Könyvekről mindenkinek

 A hagyományos értelemben vett, a világ egyetemein tanított közgazdaságtan általában matematikán alapul, s rövid-közép-és hosszútávú idősorokkal, grafikonokkal, táblázatokkal dolgozik, ezekből igyekszik következtetéseket levonni. Robert J. Shiller Nobel-emlékdíjas közgazdász ennek a nagyszerű tudománynak egészen más paradigmáját javasolja: a narratív megközelítést. Shiller szerint a gazdasági döntések nemritkán hiedelmeken, társadalmi mítoszokon alapulnak, éppen ezért nagyon lényeges ezeknek a történeteknek, narratíváknak a tanulmányozása. Csak egyetlen példa a számtalanból, amit tétele igazolására felhoz: az 1929-es tőzsekrach, mely később nagy gazdasági világválság néven vonult be a történelemkönyvekbe, nem kis részben azon történetek miatt robbant ki, melyeket a középosztálybeli amerikai emberek meséltek:XY vett ilyen és olyan részvényt, ezeknek felment az árfolyama, XY pedig már új házat vagy autót is vett a nyereségből. Shiller szerint se szeri, se száma nem volt az ilyen történet

 Moser Miklós és Pálmai György nagyon átfogó és gyakorlatias könyvet írtak a környezetvédelemről. Részletesen tárgyalják az alapfogalmakat, például, hogy mi a környezet, mit nevezünk veszélyes anyagoknak és technológiáknak, mi minősül a magyar és az európai jogszabályi értelmezésben hulladéknak, sugárzásnak, zajnak. Azért fontos ezen alapfogalmak tisztázása, mert gyakran tapasztaljuk, hogy bizonyos politikai erők a maguk aktuális tetszése szerint határozzák meg ezeket a fogalmakat, az objektivitást pedig igencsak háttérbe szorítják. Foglalkozik a Moser-Pálmai szerzőpáros azzal is, hogy mi a környezetvédelem célja. Azt gondolom, ezt a fejezetet minden pedagógusnak, biológusnak nyugodtan ajánlhatjuk, igencsak tanulságos. Különösen ajánljuk a 35. oldalon kezdődő, a fenntartható fejlődésről szóló elemzést- a médiában ezt a fogalmat sokan úgy használják, mint az alsónadrágjukat. A tudományos álláspont azonban világos és egyértelmű. Már a könyv 2. fejezetében szó esik az urbanizációról, mint

 A könyv alcíme:A gazdasági vállalkozások eredete és az evolúció logikája. Mérő László, a nemzetközileg ismert pszichológus, matematikus,közgazdász- ja, és nem mellékesen:informatikai vállalkozó- Az élő pénz c. könyvében felállított egy új közgazdasági elméletet a kapitalizmusról. Az elmélet nagyon röviden összefoglalva így hangzik: mint ahogy az élővilágban a darwini evolúció és a genetika határozza meg a szabályokat, úgy a kapitalizmus alapja, a tőke is olyan, mint egy gén: élőlényeket, azaz vállalkozásokat teremt önmagából.  Az élő pénz c. könyv meggyőzően bizonyítja ezt az első olvasásra bizonyára sokunk számára furcsának ható elméletet. Ez a bizonyítás azonban igencsak nagyívű, gyakorlatilag a kapitalizmus teljes közgazdaságtanát érinti. Megismerkedünk olyan fogalmakkal, mint pénz és tőke ( ezek különbségeivel, ha igazán precíz akarok lenni), megtudjuk, mi ka különbség a kereslet és a keresett mennyiség, valamint a kínálat és a kínálati mennyiség között- na, ezen dobtam egy hátast

 Ted Chiang kínai származású amerikai író, a sci-fi-novellisztika 21.századi megújítója. Érkezés és más novellák című könyvében nyolc új novellát közöl- magyar terminológia szerint inkább elbeszélések ezek, de nem a műfaj megnevezésén kell vitatkoznunk, mert ezek a történetek elképesztően jók. Új paradigmákat adnak az emberi gondolkodásnak, rávezetik az Olvasót, hogy azt a történetet, melyet már régről ismert, más szemszögből is gondolja át.  Vegyük példának okáért a Bábel tornya c. novellát! Belegondoltunk már abba, milyen lehetett a Bábel tornyát építő munkások helyzete? Mert Chiang belegondolt. A mű főhőse egy bányász, aki azért jött, hogy áttörje a Mennybolt falát. Ahogy megy felfelé a már majdnem kész toronyban, látja, hogyan élnek a munkások és családjaik. Legtöbbjük már évtizedek óta a tornyon dolgozik, gyermekei itt nőttek fel, ők már vissza sem tudnának térni a Földre. A munkásnak folytonos lelkiismeret-furdalása van: szabad ilyet tenni? Szabad a mennyeket ostromolni? Aztán, m

 Kiss Dénes író,költő,a magyar nyelv szenvedélyes kutatója. Emberszám című könyve újszerű szemlélet alapján írt nyelvészeti tanulmányokat,valamint egy 2006-2008.évről szóló naplórészletet tartalmaz.Nem egyesével vesszük sorba a tanulmányokat,inkább megpróbáljuk pontokba szedni Kiss Dénes eredeti nyelvszemléletének alapjait. 1. Volt valaha az emberiségnek egy ősnyelve. Ehhez az ősnyelvhez a mai nyelvek közül a magyar áll legközelebb. 2.A számok előbb keletkeztek,mint az írások,azaz az írott nyelvek. 3. A magyar nyelv alapja a matematikai logika. A nyelv számszemlélete szerint legnagyobb szám az egy,ez osztódik újra és újra (fél lábon áll,tárgyalófelek stb.) 4. A magyar nyelv egységre törekszik,pl. ember szavunkban benne van a férfi és a nő.(Ez utóbbi állítás bizonyítását nem találtam meggyőzőnek).  5. A magyar nyelv rokon az etruszkkal. Itt Kiss Dénes bizonyítása szintén nem meggyőző. Jó olvasni az Emberszám című könyvet. Az itt felsorolt álláspontok nagy részét a mainstream nyelvtudomá

 A könyv alcíme:Hogyan alakítja a matematika a világot? A legtöbb ember rosszul van a matematikától. Mosóczi András: A gondolkodás forradalma című könyve ezt a rosszullétet oszlatja el azáltal, hogy megmutatja:az iskolában rettegve emlegetett fogalmak, mint függvény, határhaszon, logaritmus, valójában nagyon is kapcsolódnak a hétköznapi élethez.  Megtudhatjuk, hogy őseink hogyan hozták létre a számokat, választ kapunk arra a kérdésre, hogy számok vagy betűk voltak-e előbb, s hogy miként alakult ki a kereskedelmi rendszer. Megtudjuk, mire lehet használni hétköznapi életünkben a logaritmust, a sinusfüggvényt. Bevezetést nyerünk az információelméletbe, megtudhatjuk,miként döntsük el matematikai módszerekkel, hogy egy adott információnak mekkora az értéke. Ha titkosan, kódolva akarunk közölni valamit, akkor sem árt tisztában lennünk a matematikai alapokkal. Egy kis technikatörténetet is kapunk Mosóczi Andrástól: megtudhatjuk, hogyan és miért alakult ki a lyukkártya, s hogyan forradalmasíto