Könyvekről mindenkinek

 A Magyar Nyelvjárások könyvsorozat a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének évkönyve. A XLV. kötet Hoffmann István, Kis Tamás, Nyirkos István és Tóth Valéria szerkesztői munkáját dicséri. Remek tanulmányokat olvashatunk a könyvben, amelyek nemcsak a professzionális nyelvészeket, de az irodalmárokat, történészeket, néprajzosokat,sőt, társadalomtudósokat is érdekelhetik. Az alábbi könyvajánlóban néhány tanulmány néhány gondolatát emelem ki, amolyan " felvillanásszerűen", hogy ezzel teremtsek kedvet a mű egészének, vagy egy-két tanulmánynak elolvasásához.  Fehér Krisztina: A szó problémája című tanulmányának első része afféle elméleti alapvetés annak megértéséhez, hogy hányféleképpen definiálja, különíti el a modern nyelvtudomány a szót, illetve, hogy miért nem tekintjük annyira magától értetődőnek a nyelvben a szavak előfordulását. Szó esik itt az újgrammatikus iskola különböző definícióiról, megtudjuk, mi az a szintagmatizálódás. Chomsky nevével is találkozunk a

 A magyar nyelvtudománynak jó ideig óriási tehertétele volt, hogy nem készült el összefüggő, gondolatilag egységes leíró magyar nyelvtan. Ennek a hiányosságnak két oka volt: - az ideológia rendkívül ráült a nyelvtudományra is - sokáig a nyelvészetben az irodalom " szolgálólánnyát" látták, illetve azzal a gyakorlati feladattal bízták meg, hogy elégg gyenge nyelvhasználattal bíró, sok esetben műveletne új vezető réteget megtanítsa arra, hogyan használja az anyanyelvét.  - A nyelvtudományon belül számtalan irányzat jött létre, s ezek képviselői nem találtak egymással konszenzust. - sok tudós fontosabbnak látta a magyar nyelv történeitségét felderíteni, mint a kortárs magyar nyelvnek keretet adni. Azzal érveltek, hogy a történeti nyelvtan megírása azért fontosabb, mert hamarosan  elfogynak azok az élő források, akik még a magyar nyelvet másképpen használták, mint a kortársak. Magyarán, ha egyszerűen akarunk fogalmazni: kihalnak az öregek.  Az 1980-as években aztán, amikor már a k

 Magyar emigránsok a történelem nagy sorsfordulóival együtt érkeztek Amerikába. Az 19848-49-es forradalom és szabadságharc után, az 1890-es évek gazdasági válságának köszönhetően, majd az első világháború és az azt követő forradalmak leverése után, a második világháború után és az 1956-os forradalom és szabadságharc után is nagyon sok magyar ember telepedett le az Amerikai Egyesült Államokban. Őrizték magyar nyelvüket, de természetesen többségük kitűnően magtanult angolul is.  Ha egy közösség a világ más táján gyűlik össze, nyelvük valamilyen szintű változáson megy keresztül. Bakó Elemér: Az amerikai magyarok nyelvének kutatásáról című könyvében azt vizsgálja, hogyan változott meg az amerikai magyarok nyelvhasználata azzal, hogy új nyelvi közegbe kerültek, más társadalmi- életmódbeli viszonyok irányítottk életüket. Bakó Elemér több, mint háromszáz interjút készített, melyet magnószalagon rögzített. Halála után felesége állította össze ezek alapján Az amerikai magyarok nyevének utatásár

 A Pygmalion George Bernard Shaw talán legismertebb drámai műve, több musical- és filmfeldolgozás készült belőle. És, ahogy az lenni szokott, számtalan elemzést is írtak már erről a nagyszerű színpadi műről, mely többször megjelent önálló könyvalakban is.Néhány megjegyzést, észrevételt " észrevételeznék", melyre eddig kevesebb figyelmet fordítottak az értelmezők ill. a rendezők. 1. Shaw megjelölése szerint a Pygmalion műfaja: románc. Tehát úgy is kellene színpadra vinni, hogy a szerelem a lényeges, nem pedig a különböző társadalmi osztályok, rétegek egymáshoz való viszonya. Persze, ez utóbbi is fontos, hiszen Liza mégiscsak más kulturális definiciókkal rendelkezik, mint Higgins, vagy akár Pearce-né. Mégis: ez a  mű nem társadalmi dráma. Azt gondolom, Shaw kifejezetten a közönség szórakoztatására írhatta, nem pedig valamiféle bősz forradalmárság fűtötte.  2. Nagyon fontos Perce-né szerepe, ő köti össze az elméleti munkásságába teljesen belefeledkezett Higgins professzort a kül