Bejegyzések

ötvenes évek címkéjű bejegyzések megjelenítése

Bill O'Reilly-Martin Dugard: Kennedy

A könyv alcíme: A gyilkosság, amely véget vetett az amerikai Camelotnak John Fitzgerald Kennedy neve jelképpé vált, egy hajdanvolt Amerika jelképévé. Az emberek a békéért küzdöttek ( látszatra), az USA-ban alacsony volt a jövedelemadó ( látszólag), és valami neoromantikus életérzés hatotta át az egész társadalmat. Bill O'Reilly és Martin Dugard könyve ezt a boldog időszakot, a felhőtlen hatvanas éveket idézi meg. Messziről kezdik a Kennedy-sztorit. Az USA nemrég megválasztott elnöke a félelmetesen dörzsölt Nyikita Hruscsovval száll szembe, hogy elkerülje az atomháborút. És győz, ezzel megalapozza mítoszát. Látszólag. Mert vannak, akik már azt is engedékenységnek veszik, hogy jóképű, és meglehetősen kifogásolható erkölcsiségű elnök egyáltalán leül a Szovjetunió első emberével. Az elvakult antikommunisták, az ötvenes években ragadtak, azok lettek Kennedy- és tegyük hozzá: a Kennedy-család- elsőszámú ellenségei. Meg a szovjet titkosszolgálat. O'Reilly és Dugard könyve nagyo

Nagy László: Jönnek a harangok értem

Ez a Nagy László már egészen más ember, másfajta költő, mint az ötvenes évek elején indult, lobogó lelkű, sokszor lázadónak tűnő fiatalember. Ez a Nagy László hihetetlenül árnyalt, sokrétegű verseket ír, egykor divatos szóval mondva: metafizikus költő. Olyan felnőtt ember, aki verseiben a múló időt és az illanó teret örökíti meg, a Végtelenség jelenségei között tár fel mások által észre nem vett összefüggéseket. Olyan művek fémjelzik ezt a verseskötetet ,mint A zöld sátor elégiája, Számadás egy pillanatról, Töredédkek Dani uraságnak, Árvácska sírverse, Órás, verses BÚÉK, Hószakadás a szívre. E sorok írójának felülmúlhatatlan kedvence a Gyászom a színészkirályért. Külön érdekesség a kötet végén olvasható lírai önéletrajz. A magyar irodalom maradandó alkotása ez is.