Könyvekről mindenkinek

Világunkban nagyon sok a rosszul működő család, párkapcsolat. Legtöbbször ennek az az oka, hogy nem rendelkezünk kellő önismerettel. L.Stipkovits Erika: Mi, együtt. Családi kapcsolataink pszichológiája című, kitűnő könyvében nagyon hasznos tanácsokat, példákat olvashatunk arról, hogyan mennek tönkre emberi kapcsolataink és hogyan lehet helyreállítani azokat. Az alábbi nagy témakörök köré szerveződik a könyv szövege: -szülő-gyermek kapcsolat a gyermek szemével - párkapcsolat - szülő-gyermek kapcsolat a szülő szemével - nagyszülők viszonya a családtöbbi tagjához - testvéri kapcsolat - az egyén változtatási lehetőségei. L.Stipkovits Erika nagyon hangsúlyozza a felnőtt egyén felelősségét. Mert igaz, hogy sok problémánk gyermekkorunkban gyökerezik, felnőttként mégsem mutogathatunk szüleinkre, nagyszüleinkre, mint " bűneink" elkövetőire. Az egyénnek van lehetősége ( pl.pszichoterápia révén, de más eszközök is adottak) módosítania a családból hozott rossz viselkedésformákat, beidegz

 A könyv alcíme:Örökül kapott traumák és feldolgozásuk A mű szerzői:Dr. Balogh Klára, Dr. Bárdos Katalin, Békési Tímea, Dr. Hardy Júlia, Dr. Koltai Mária, Korbuly Ágnes, Tóth Borbála A pszichoanalízis művelői ( hívei?) már régóta foglalkoznak a generációkon átívelő személyiségbeli torzulások, traumák kérdésével. Már a 20.század elején, Freud, majd Jung is leírta, hogy vannak olyan pszichológiai jelenségek, melyek leginkább múltbéli eseményekkel magyarázhatók. A százd közepén aztán- és ebben óriási szerepe volt Szondi Lipótnak, Böszörményi- Nagy Ivánnak, Ábrahám Miklósnak, Török Máriának és sok más magyar kutatónak, művésznek, valósággal felvirágzott a transzgenerációs pszichoanalitikai módszer. A terápia során immár nemcsak a páciens élethelyzetét térképezték fel alaposan, hanem a szülők, nagyszülők, sők, dédszülők életét is. Nagyon sok mai magyar kutató is foglalkozik transzgenerációs terápiával- pontosabban szólva: érvényesíti terápiái során a transzgenerációs személetet is. Közülük

A könyv alcíme: Különleges kávék, barista technikák. Több,mint 100 recept a nagyvilágból. Aki szereti reggel egy kávéval indítani a napot, vagy éppen egy jó félórát eltölteni egy diszkrét kis kávéházban- netán mélyebben meg akarja ismerni a kávézást, mint kultúrát- annak Anette Moldvaer könyve egyenesen ideális. A rendkívül gazdagon, sőt ínycsiklandozón illusztrált könyv egyaránt szól a profi- vagy azzá váló- baristához, illetve az "egyszerű" fogyasztóhoz.  Megtudhatjuk, miért pont a kávé lett az emberiség egyik legnépszerűbb itala. Megismerkedünk a kávé biológiájával, a vetéstől a szüretig. Ki hitte volna, hogy a kávétermés piros, mint a cseresznye? Megtudjuk, mi a különbség az arabica és a robusta fajták között, megismerkedünk az elő- állítás folyamatával. Látjuk az őrlés módszereit is, megtanuljuk, miért kell másképp őrölni a presszókávét, az ibrikkávét,a filterkávét, és a többi fajtát. Megtanuljuk a helyes kóstolás titkait, csakúgy, mint a helyes felszolgálásét- bár utóbb

 Jim Cillins könyvében arra keresi a választ, hogyan lesz egy nagyjából-egészében jól működő amerikai vállalatból kiváló vállalat. Nagyon gyakorlatias, vezetőkkel való kommunikáción alapuló könyve útmutatásul szolgálhat nemcsak nagyvállalatok, de kis-és középvállalkozások számára is, a világ minden táján. A Jóból kiváló című könyv minden menedzser könyvtárának része kell(ene), hogy legyen.  Mi is a különbség egy jól működő és egy kiválóan működő cég között? Hogy ezt megtudjuk, a 14. oldalra kell lapoznunk. Collins itt öszehasonlítja különböző amerikai cégek kumulatív profitrátáját. A kiváló vállalatok a grafikon csúcsán találhatók, a ún. " jól működők", " elvárt szintet hozók" a grafikon alján.  Hogyan és miért emelkednek ki egyes vállalatok a középszerűségből? Collins azzal a tényezővel kezdi a kérdés megválaszolását, ami a vállalat életében a legfontosabb: a vezetéssel. Az ideális vezető- Collins terminológiájával- az 5. szintű vezető. Azaz: megvan benne az alázat

 A könyv alcíme:Embernek lenni a mesterséges intelligencia korában Max Tegmark svéd-amerikai fizikus, mesterséges intelligencia-kutató, arra a kérdésre keresi a választ kitűnő könyvében, hogy milyen jövő vár az emberiségre a mesterséges intelligencia korában. Végkövetkezetése optimista, nem is alaptalanul azt állítja, létezik " jó" MI, azaz az ember nem veszti el kontrollját az általa létrehozott új entitás felett.  Az Élet 3.0 című könyvben Tegmark először is felvázol egy fiktív, rosszul végződő forgatókönyvet a mesterséges intelligenciáról. Ebben az MI gyakorlatilag átveszi az uralmat az univerzum felett, replikálja magát, végül az egész civilizáció különböző mesterséges intelligenciák összecsapásává változik. Aztán, immár a valóság mezejére visszaereszkedve, Szerző a téma megértéséhez szükséges legfontosabb fogalmakat tisztázza: általános mesterséges intelligencia, tudat( ez a pszichológia és pszichiátria egyik legnehezebben definiálható fogalma), célorientált viselkedés,

 Jordan Belfort, akiről a Wall Street farkasa c. film főszereplőjét mintázták, olyan könyvet írt, melyet szerintünk minden vállalkozónak el kell olvasnia. Sőt, egy lépéssel tovább mehetünk: mindenkinek el kell olvasnia. Hiszen mindenki kerülhet olyan helyzetbe, hogy el kelljen adni valamit: tanárként, szülőként, lelkészként, edzőként és sok más foglalkozásban és magánéleti helyzetben kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy meg kell győznünk a másikat a magunk igazáról. Ebben segít Belfort könyve, A Wall Street farkasának értékesítési módszere.  Nagyon röviden összefoglalva, a módszer ( az úgynevezett egyenesvonalú értékesítés) lényege abban áll, hogy egy hármas bizalmi skálán megpróbálunk minél magasabb pontszámot elérni. Hogy milyen szempontokat vesz tekintetbe ez a bizalmi skála, azt itt az ajánlóban nem áruljuk el, a könyv elolvasása után megtudhatjuk. Persze, szó esik a könyvben a hagyományos sales tevékenység minden összetevőjéről és kellékéről: az ügyfélmenedzselésről, a testbeszédről(

A könyv alcíme:Hogyan lehetünk kreatívak és rugalmasak túlszabályozott világunkban? A 21. századi világ, a maga rohanásával, kapkodásával, inger-gazdagságával hatalmas feladatok elé állítja az embert. Tim Harford könyve arról szól, hogyan tudnánk ezt az " új rendetlenséget" az ember javára kamatoztatni. Hogyan improvizáljunk, miközben félünk a nyilvános szerepléstől? Miért nem segíti a kreativitást az egyen-iroda? Hogyan jelentkezik már gyermekkorban a törzsi összetartás ösztöne, és hogyan tudják ezt a munkáltatók a maguk javára kamatoztatni? Szabad-e nyilvánosan viccelődni a saját dolgainkon? Miért jó az, hogy a dolgozók nehezen találnak meg valamit az irodaépületben? Ehhez hasonló kérdésekre kaphatunk választ az Alkotó rendetlenség című könyvből. Tim Harford ismert személyek példáján ( Steve Jobs, Martin Luther King, az Amazon internetes áruház, az MIT egyetem, Erwin Rommel és mások) keresztül mutatja be, hogy olykor a káoszkontroll illetve az egyéniség kibontakoztatása

Alcím: Az ésszerűtlenség nem várt előnyei Szerintem lehetne ez is alcím:Nemcsak menedzsereknek. Dan Ariely könyve bevezet bennünket a viselkedési közgazdaságtan- hívhatjuk gazdaságpszichológiának is- rejtelmeibe. Olyan újszerű meglátásokat ad alkalmazottaknak és munkaadóknak, vezetőknek és beosztottaknak, munkájukat kedvelőknek éés munkaundorban szenvedőknek, melyek a magyar nyelvű szakirodalomban még újdonságnak számítanak. Empirikusan is bebizonyítja, hogy az irracionálisan magas ösztönzők hátrányosan hatnak az alanyra, mert szorongást idéznek elő. És mindegy, hogy az illető túlfizetett amerikai bankár, vagy alulfizetett indiai segédmunkás. Ariely könyvéből győződhetünk meg arról is, hogy a fájdalom nincs egyenes arányban az alkalmazkodással: a túl nagy megterhelés már visszafelé sül el- hogy a gazdaság nyelvére ezt átfordítsam: nem szabad a munkavállalót agyonterhelni, mert akkor rosszabbul dolgozik. Az is bebizonyosodik a Zseniálisan irracionális lapjain, hogy az emberek akko