Könyvekről mindenkinek

 Borbély Szilárd posztumusz verseskötete az antik mítoszok világát, nyelvi és kulturális keretébe ágyaz egy sajátos, csak a Kárpát-medence keleti felére jellemző népi-népies tematikát. Az antik világ és a 20.század világa békés-békétlen együttélésben találkozik. Nekünk, 21.századi Olvasóknak pedig mindegy, milyen messze megyünk vissza az időben,a mi kultúránk annyira speciális, hogy semmilyen régebbi kultúra alulnézeti megjelenítését (az "egyszerű ember", ugyebár...) nem tudja automatikusan magába fogadni. Meg kell értenünk az antikot, s meg kell értenünk a 20.század második felének kolhozosított falusi társadalmát.  A Bukolikatájban. Idyllek cím ironikus. A Szerző azt jelzi vele: íme, itt az a táj, ahol a történelem vigaszosabb időszakaiban pásztorkölteményeket írtak a költők, ma pedig már költők sincsenek, csak téeszelnökök meg agronómusok, akik még a keserves, véres-verejtékes munkáért sem hajlandók fizetni. Ez egy elszürkült, minden idealisztikus vonásától megfosztott par

 Talán sokan megkérdezhetjük:vajon miért írt Borbély Szilárd regényt Franz Kafkáról, az európai irodalom egyik legnagyobb alakjáról? Erre azt válaszolhatjuk:ha a történelem nagy alakjairól lehet életrajzot írni, akkor a világirodalom nagyjairól is lehet erősen pszichologizáló jellemregényt írni. Az a tény, hogy óriások vállán állunk, nem jelenti, hogy ne lehetne írni ezekről az óriásokról. A Kafka fia ( mely a Szerző életében nem jelent meg magyarul, kizárólag németül) olyan jellemrajz, mely a Kafka család férfitagjainak pszichológiáján keresztül kíván behatolni a nagy író szívébe és gondolataiba.  Érdekesen alakul a félénkség-határozottság ellentétpár a Kafka család sorsában. A nagypapa egy igazán félénk, könyveit bújó, kereskedelemben dilettáns, túl jó indulatú férfi, aki a az emelkedő beszerzési árak mellett sem hajlandó fogyasztói árat emelni bolztjában. Sőt, a rászorulóknak ingyen is ad. Az igencsak spirituális lelkületű férfiú mellett a feleség a határozott, az amazon-típus, való