Könyvekről mindenkinek

 Sándor Iván:Századvégi történet című könyve egyszerre történelmi regény és pszichológiai elemzés. Nagyon magas nívójú,fajsúlyos prózairodalom,amely,annyi más jó magyar könyvhöz hasonlóan,nem kapta meg a kellő figyelmet sem a kritika,sem az üzleti-kiadói szféra részéről.  A történet a 18.század végén,az 1790-es években játszódik. Főhőse Orczy Ferdinánd testőrhadnagy,snájdig katonatiszt,akit belül gondok özöne emészt. Sokat utazik,látja az ország rossz állapotát,a Habsburg-államapparátus gyengeségét,mindenféle reformtól való irtózását. Tudja,hogy ő maga is eleme a rendszernek,de nem tud javítani a rendszeren. Ráadásul magánélete is válságba jut:szerelme,Clara Krakowska,osztrák főkamarás felesége,egyre önzőbb,zsarnokibb,ráadásul apja belekeveredik a Koszciuszko-féle összeesküvésbe,ami könnyen tönkreteheti Orczy Ferdinánd katonai karrierjét. S hogy még "jókaisabb"legyen a történet,Clara nővére beleszeret Orczyba. Egészen addig,amíg...dehát ez majd kiderül a regényből.  Sándor Iv

Mivel Herczeg Ferenc: Pro Libertate! című könyve az új NAT értelmében, kötelező olvasmány, nem szeretnénk elvenni a diákok kedvét attól a nagyszerű élménytől, hogy felfedezzék önmaguknak ezt a nagyszerű történelmi regényt. Inkább csak rövid összefoglalót adnánk, hogy aztán minden nebuló otthon elvégezze a feladat rá eső részét... A mű műfaja történelmi regény, Rákóczi Ferenc fejedelem életét és a Rákóczi-szabadságharcot  mutatja be, Rákóczi életén keresztül. Életrajz és korrajz. Az első fejezetekben a fejedelem gyermekkorával ismerkedünk meg. Anyja, Zrínyi Ilona, teljesen belehabarodik második férjébe, Thököly Imrébe, kissé el is hanyagolja első házasságából származó fiát. Thököly nem szereti mostohafiát, át is akarja adni a töröknek, túsznak, de az utolsó pillanatban meggondolja magát. A bécsi udvar mindeközben azon munkálkodik, hogy leválasszák Rákóczit családjától, Bécsbe hozzák, az Erdélyi Fejedelemség trónjára pedig Habsburgot ültessenek. Rákóczit végül bécsi kolostorban iskolá

A magyar és az orosz történelem 1848. folyamán kapcsolódott egymásba először, s mi tagadás, nekünk nincsenek jó emlékeink a cári hatalom katonai beavatkozásáról. R. A. Averbuh : Carszkaja intyervencija v borba sz vengerszkoj revolucijej 1848-1849. című könyve kiválóan dokumentálja ezt a találkozást. Szó esik a nagy döntésről, mert voltak ám a cári udvarban olyanok ,akik ellenezték, hogy Oroszország katonailag támogasson egy ilyen fiatal Habsburg- uralkodót. Végül mégis a bevatkozás-pártiak kerekedtek felül, azzal kecsegtetve Miklós cárt, hogy ha megsegíti Ferenc Józsefet, akkor az majd viszonozza neki a segítséget. A történelem agyafúrt tanítómester, a krími háborúban megmutatkozott, hogy Ferenc józsef és Ausztria nem az a kifejezetten hálás természet... Averbuh részletesen foglalkozik a cári seregek vezérlete körötti botrányokkal, aztán az offenzívával, melyet úgy állít be, mintha töretlen diadalmenet lett volna. Pedig tudjuk a forradalom és szabadságharc történetéből, hogy voltak

Rácz Lajos könyvének alcíme: Tanulmányok a magyar politikai gondolkodás és kormányzás történetéből. Talán kétely ébredhet fel az Olvasóban: hogyan lehet ekkora témát átfogni? Képes-e egyetlen kutató egy több, mint ezeréves állam kormányzati rendszerét átfogóan elemezni, nemzetközi összehasonlításban elhelyezni? Rácz Lajos nem erre vállalkozik, hanem kiemeli a végtelen adathalmazból a lényeget. Olyan elemeket villant fel könyvében, melyek hozzájárulnak az magyar történelem egészének megértéséhez. Itt van például a magyar korona története. Erről külön könyvtár született, ezt Szerző megfelelően át is tekinti, mégis, egy mozzanatra külön felhívja a figyelmet: Magyarországon csak az 1300-as évekre alakul ki a korona, mint önálló személyiség. Az Árpád-ház idejében tehát még nincs Szent Korona-kultusz, az csak később válik a magyar közgondolkodás részévé. Egy másik példa: a magyar történelemkönyvek egybemossák a három nagy 18. századi Habburg uralkodót: III. Károlyt, Mária Teréziát és II .Jó