Könyvekről mindenkinek

 Karl Ove Knausgård remekműve,egyben a 2020-as évek egyik legjobb regénye Az öröklét farkasai. Emberi sorsokon keresztül mutat be társadalmat és világot,ad reményt és nyit fel szemeket. Aki szeretne megismerkedni a kortárs világirodalommal,annak szellemével és hagyományokra épülő folytonos megújulásával,annak feltétlenül ajánljuk a jitűnő norvég iró művét,amely-talán nem árulunk el ezzel nagy titkot-közvetve tartalmaz önéletrajzi elemeket is. Az alábbi kónyvajánlóban csak röviden tudjuk felvillantani mindazt a sok értéket,melyet Az öróklét farkasai című regény hordoz. Egy rövid spoiler a cselekmény kezdeteiről-talán alkalmas arra,hogy felkeltse az érdeklòdést a regény-és Karl Ove Knausgård egész irodalmi munkássága iránt. A cím,Az öröklét farkasai,szerintem azt fejezi ki,hogy a gonoszság mindenütt és minden korban jelen van,szinte lehetetlen tőle szabadulni. A fiktív,de valóságosnak tűnő cselekmény színhelye Norvégia,mégpedig az 1986.év. Syvert,a tipikus norvég fiatalember letöltöt...

 A könyv alcíme sokmindent megmagyaráz:Hogyan küzdöttek meg a legsikeresebb vállalatok a váratlannal? Yossi Sheffi könyve, A rugalmasság ereje, azokról a vállalati stratégiákról és taktikai tervekről szól, melyeket a ngyvállalatok alkalmaztak váratlan helyzetek esetén. Milyen váratlan helyzetekről van szó? - A fukusimai természeti katasztrófa( 2011.március), rendkívül erős földrengés illetve azt követő szökőár, majd az atomerőmű katasztrófája. Az adott terület Japán egyik legfejlettebb ipari zónája, számtalan olyan cég működött itt, mely chipkehez való ostyákat, és más, számítástechnikában, autóiparban eleggé fontos alkatrész-csoportokat gyártott. Akadt olyan autóipari cég, melynek egyik termékéből 930 alkatrész készült az érintett régióban. A számtalan emberi tragédián kívül tehát nagyon komoly gazdasági károkat is okozott a fukusimai tragédia. hogyan reagáltak erre a vállalatok? Vagy miképpen érintette az informatikai piacot, amikor Thaiföldön egy áradás közel 1000 gyárban okozot...

A Science sans conscience cím magyar fordítása talán ez: Tudományos ismeret lelkiismeret nélkül? Vagy mégjobb: tudomány hit nélkül? A Genfben, 1980-ban megjelent könyv egy konferencia anyagát foglalja össze, melyet 1979-ben rendeztek az MIT-n ( Massachussets Institute of Technology). Az USA egyik leghíresebb egyetemén közel 600 tudós, mérnök és teológus gyűlt össze, hogy keresztény hit és modern természettudomány viszonyáról tanácskozzon. Az előadások anyaga Jean-Luc Blondel szekresztésében jelent meg könyv alakban. Mire is jutottaka tudósok és a teológusok? Arra, hogy hit nélkül nincs tudomány, tudomány nélkül pedig nincs hit. A természettudománynek szövetséget kell kötnie a keresztény hittel, valódi fejlődés csak így lehetséges. A Biblia szerint a teremtett világ helyes használata elvezethet egy igazságos társadalomhoz. Ehhez azonban konkrét gyakorlati intézkedésekre volna szükség. Már kisgyermekkortól bele kellene nevelni a nyugati fiatalokba a környezet megőrzésének fontosságát...