Könyvekről mindenkinek

 Mársits Rozina aradi leányiskolai igazgató (született 1856,Csongrád) könyvét leginkább az antikvár különlegességek kedvelőinek ajánljuk. Csak jobb antikváriumokban található meg, ott is csak ritkán. Egyébként a mű 1899-ben jelent meg.  A monolog műfaja itt valamiféle tanító jellegű előadást, tanítást jelent. Egy tanár kifejti véleményét az élet bizonyos dolgairól. A 21.században ez a könyv nagyon hasznos lehet életmódtörténészek számára.  Az első monolog( így, rövid o-val írva) a Pályaválasztás címet viseli. A 19.század folytán a nők szerepe a társadalomban növekedett, megnőtt a nők öntudata, megjelentek olyan olyan mozgalmak, mint a feminizmus, a szüfrazsettek, stb. Mársits Rozina nem mindenben rokonszenvezik ezekkel, de határozottan amellett teszi le a voksát, hogy a tehetséges nőnek a társadalom hasznos tagjává kell válnia. Azaz hivatást kell választania. Hogy milyen hivatásokat? Tanítónő, ápolónő, bármi stb. A monolog tehát a korabeli átalakuló patriarchális felfogást visszhangozz

Aldous Huxley nevét leginkább a Szép, új világ című utópiáról ismeri a magyar és nemzetközi olvasóközönség. Holott Huxley távolról sem egykönyvű szerző. Ezt bizonyítja a Két vagy három grácia című könyve is. A történet a huszadik század elején játszódik. A hagyományos erkölcsi világkép már régen összeomlott, a hagyomány által diktált szokások azonban még megvannak. Ebben a szellemi milliőben keresi helyét az életben két fiatalember, illetve egy hölgy. A narrátor, aki szerelmes Grace-be, aki természetesen férjezett, idegenül szemléli barátja egyre inkább magábaforduló, mizantropikussá váló életszemléletét. Szereti Grace-t, de nem szeretni miatta konfliktusokat vállalni- főleg nem a férjjel szemben. Grace-nek tetszik a szituáció: két fiatal fickó udvarol neki, mindkettő intelligens, érzékeny. A nő teljesen megszédül, tőle teljesen idegen pózokat vesz fel, hol arisztokratát játszik, hol művészfeleséget, hol pedig művészt. Folyton panaszkodik, elveszti életörömre való képességét. Napi 24

Kiknek is ajánljuk ezt a könyvet? Elsősorban is szülőknek, aztán tanároknak, tanítóknak, edzőknek, igazából bárkinek. Mert James Dobson nemcsak arról szól, hogyan is kell nevelni egy fiút, hanem arra is rávilágít, miben is különbözik valójában egy fiú és egy lány- egy férfi és egy nő. A Fiúk nevelése nem liberális könyv, nem is pályázik erre a címre. Keresztény szellemű pedagógiai műről van szó, melynek Szerzője elutasítja mind az Amerika életét már a hatvanas évek óta befolyásoló feminizmust, mind az LMBTQ-lobbi káros, a nemek szabad megválasztását hirdető ideológiáját. Dobson pedagógiája bibliai alapú: az embereket Isten teremtette, férfivá és nővé teremtette őket, ez nem emberi választás kérdése. A fiúk különböznek a lányoktól, mind testben, mind lélekben, mind szívben. Éppen ezért- vallja a Szerző- igenis másképpen kell nevelni őket, mint a lányokat. A fiúknak sokkal inkább szüksége van felnőtt vezetésre, mint a lányoknak. Mert ha nincs tekintély ( és itt továbbgondolhatjuk: ha