházta fel nemlétező közös erkölcsiséggel a nemlétező aranykort. Himmelfarb nem elsősorban eseménytörténetet vagy filozófiatörténetet ír,ő a közgondolkodást vizsgálja,de termeszetesen szól a kor nagy gondolkodóiról is.  Himmelfarb szerint igenis volt a viktoriánus kornak közös erkölcsisége. Ez azonban nem merült ki az állítólagosan prűd nemi erkölcsökben (a magasabb társadalmi osztályok egyébként is jóval szabadabban kezelték a nemiség,a házasság problémakörét,mint a parasztok vagy a cselédek). A kor erkölcsisége ennél jóval bonyolultabb és összetettebb. Történelmi kiindulópont a reform

George Williams könyve lényeges, mint a só, mint a víz. A pónihal lámpása.Terv és cél a természetben  című munka ugyanis nem valamely természettudományos elmélet modernizálása, vagy éppen mindenűron való tagadása. Williams azt akarja bizonyítani, hogy az élőlények képesek alkalmazkodni, és az alkalmazkodás során új tulajdonságra szert tenni. Röviden így írhatnánk le az ún. adapcionista elméletet. Ezen adapció során alakult ki- legalábbis a Szerző szerint- a pónihal lámpása. Hogyan vélekedik a Szerző Darwinról? Elutasítja a tudománytörténetben uralkodó azon nézetet, miszerint a darwini evolúció valamiféle forradalom lett volna. Szerinte " Az evolúció gondolata úgyszólván a levegőben volt..." (25.o.). Williams szerint Darwinnak igaza volt evolúciós elméletét illetően, csak az a kérdés, hogy a darwini gondolatrendszer alapját alkotó folyamatok minden esetben pozitívan hatnak-e az élővilág fejlődésére. A természetes kiválasztódás például hathat károsan is, mivel- például a szapor

 Steve Jones nem kisebb feladatra vállalkozott, mint hogy folytassa, a 21.század ismeretelemeivel feltöltse Charles Darwin természetes kiválasztódásra alapozott biológiai evolúcióelméletét. A feladatot sikerrel végrehajtotta, remek könyv kerekedett ki ebből a próbálkozásból, mely minden érdeklődő ember számára komoly szellemi kaland lehet. A 21.századi Olvasót átjárja Darwin szelleme.  Megtudhatjuk, hogyan avatkozott bele az ember ( legfőképp az ipari forradalom) az evolúció természetes menetébe. A Galápagos-szigetek példáján keresztül megismerjük, mekkora veszedelmet okozott a flóraidegen állatok betelepítése az őshonos állatvilágban. Talán kissé a divatnak is engedve, Jones felhívja figyelmünket az élővilág megőrzésének fontosságára, ugyanakkor pl. a kaliforniai méhek példáján keresztül rámutat, hogy olykor az állatvédők is tévednek ( hogy pontosan miben, az kiderül a könyvből). Ám az ember nem pusztán kérokat okozott, a tudományos előrelépések apró sorozata segítheti a fajok evolúci

Mennyi minden tanulhatunk a madaraktól! Jim Robbnis: Azok a csodálatos madarak című könyvéből kiderül, hogy az ember régóta keresi a madarak repülésének titkát- és persze evolúciós eredetét. Két elmélet alakult ki: az ősi dinoszauruszok utódai talajról repültek, vagy éppen fáról reppentek fel a magasba. Robbins ismerteti Ken Dial véleményét, aki szerint egyik álláspont sem igaz: a madarak ugyanis függőlegesen másztak! Ezen kívül azonban még számtalan meglepetés várja az Olvasót. Megtudjuk például, hogy kolibri akár másfél órát is képes egy helyben repülni, amihez a testhez viszonyított elképesztő izomzat szükséges. A 21.században arra is rájöttek, hogy a madarak- és talán a fejlettebb emlősök is. képesek új idegsejteket termelni. a madár-kommunikáció új formáit fedezték fel. Megfigyelték a gyurgyalagokat, amint feje tetejére állítják mindazt, amit a hagyományos családmodellről tudunk. Külön tudománnyá fejlődött a madarak nyelvének tanulmányozása. Intelligencia és társadalmi fejlettsé

A könyv alcíme: Tűnődések az emberi intelligencia evolúciójáról Carl Sagan kritika nélkül elfogadja az evolúciót, mert szerinte számos bizonyíték áll rendelkezésre, melyek igazolják. Erre meg azt mondom, számos tény áll rendelkezésre, melyek cáfolják. Legalábbis azt a formáját, mely szerint a természetes kiválasztódás új fajokat képez. Ezt ma már a mérvadó tudósok többsége nem fogadja el. Carl Sagan szerint az emberi intelligencia is evolúció során alakult ki. Még azt is felveti, hogy esetleg a hüllők nyomát őrizzük agyunkban. Szeretném néha krokodilnak érezni magam, de nem megy. Carl Sagan szerint az a tény, hogy őseink a bal kezüket használták toalet-célokra a vécépapír feltalálása előtt, messzemenő kulturális következményekkel járt. Természetesen az australopithecus robostus nem majom, hanem korai ember. Carl Sagan azonban nagyon felkészült tudományosan, ráadásul nem is átkozza a kreacionistákat, sem az istenhívőket. Úgyhogy annyit tudok szólni ehhez a könyvhöz: ha nagyon mus

A könyv alcíme: Tervezd meg az örömteli élethez vezető utat Egy apró megjegyzés: egy felkiáltójel elkelt volna az alcím után... Bevallom, gyanakodva vettem kézbe Mo Gawdat könyvét. Azt gondoltam, itt egy újabb topmenedzser, aki unalmában filozófiával megboldogítja az erre fogékony világot, sikerreceptekkel. Kellemeset csalódtam. Mo Gawdat könyve nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy elhelyezi az emberi létet a különböző dimenziókban. Olvashatunk ember és idő viszonyáról, ember és tér viszonyáról, az érzékelésről, az emberi kapcsolatok fontosságáról. Elgondolkodhatunk azon, hogy a keleti vallások tanításával összhangban valóban szenvedésnek tekinthetjük-e a létet, végtelen körforgásnak, vagy pedig kapott az emberiség esélyt arra, hogy lineárisan kitörjön ebből a körforgásból. Külön rokonszenves számomra, hogy egy, a boldogsággal foglalkozó könyv teret szán az evolúciónak, pontosabban: a darwini evolúció tagadásának is. Mert ha az ember úgy tekint önmagára, mint az állatvilágból mi

A tudósok már régóta foglalkoznak- közvetlen vagy közvetett módon- azzal a kérdéssel, hogy van-e Isten. Hiszen aki sokáig vizsgálja a teremtett világot, eljuthat arra a gondolatra, hogy létezik olyan világ, mely túlmutat a teremtett világon, ahol más szabályok uralkodnak. Francis S. Collins nem akármilyen tudós. Ő vezette azt a projektet, mely elkészítette az embr genetikai térképét. Mégsem materilista. Hisz a spirituális létezőben, hisz abban, hogy a teremtés voltaképpen szellemi dolog. Nézeteit az Isten ábécéje. Egy tudós érvei a hit mellett című könyvben foglalta össze. Az " Isten ábécéje" cím a genetikai kódra utal. Francis S. Collins megkísérel olyan elméletet felállítani, mely összehangolja a tudományt és a hitet. Elméletét biologosznak keresztelte el. A biologosz elmélet ( voltaképpen a teisztikus evolúció másik elnevezése) szerint Isten megteremtette a világot, létrehozta az életet, és létrehozta az evolúciót. Az élet ezek után az evolúció nyomdokain haladt tovább

William H. Calvin: A gondolkodó agy. A szerző a Washington-i Egyetem evolúció-biológus professzora, Intelligencia kutató. Itt máris megállhatunk, hiszen kiencféle intelligencia létezik, kérdés, hogy Calvin melyiket favorizálja. A gondolkodó agy című kötetében a pszichológia, etológia, evolúció-biológia , a nyelvészet és az idegtudományok eredményeit tekinti át. Első fejezetében azt vizsgáljameg, mi is az intelligencia és hogyan használják az emberek. Visszautal a korai elődök 17-19 századi elméleteire is az emberi gondolkodásról. A 2-4 fejezetben a "ráhibázás evolúciójá"-ról beszél és arról, hogy az emberek és az állatvilág  hogyan használja fel céljai érdekében a veleszületett intelligenciáját.  Figyelemre méltó az, hogy a Földtörténeti korszakokban történt klímaváltozások és katasztrófák hogyan befolyásolták az intelligencia és a túlélési képesség fejlődését. Az 5 fejezetben a szintaxisok működését mutatja be a nyelvi készségek fejlődésén keresztül.