Könyvekről mindenkinek

 Paul Kanut Schäfer német író ( 1922-2016) a szórakoztató bestseller-műfajok szinte mindegyikében jártas volt. Halott vagy, angyalom című könyve magában foglalja a kísértethistória, a klasszikus krimi, és a kalandregény stílusjegyeit, ráadásul megjelennek benne a posztmodernre jellemző írói technikkák,tendenciák is. Szokásunk szerint egy rövid spoilerrel szeretnék kedvet és hangulatot teremteni ehhez a nagyon érdekes könyvhöz.  A fiktív cselekmény helyszíne egy angliai falu, bizonyos Auburn, mely nem tartozik az iparosítás nagy nyertesei közé, megmaradt mezőgazdasági- és egyben igen szegény- településnek. Idő: a 19.század vége. A Cashman család a környék leggazdagabb vállalkozó családja, apuka, az eső generációs milliomos kissé faragatlan ficckó, de azért rendes embernek tartják. Vasútépítéssel, bányászattal foglalkoznak cégei, igencsak eredményesen. Cashmannak van egy lánya, Emilie, aki- legalábbis apuka szemében- óriási hibát követ el:beleszeret egy nevenincs költőbe, Sidney Keirbe.

 Minden ízében, szavában, mondatában árasztja ez a könyv a szabadságot, az emberiség képzelt ősi, kötöttségektől mentes létállapotát. Jack Kerouac nevét az európai olvasóközönség elsősorban az Úton című kultregényről ismeri, de Kerouac A daharma csavargóiban bebizonyítja, hogy távolról sem egykönyvű szerző. Ez a könyv lehatol az emberi tudat legfényesebb mélységeibe, oda, ahol a társadalmi kötöttségek, mintaképek ,szocializációs modellek már nem képesek lehatolni. Az ember megízleli a nagy magasságokban szökellő kőszáli kecskék és más állatok boldogságát, a hegyek boldogságát, a tulajdonnélküliség boldogságát, a hit boldogságát. Egy rövid spoiler kissé illúzióromboló módon hat, e könyvajánlóban, szokás szerint, mégis ezt tesszük, hiszen mégiscsak regényrő van szó. De ne hagyományos regényre gondoljanak.  A történet az 1950-es években játszódik, színhelye pedig az Amerikai Egyesült Államok. Ray Smith teljesen csóró, de nagyon boldog.Tehervonatokon potyázva utazik Kaliforniába,hogy az eg

 Anne Sexton ( 1928-1974) tragikus sorsú, de kitűnő tollú amerikai költőnő, a 20.század egyik legjobb amerikai lírikusa, Boston irodalmi életének egyik legnagyobb alakja. Versei önvallomás- szerűek, foglalkoznak egzisztenciális kérdésekkel, a nőiség kérdéskörével, a közeli hozzátartozó iránr érzett gyásszal, test és szellem viszonyával- nagyon érdekes, eredeti művészettel ajándékozta meg a világot Anne Sexton. 45 éves korában, miután többször depressziós volt, öngyilkosságot követett el.  Ebben a könyvajánlóban néhány olyan versről szólnék, melyek különösen megérintettek, meghatottak. Verses kötet esetében nehéz kiemelni egy vagy több jó alkotást, ráadásul veszélyes is, mert a kötet maga is egész kompozíció. Ennek ellenére, úgy érzem, van létjogosultsága annak, hogy néhány nagyszerű versről szóljunk, ezzel csiálnva kedvet az olvasáshoz.  Kicsi lány, zöldbabom, gyönyörűm. A vers 1964-ben keletkezett. Az anya hódolata, csodálata lassan felnövekvő lánya előtt, a fiatalságba, a szép remény

 Mielőtt kézbe vettem Varga Dmokos: íróiskola című könyvét, bevallom, voltak bizonyos kételyeim. Meg lehet tanulni az írást? Tanulás útján lehet valakiből jó regényír, novellista, vagy színházak kedvenc drámaírója? Nem valamiféle felsőbb eredetű ihlet hatására alkotnak zseniális műveket az írók, költők? Miután viszont elolvastam a könyvet ( egy délután kellett hozzá, alig tudtam letenni), rájöttem, hogy a helyes válasz a fenti kérdésekre:az írói tehetséget nem lehet iskolás módszerrrel tanulni, viszont egy jó könyvből sok dolgot megtanulhatunk az írásról, irodalomról, az irodalom történetéről. Mit is érdemes megtanulnunk? Például azt, hogy az író, különösen a prózaíró, nem feltétlenül ura hősei életének. Van, hogy a regény végén a hős egyszer csak meghal, és az író nem tehet ez ellen semmit. Ezt látja, ez jön a regény cseekményéből, így( kissé blazírt szóval) logikus. Sokszor az írót vezeti a tolla, megtanul írni a toll, az író csak eszköz marad, aki a tollat ( 21.századi értelemben: a

 Az Amatőr Költők és Írók szövetsége 1995-ben jelentette meg A magunk keservén című antológiáját, saját költségen, mivel érdembeli szponzort nem találtak. A kötetben közölt versek, kiisprózák színvonala vegyes színvonalú. ám- amint ez az alábbi könyvajánlóból talán kiderül- akadnak olyan mávek is, melyek " komolyabb" irodalmi folyóiratban is megjelenhettek volna.  Meddig amatőr egy költő, egy író? Amíg megjelenik az első önálló kötete? Amíg nem kap valamilyen irodalmi díjat? Amíg nem dönt úgy, hogy polgári foglalkozását félretéve, kizárólag az irodalomból él meg? Amíg be nem választják valamilyen művészeti csoportba, körbe, szövetségbe? Magyarországon eléggé elmosódott a határ amatőr és profi író között, legtöbben csak valamilyen civil értelmiségi állás mellett írnak. Így tehát- bizonyos értelemben, persze- minden magyar író, költő egy kicsit amatőr. Ennek ellenére- mint már említettem, a Halmos Sándor szerkesztette kötetben több olyan vers is akad, mely " megüti a mércé

 Krúdy kisregénye irodalomtörténeti "leg": A kb. 45 oldalas mű 1922-ben jelent meg először, a Pegazus kiadábáan, önálló kötetként. Aztán 1957- ben, a Szépirodalmi Könyvkiadó novella-válogatást közölt Krúdytól, jó vastagot, s ebbe beválogatta az Őszi versenyeket is. A 45 oldallas művet a novellák közé sorolták, így Krúdy Gyula műve joggal pályázhat a "világ leghosszabb novellája" címre. Ha esetleg tényleg volna ilyen cím az irodalom sokarcú világában, jelezni fogjuk!  A történet főhőse (tulajdonképpeni főhőse) a 19.századvégi Budapest, amelyet egy Ben nevű elbocsátott zsoké ( hiszen lezajlottak az őszi versenyek...) mélabús világi életén keresztül ismerünk meg. Megismerkedünk a garniszállók világával, ahová a portás csak akkor engedi be Bent, amennyiben az kellően szórakoztató történetet ad elő a lóverseny világáról. Bennek nincs egy krajcárja sem, napközben a hontalanok között üldögél a padon, sóvárgó tekintettel nézi a csillogó kirakatokat, meg az előkelőkkel szágu

 Galsai Pongrác a 20.század második felének egyik legismertebb magyar írója volt. Az olvasóközönség leginkább novelláiból,tárcáiból ismerhette őt. Záróra a Darlingban című,novellafüzér-szerű regényével Galsai nevettetni akar. A könyv minden mondatából árad a jókedv,a humor. A mű hősei pedig nem mások,mint a Szerző kollégái:a történelemben csak Kádár-korszaknak nevezett három évtized mindinkább szabadabbá váló légkörében alkotó és nevető és nevettető költők,írók,kitalált alakok rengetege. Ebben könyvajánlóban egyfajta humor-spoilert adok,törpe válogatást a könyv rengeteg poénjából. De előtte magyarázzuk meg a címet: a Darling,az egy irodalmi kávéház,még a második világháború utáni évekből. Metaforikusan pedig jelentheti egész Magyarországot. Nekem a kedvenc poénom az,mikor is a legendás költő,Csorba Győző vezetésével egy kis,irodalmárokból álló társaság felmegy a Szerző lakására,és fél óráig nem szólal meg. Csakhogy a potenciális áldozat észreveszi,hogy miféle viccnek készül áldozatul e

 Gyönyörűségek, a nyelv, a természet és a gondolat fényes ékkövei- így jellemezhetjük Maszaoka Siki 120 haikuját, melyeket Czifra Adrien fordítói tehetsége tett hozzáférhetővé a magyar Olvasó számára, akiknek többsége- valljuk be- nem tud japánul. Bár lehet, hogy ezen versek olvasása és befogadása után sokan lesznek kíváncsiak a Felkelő Nap Országának nyelvére és kultúrájára.  A haiku klasszikus japán versforma( forma alatt a japánok más értenek, mint az európaiak), de az utóbbi két-három évtizedben az európai költők is kísérleteznek vele. Többféle haiku létezik, Maszaoka Siki(1867-1902) az 5-7-5 szótagszámú változatot művelte.A japánok a haikut egy sorba írták, mi háromba.   Miért is szeretjük ezeket a különleges verseket? Talán azért, mert a három rövid sorból álló forma sajátos dinamikát biztosít a költői mondaniválónak. A haiku olyan, mint egy pillanatkép: zajlik, zajlik egy esemény, a költő pedig egyszercsak lenyomja a gombot. És leírja, mit lát. Itt nem kell elmélkedni- bár lehet

 Az 1943-ban született Kiss Benedek költői világát rendkívül változatos tartalmi- és formai jegyek lengik körül. A világ örökbefogadása című kötet 1993-ban jelent meg, a könyv az addigi éleút legjelesebb műveiből közöl válogatást. E rövid könyvajánlóban szemezgetünk, mint gyermek az eperfáról: egy-egy jellegzetesnek tartott vers " bemutatásával" igyekszünk kedvet teremteni az olvasáshoz.  A Vagyunk, bár kivetettek című vers arról szól- hogy ezen a Földön minden az ember keze nyomát viseli magán. A cigaretta filtetere, a szőlőfürt, a gyufa, az állandóan kísértő idegbaj- mind-mind az Édenből kivetett bűnös ember alkotásai, s ezen alkotásokat ráadásul örökül hagyjuk utódainkra.   A Létem, temetőm! létösszegző vers. A költő a Duna-tisza vidékét érzi szűkebb hazájának, itt látott port, " búzavirágos tengerszemeket", " mécsvirág-gyúlást", itt érezte a vadrózsák lángjainak sütését, ez a föld adott neki mindent, amit ember csak szellemileg-intellektuálisan birtoko

 2016-ban jelent meg az AB-ART kiadásában, Jankovics József szerkesztésében a Zalán tibor legszebb versei című kötet. Nagyon magas színvonalú tartalom, a magyar költészet legnagyobbjait idéző versek, és rendkívül igényes forma jellemzi a kötetet.  Amikor néhány évvel ezelőtt magyartanár kollégámmal beszélgettünk Zalán Tiborról, ő rögtön rávágta: ahá, az az avantgarde költő! Ha elolvassuk ezeket a Legszebb Verseket, ezt a besorolást csak korlátozottan fogadhatjuk el. A 21.századi európai költészetben már-már természetes, hogy az alkotó a legváltozatosabb, olykor a kánonon kívül eső formákkal kísérletezik. Zalán Tibor gyűjteményes kötetében akad szabadvers, elképesztően hosszú, az első sorokat zengő címekkel, akad itt négysoros szakaszokra bontott versciklus, klasszikus tájleíró vers, háromsoros miniatűr. Zalán Tibor igyekszik minden hangszeren játszani, s mi, Olvasók, igencsak élvezzük ezt a nem mindennapi irodalmi kórusmuzsikát.  Minden literátor kicsit képzőművész is. A kép elrajzolód

Péntek Imre: Hajtűkanyar című köete a költő 2002-2012. között megjelent verseiből tartalmaz válogatást. E rövid könyvajánlóban természetesen nem áll módunkban minden költeményt külön-külön elemezni, inkább bizonyos tendenciákat, mozgásokat emelünk ki ebből a nagyszerű könyvből. Általános jellemzőket keresünk az egyedi között.  Nagyon fontos közös tartalmi jellemzője ezeknek a verseknek a közéletből való kiábrándulás művészi megfogalmazása, leszámolás azon hittel, hogy a történelmi-politikai rendszerváltás, az intézményrendszer reformja egyúttal gyökeres erkölcsi megújulást is hoz a társadalomban. Az intézmények, a közösségek, a "hatalmi lárma" nem képesek az egyén szükségleteit kelégíteni, olykor antihumánusak, az egyén pedig marad magának, boldogul, ahogy tud. Nem tehet mást. Mindeközben az " Ügyes fickók" megőrizték hatalmukat, ráadásul alaposan és irritáló módon meggazdagodtak.  Péntek Imre könyve más szempontból tekintve is nagy leszámolás: az összegzés illúziój

 Billy Collins amerikai költő műveiből e címmel jelent meg válogatás, Kőrizs Imre kitűnő munkájának köszönhetően. Az a baj a költészettel- már indukálja is a provokatív választ: mi a baj? Nos, ezzel a költészettel semmi. Collins poétikája nagyon szép, és- ritka kivételként a kortársak között- az átlagolvasó számára is érthető. Ebben a könyvajánlóban néhány, a kötetben szereplő versről írjuk le gondolatainkat, átfogó elemzésre, irodalomkritikára nem vállalkozunk. A könyv nyitóverse a Bevezetés a költészetbe. Azok ellen az irodalmárok ellen, s az ellen az irodalomtudósi attitűd ellen szól, amely mindenáron a vers tudományosnak tűnő elemzésére törekszik, az esztétikai élményt teljes egészében lebecsüli. Amely megkínozni, és nem megérteni akarja a verset. Sajnos, ez a felszólalás a mai napig aktuális. Nagyon szép metafora kerekedett a vers és a vízisí összekapcsolásából.  Nagyon szép és szívemből szóló vers a Vigasz ( Consolation). Sok értelmezési rétege van: a turizmus gyakori felszínessé

 Ivan Slamnig(1930-2001) egy kitűnő horvát költő és novellista és irodalomtörténész volt, akit azonban halála után méltatlanul elfeledtek ( kelet-európai sors...). Magyarul szinte semmi nem jelent meg tőle, pedig novellái rendkívüli írói tehetségről árulkodnak. Neprijatelj ( Ellenség) című novelláskötetét érdemes lenne valamelyik szépirodalommal foglalkozó könyvkiadónak megjelentetnie.  Mi is teszi a világirodalomban egyedivé Slamnig novellisztikáját? Legfőképpen az, hogy a minden egyébnél brutálisabb téma- a második világháború- ellenére van valami derűs könnyedség az írásaiban. A csataképeket és a szomorú helyzetjelentéseket gyakran váltják fel szóviccek ( na, ezekkel bajban lenne a magyar fordító, meg az Olvasó is), anekdoták régen élt emberekről, katonaviccek (ezekkel meg a hölgyek lennének bajban, azért hozzáteszem, hogy nem Norman Mailer-i keménykedésről van itt szó, de azért van ezekben pikantéria). Utoljára hagytam a leglényegesebbet:a háborús sztorikat gyakran szakítják meg- t

Valljuk be őszintén:Fáy Ferenc neve a magyar átlagolvasó előtt ismeretlen. Pedig Márai Sándor kora legnagyobb költőjének nevezte őt,illik tehát,hogy megismerkedjünk köteteivel. Fáy a Horty-rendszer idején katonatiszt volt,az 1945 utáni kommunista rendszertől kapott börtönt,internálást.  Az ÁVO börtőneiben megkínozzák,a kórházból megszökik. Jugoszlávia,Olaszország,végül Kanada az emigráció rögös útja.Az írást egyszer megtalálják című könyv 1959-ben jelent meg,már Kanadában. Az írást egyszer megtalálják című könyvből egy sok veszedelmet túlélt,érett férfi alkotói portréja bontakozik ki. Nincs felszínes optimizmus,van viszont megpróbáltatásokból fakadó erő,hűség,és elképesztő költői tehetség.  Fáy Ferenc verseinek egyik leggyakoribb témája Istennel való személyes közösség megteremtése,illetve ezen közösség időlegessége,illékonysága. Fáy határozottan elítéli a szertartáskodó vallásosság kultuszát (Virágvasárnap;Vasárnap),valamint az üzleties kereszténykedést,Isten Fia áruvá vagy dísszé lef

Három kitűnő magyar költő,Tóth Árpád,Füst Milán és Szabó Lőrinc válogatott verseit olvashatjuk A vándor elindul című,kifejezetten oktatási célokat szolgáló kötetben.Miközben olvassuk ezeket a nagyszerű verseket,új és új arcukat ismerjük meg ezeknek a csodálatos poétáknak.  Tóth Árpádot példának okáért a sötétség,a pesszimizmus,az életről való lemondás,azaz a halál költőjeként szokták aposztrofálni. Azért neki is vannak olyan versei,melyek vidámságot,életörömöt árasztanak. Az Áprilisi capriccio például a természet beszédéről,kedvességéről,derűjéről szól. Ezzel a derűvel áll éles kontrasztban a tőzsdetippeken morfondírozó kövér uraság.Az Áprlis című vers pedig maga a hangzás,a gurgulázó nevetés,a tavaszi illat,a hangok cigánykereke. Kár,hogy ezt a különös hangulatú dalt oly kevés figyelemre méltatják az irodalomtörténészek. Szintén derűs hangulatú Tóth Árpád-vers a Rímes,furcsa játék. Igaz,ebben a költeményben a flóták,okarinák és hegedűk észvesztő zengését a magába zuhanás,a sírás,a sze

 Szegedy-Maszák Mihály irodalomtörténész kitűnő könyve nem életrajzi szempontú feldolgozás,inkább Kosztolányi Dezső életmű vének nagyon alapos,tudományos,sok egyéni szempontot felvonultató feldolgozása. Megtudhatjuk,hogyan és miért dolgozta át Kosztolányi első verseskötetének,a Négy fal között című könyvnek anyagát. Képet kapunk arról,milyen hatással voltak Kosztolányira a francia parnasszisták, aztán Mallarmé,Rimbaud,Verlaine és a kor többi francia költőzsenije. Valóban versfüzérekbe,azaz ciklusokba akarta rendezni minden versét Kosztolányi?Szegedy-Maszák nagyon alaposan elemzi Kosztolányi és Csáth Géza munkásságának egymáshoz való viszonyát. Megtudhatjuk,milyen szerepet játszott a lélekelemzés Kosztolányi prózaírói munkasságában. Részletes elemzést kapunk Kosztolányi újságírói munkásságáról,annak sokszor kínos részleteiről is,őszinte,de nem szenzációhajhász,korrekt hangnemben. Azt is megtudjuk,hogyan vélekedett Kosztolányi történetírás és irodalom kapcsolatáról,s ezen nézetek hogyan

 Szécsi Ferenc a két világháború közti időszak ismert magyar költője volt. Nem tartozott sem a népies,sem az urbánus,sem a nyugatos körhöz. Szécsi Ferenc az olasz kultúra és nyelv szerelmese volt,rengeteg magyar költőt fordított le olasz nyelvre,köztük Petőfit is. Saját kötetei közül a harmadik,a  Hegedűszóló című aratta a legnagyobb sikert. A könyvet alkotója a világhírű hegedűművész,Paganini emlékének ajánlotta. A kötet verseire sajátos harmónia jellemző,melyet Szécsi Ferenc csak és kizárólag Itáliában lel fel. Az ég kék,a folyók és tengerek tiszták,az emberi érzelmek és gondolatok pedig megszületnek,kivirágoznak,aztán elenyésznek. Ember és természet harmóniában van,minden,ami negatív,ami diszharmonikus,az odébáll. Nagyon sok a szonettformában írt költemény. S hogy ez az álomvilág nem volt a szó hétköznapi értelmében igaz?Ez igaz. A Hegedűszóló 1925-ben jelent meg. Magyarország még nem heverte ki a trianoni sokkot. Kellett az embereknek a menekülés,egy kis lazítás abban a szomorú,kev

Walt Whitman és Robert Browning között mindössze egyetlen hasonlóság akad:mindketten költők voltak, és mindkettőt őrültnek tartotta saját kora. Ennek ellenére olvasták a könyveiket- gondolom, úgy érezte a Tisztelt Olvasóközönség, hogy költőknél egy kis őrület nem veszélyes, sőt... Whitmant elsősorban szabadverseiről ismerjük. Azért tartom ezt igencsak felszínes megközelítésnek, mert a szabadvers, az pusztán forma. A lényeg a tartalom, a gondolat, az ívelő sorokban kirejlő szenvedély. Whitmannél mindhárom, de főleg a valóság iránti szenvedély igen erős. Az Ének magamról című, kisregény-terjedelmű, 52 verset foglal magában. Egyfajta költői enciklopédiája ez a kornak, a hitnek, a léleknek, a fejlődő Amerika lüktetésének. Whitman igen fontosnak tartja istenhitét. Hát, nem tudom, melyik keresztény egyház fogadná szívesen tagjai közé az amerikai költőt, merthogy az ő istenhite nem más mint panteizmus. A világ minden dolgában ott lüktet az élet, a költőnek, a whitmani szerepfelfogásban, ped

Barta János a magyar irodalomtudomány kiemelkedő alakja volt,hatása máig eleven a hazai irodalomértésben.Arany János és kortársai című szerkesztett,posztumusz tanulmánykötetében a magyar irodalom 19.századi óriásaival foglalkozik. Madách Tragédiáját elemezve arra keresi a választ,milyen is tulajdonképpen az ádámi, az évai és a luciferi lét. Luciferről szólva megállapítja,hogy az ő alakja egyértelműen túlmutat a népi ördögfigurán. Lucifer a tagadás,a gonoszság, a hiány.Ádám nem találja az egyensúlyt a pozitív és a metafizikai tudás között.Éva pedig, a bűn ellenére,nem érzi úgy,hogy Istennel való kapcsolata megszakadt volna. Kemény Zsigmond szépírói jelentőségét sokan mind a mai napig alábecsülik. Barta János bemutatja Keményt,mint tragikus nőalakok megformálóját, s mint eredeti nyelvteremtő zsenit,aki a Királyhágón túli magyar nyelvre alapozva tudott irodalmat teremteni. Miért él Jókai? Mit mond a modern kor embere számára? Ezt a kérdést sokan feltették már,Barta János izgalmas,soka

A mindössze 20 oldalas értekezés ( azért a könyveknél tárgyaljuk, mert jelentős súlyú) tartalma ennyiben foglalható össze: egyik zseni egy másik zseniről. A tragikusan fiatalon elhunyt debreceni költő, Oláh Gábor esszéje Petőfi Sándorról nagyon lírai, ugyanakkor igencsak eredeti megállapításokat tartalmaz. Kopogtat a tehetség az 1923-ban megjelent művön. Oláh Gábor szerint Petőfi maga is műalkotás: kötő, szép ,mély, művészi életű. Szerző szerint Petőfinél ez tudatos szándék volt ( ezt a nézetet ferdítették el később olyan irodalmárok, akik azt állították, hogy Petőfi " menedzselte", " megcsinálta" önmagát. Oláh idáig nem megy el, csak azt a fajta ösztönösséget tagadja, amelyet már a kortársak is- hol elismerőleg, hol a bírálat szándékával- felróttak Petőfinek. Petőfi- recenzens véleménye szerint- egyáltalán nem volt marketingember, bizonyítja ezt képviselőválasztási kudarca is. Egy másik, amit Oláh kiemel Petőfi Sándor művészetében: az egyszerűség. "Petőfi k