Könyvekről mindenkinek

 Nagyon nehéz egy olyan rendkívül sokrétű és sok területet felölelő tudományról, mint a matematika, összefoglaló jellegű könyvet írni. Reiman Itván sikeresen megoldotta a feladatot, olyanyira, hogy megjelenése óta fiatal egyetemi- főiskolai hallgatók generációi képezték magukat ebből az egykötetes összefoglalóból. Az alábbi könyvajánlóban csak igen vázlatos és kissé felszínes áttekintést adhatok erről az alapműről,minden egyebet a Kedves Olvasóra bízok. Annyit azért elöljáróban érdemes leszögezni, hogy Reiman István könyvére időt kell szánni, ez nem olyan, mint egy regény. Itt minden soroon alaposan el kell gondolkozni.  Az első fejezet a Halmazok: a matematikai logika elemei címet viseli. Megismerkedünk a halmat matematikai fogalmával, megtanuljuk a halmaz tagjainak különböző jelöléseit ( ugyanis többet is használnak a matematikai tudós művelői). Megismerkedünk olyan fogalmakkla, mint részhalmaz, komplementer halmaz. Megtanulunk halmazműveletet végezni, ehhez megtanulhatunk o...

 A hagyományos értelemben vett, a világ egyetemein tanított közgazdaságtan általában matematikán alapul, s rövid-közép-és hosszútávú idősorokkal, grafikonokkal, táblázatokkal dolgozik, ezekből igyekszik következtetéseket levonni. Robert J. Shiller Nobel-emlékdíjas közgazdász ennek a nagyszerű tudománynak egészen más paradigmáját javasolja: a narratív megközelítést. Shiller szerint a gazdasági döntések nemritkán hiedelmeken, társadalmi mítoszokon alapulnak, éppen ezért nagyon lényeges ezeknek a történeteknek, narratíváknak a tanulmányozása. Csak egyetlen példa a számtalanból, amit tétele igazolására felhoz: az 1929-es tőzsekrach, mely később nagy gazdasági világválság néven vonult be a történelemkönyvekbe, nem kis részben azon történetek miatt robbant ki, melyeket a középosztálybeli amerikai emberek meséltek:XY vett ilyen és olyan részvényt, ezeknek felment az árfolyama, XY pedig már új házat vagy autót is vett a nyereségből. Shiller szerint se szeri, se száma nem volt az ilyen tört...

 Moser Miklós és Pálmai György nagyon átfogó és gyakorlatias könyvet írtak a környezetvédelemről. Részletesen tárgyalják az alapfogalmakat, például, hogy mi a környezet, mit nevezünk veszélyes anyagoknak és technológiáknak, mi minősül a magyar és az európai jogszabályi értelmezésben hulladéknak, sugárzásnak, zajnak. Azért fontos ezen alapfogalmak tisztázása, mert gyakran tapasztaljuk, hogy bizonyos politikai erők a maguk aktuális tetszése szerint határozzák meg ezeket a fogalmakat, az objektivitást pedig igencsak háttérbe szorítják. Foglalkozik a Moser-Pálmai szerzőpáros azzal is, hogy mi a környezetvédelem célja. Azt gondolom, ezt a fejezetet minden pedagógusnak, biológusnak nyugodtan ajánlhatjuk, igencsak tanulságos. Különösen ajánljuk a 35. oldalon kezdődő, a fenntartható fejlődésről szóló elemzést- a médiában ezt a fogalmat sokan úgy használják, mint az alsónadrágjukat. A tudományos álláspont azonban világos és egyértelmű. Már a könyv 2. fejezetében szó esik az urbanizációról, ...

 A könyv alcíme:A gazdasági vállalkozások eredete és az evolúció logikája. Mérő László, a nemzetközileg ismert pszichológus, matematikus,közgazdász- ja, és nem mellékesen:informatikai vállalkozó- Az élő pénz c. könyvében felállított egy új közgazdasági elméletet a kapitalizmusról. Az elmélet nagyon röviden összefoglalva így hangzik: mint ahogy az élővilágban a darwini evolúció és a genetika határozza meg a szabályokat, úgy a kapitalizmus alapja, a tőke is olyan, mint egy gén: élőlényeket, azaz vállalkozásokat teremt önmagából.  Az élő pénz c. könyv meggyőzően bizonyítja ezt az első olvasásra bizonyára sokunk számára furcsának ható elméletet. Ez a bizonyítás azonban igencsak nagyívű, gyakorlatilag a kapitalizmus teljes közgazdaságtanát érinti. Megismerkedünk olyan fogalmakkal, mint pénz és tőke ( ezek különbségeivel, ha igazán precíz akarok lenni), megtudjuk, mi ka különbség a kereslet és a keresett mennyiség, valamint a kínálat és a kínálati mennyiség között- na, ezen dobtam e...

 Ted Chiang kínai származású amerikai író, a sci-fi-novellisztika 21.századi megújítója. Érkezés és más novellák című könyvében nyolc új novellát közöl- magyar terminológia szerint inkább elbeszélések ezek, de nem a műfaj megnevezésén kell vitatkoznunk, mert ezek a történetek elképesztően jók. Új paradigmákat adnak az emberi gondolkodásnak, rávezetik az Olvasót, hogy azt a történetet, melyet már régről ismert, más szemszögből is gondolja át.  Vegyük példának okáért a Bábel tornya c. novellát! Belegondoltunk már abba, milyen lehetett a Bábel tornyát építő munkások helyzete? Mert Chiang belegondolt. A mű főhőse egy bányász, aki azért jött, hogy áttörje a Mennybolt falát. Ahogy megy felfelé a már majdnem kész toronyban, látja, hogyan élnek a munkások és családjaik. Legtöbbjük már évtizedek óta a tornyon dolgozik, gyermekei itt nőttek fel, ők már vissza sem tudnának térni a Földre. A munkásnak folytonos lelkiismeret-furdalása van: szabad ilyet tenni? Szabad a mennyeket ostromolni?...

 Kiss Dénes író,költő,a magyar nyelv szenvedélyes kutatója. Emberszám című könyve újszerű szemlélet alapján írt nyelvészeti tanulmányokat,valamint egy 2006-2008.évről szóló naplórészletet tartalmaz.Nem egyesével vesszük sorba a tanulmányokat,inkább megpróbáljuk pontokba szedni Kiss Dénes eredeti nyelvszemléletének alapjait. 1. Volt valaha az emberiségnek egy ősnyelve. Ehhez az ősnyelvhez a mai nyelvek közül a magyar áll legközelebb. 2.A számok előbb keletkeztek,mint az írások,azaz az írott nyelvek. 3. A magyar nyelv alapja a matematikai logika. A nyelv számszemlélete szerint legnagyobb szám az egy,ez osztódik újra és újra (fél lábon áll,tárgyalófelek stb.) 4. A magyar nyelv egységre törekszik,pl. ember szavunkban benne van a férfi és a nő.(Ez utóbbi állítás bizonyítását nem találtam meggyőzőnek).  5. A magyar nyelv rokon az etruszkkal. Itt Kiss Dénes bizonyítása szintén nem meggyőző. Jó olvasni az Emberszám című könyvet. Az itt felsorolt álláspontok nagy részét a mainstream ny...

 A könyv alcíme:Hogyan alakítja a matematika a világot? A legtöbb ember rosszul van a matematikától. Mosóczi András: A gondolkodás forradalma című könyve ezt a rosszullétet oszlatja el azáltal, hogy megmutatja:az iskolában rettegve emlegetett fogalmak, mint függvény, határhaszon, logaritmus, valójában nagyon is kapcsolódnak a hétköznapi élethez.  Megtudhatjuk, hogy őseink hogyan hozták létre a számokat, választ kapunk arra a kérdésre, hogy számok vagy betűk voltak-e előbb, s hogy miként alakult ki a kereskedelmi rendszer. Megtudjuk, mire lehet használni hétköznapi életünkben a logaritmust, a sinusfüggvényt. Bevezetést nyerünk az információelméletbe, megtudhatjuk,miként döntsük el matematikai módszerekkel, hogy egy adott információnak mekkora az értéke. Ha titkosan, kódolva akarunk közölni valamit, akkor sem árt tisztában lennünk a matematikai alapokkal. Egy kis technikatörténetet is kapunk Mosóczi Andrástól: megtudhatjuk, hogyan és miért alakult ki a lyukkártya, s hogyan forra...