Könyvekről mindenkinek

 A könyv alcíme:Trauma, betegség,és gyógyulás mérgező világunkban Az alábbi rövid könyvajánlóban néhány pontban leírnám, miért is tetszett nekem ez a könyv. 1. Professzionális orvostudomány: a legutóbbi idők élenjáró, innovatív kutatásainak eredményeit olvashatjuk, közérthető, mindenki számára emészthető nyelven.  2. A hagyományos gyógyításhoz, az okos, de a beteg érzelmi életét nem vizsgáló, háttérbe szorító irányzatokhoz képest Dr.Máté Gábor és Máté Dániel amellett foglal állást, hogy az egyes betegségek hátterében megbújhat valamilyen trauma, stressz, s ezek a negatív jelenségek jelentkezheznek akár évtizedekkel később, fizikai betegség formájában. Nagyon megdöbbentőnek találtam a reumatoid artritiszes betegeken végzett empatikus, a beteg élethelyzetét is figyelembe vevő élethelyzeteket. A hagyományos klinikai orvoslásban nem veszik figyelembe a lelki tényezőket, csak a megfelelő gyógyszert keresik ( recenzens hadd tegye hozzá:Magyarországon azért jobb a helyzet, mint a Szerzők álta

 A rendkívül szellemes alcím (Útmutató azoknak, akik használják), már magában rejti, kiknek is ajánljuk ezt a könyvet. Az embereknek. Bill Bryson hihetelenül magas színvonalú ismeretterjesztő könyvet írt az emberi testről. Azoknak, akik bármilyen " embertudománnyal" foglalkoznak, szinte kötelező olvasmány. Nekünk, többieknek pedig sok-sok óra tanulás, álmodozás, gyönyörködés. Olyan adatok, információk találhatók e vastag könyv lapjain, amelyek közül egy-kettő még a hivatásos orvosokat is meglepi. Az alábbi könyvajánlóban rövid megjegyzéseket szeretnék fűzni a könyvhöz, hogy ezzel keltsem fel a Kedves Látogató figyelmét, s irányítsam őt a könyvesboltok, könyvtárak és antikváriumok furcsa világába. 1. Az alcímnél már kiemeltem, hogy szellemes. Bill Bryson egész könyve szellemes. Van ebben az újságíróból ismeretterjesztésre avanzsált úrban valami igazán bájos, eredeti humor. Tudományról viccesen- talán így jellemezhetnénk a könyv stílusát. Ezenkívül tetszik a Szerző témájához va

 A Christopher Hrykow által szerkesztett,korszakalkotó jelentőségű könyv azzal foglalkozik,milyen etikai következményei és társadalmi hatásai vannak az emberi testtel összekapcsolt,azt mintegy kiterjesztő mesterséges intelligenciának. A könyvben szereplő tanulmányok egy,a Saskatchewani Egyetemen rendezett konferencia előadásainak szerkesztett változatai. Ray Kurzwell:Genetikai örökségünk béklyóinak lerázása című,bevezető,problémafelvető,minadzonáltal roppant személyes hangvételű előadásában kiemeli:a legfontosabb "spirituális kvalitás"a tudat,először tehát azt kellene tisztázni,mit is értünk pontosan tudaton. Ha valami él,de nincs emberi értelemben vett tudata(pl.egyszerűbb élőlények,állatok),akkor azt milyen mértékben kell védenünk? Recenzens hozzáteszi:Kurzwell azzal,hogy a tudatot nevezi legfőbb spirituális kvalitásnak,ellentmond az amerikai kereszténységen belül egyre inkább előretörő evangelikál mozgalom ideológiájának,mely az Istenben való hitet gondolja legfőbb spiritu

 Az ókori történelem szerelmeseinek ajánljuk Steven Saylor:Dominus című könyvét. Teljes képet, tablószerű ábrázolást kapunk a római császárkor állítólagos virágkoráról, az úgynevezett " jó császárok" időszakáról és azt azt követő hanyatlásról. Egy rövid spoilerrel szeretnénk kedvet csinálni az Olvasáshoz. A Pinarius család a római birodalom legbefolyásosabb familiái közé tartozik. Azáltal váltak befolyásossá, hogy ők készítik a császár és a mindenkori előkelőségek szobrait. A családfő, Lucius, szenátor, Marcus Aurelius császárral( akit az utókor csak " filotófus császár"-nak nevez, pedig kitűnő hadvezér, politikus is volt) gyermekkori barátok, a családfő becenevén szólítja a császárt, ám még így is nehéz hozzá bejutnia. Ám a családban, úgy néz ki, tragédia történik:a tizenhárom éves lány megbetegszik, rázza a hideg, erőteljes hangulati változásai vannak, hónapok óta ki sem mozdul az ágyból. Lucius megtudja, hogy a városban tartózkodik a keleti világ egyik legismerte

 Schuster Barbara könyvét ajánljuk nemcsak gerincferdülésben szenvedőknek, de orvostanhallgatóknak és pszichológusoknak is. A gerincferdülés ugyanis- és ez a könyv legfőbb tanulsága- összetett orvosi és emberi probléma. Keveset beszélünk róla, aminek legfőbb oka a szégyenérzet és félelem. Illetve a remény, hogy egyszer majd elmúlik.. A Gerincferdülés és ami mögötte van című könyv minden, a témához kapcsolódó kérdésre választ ad. Megtudhatjuk, milyen fajtái vannak a gerincferdülésnek, mi a különbség a kamaszkori hanyag tartás, a Scheuermann-kór és az idiopathias scoliosis között. Megismerhetjük a gerincferdülés konzervatív kezeléseit, az újabb háromdimenziós gyógytornát, megtudhatjuk a műtétek várható kockázatait, egyáltalán azt, hogy mikor van szükség műtétre. Szerző részletesen tájékoztatja Olvasóit a korzett nevű eszközről, mik a viselésének előnyei, hátrányai, joga van-e a betegnek visszautasítani a korzettet. Ami számomra mű a legnagyobb értéke, az igazából a második része,  a 106.

 Gustave Flaubert-akit az európai közönség főként Bocaryné c.könyvéről ismer-a 19.század legnagyobb francia realista írója. Munkássága fő céljának azt tekintette,hogy rádöbbentse kora emberét a tényre:illúziókban él. Bouvard és Pécuchet c.könyvében Flaubert tovább folytatja az illúziórombolást. A könyv két főhőse,a címben nevezett két negyvenes úriember hivatalnokként dolgozik Párizsban,de nem elégedett ezzel. Unják,hazugnak,rabtartónak vélik a várost,tehetségükhöz méltatlannak a hivatali munkát. Bouvard mostahaapja után örököl,régi álmát,hogy legyen saját vidéki háza,most végre valóraválthatja. Ám,mivel egyedül él,magával viszi újdonsült barátját,Pécuchet-et.  A két párizsi úr valósággal megmámorosodik attól,hogy saját birtoka van. Tudományos alapon kertészkedésbe kezdenek. Egy korabeli szakkönyvből sajátítják el az alapokat,az első évben még jó a termésük,aztán viszont sorozatban szenvedik el kudarcaikat. Nem keserednek el,belekóstolnak a 19.század egyik kibontakozó iparágába,a konze

 Tulajdonképpen nincs abban semmi új, hogy laza és egészséges testtartással jobb élni, mint görcsösen, mereven. De hogyan valósítsuk meg ezt a gyakorlatban? Erről írt könyvet Henrik Seyffarth. Bár a mű az 1960-as években jelent meg először magyarul, gondolatai mai napig érvényesek.  A könyvből megtudhatjuk, milyen az egészséges ülés, milyen széktámlát válasszunk munkához, tanuláshoz, szórakozáshoz- egyáltalán:válasszunk-e támlás széket, vagy jobb a támla nélküli? Képet kapunk arról, egészséges-e a vigyázzállás, érdemes-e hátrahúzni vállunkat, hogyan hat mindez a gerinc görbületére? Lehet-e goymorfekélyt kapni helytelen testtartás következtében, s ha igen, hogyan lehet ezt gyógyítani? Létezik-e olyan, hogy írásgörcs, írásmerevség, hogyan kell ezt kezelni a tanítónak és a szülőnek? A háziasszonyok milyen pózban vasaljanak, varrjanak, hogy sem izmaikat, sem csontjaikat, porcaikat ne terheljék túl? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kapunk választ a könyv első részéből.  A második rész egy

Norman Doidge:A változó agy című könyvének kulcsfogalma a neuroplaszticitás. Mit is jelent ez a fogalom? Egészen a 20.század közepéig azt hitték, hogy felnőttkorban az meberi agy már nem változik. Az egyes funkciók rögzülnek az agy bizonyos területeihez. A 20.század hözepén aztán, nem utolsósorban Edward Taub kutatásainak köszönhetően- akinek kálváriáját a könyv részletesen bemutatja- a tudósok rájöttek, hogy az agy bizony felnőttkorban is változik. És ettől kezdve egyre-másra történtek az elképesztő történetek, orvosi csodák. Ahogy a könyv alcímében is olvassuk:elképesztő történetek az agykutatás élvonalából. Agyvérzésől szenvedő emberek tanultak meg írni. Születése óta süket fiatal lány megtanult hallani. Tanulási zavarban szenvedő fiatalok, akikről már minden iskola lemondott, hirtelen jó tanulóvá váltak. Mozgásképtelen idős emberek kiszálltak a tolkocsiból, és jártak. Háborús veteránok megszabadultak a hiányzó végtaggal együttjáró fantomfájdalmaktól. És mindez a neuroplaszticitásn

Egy kis gasztronómia, kicsivel több orvostudomány...Nagyon professzionális, remek stílusban megírt népszerű fogyókúrás könyv a BöjtDiéta, ráadásul Dr. Michael Mosley saját példáján is kipróbálta, úgyhogy elvileg minden adott a sikerhez. A Szerzők által tanácsolt BöjtDiéta módszer szerint bármit lehet enni, egy lényeges kitétel van: hetente két alkalommal napi 600, bátrabbaknak napi 500 kalória az engedélyezett bevitel. Ez őrülten kevésnek hangzik, ám a könyvben olvashatunk olyan recepteket, melyek ha nem is könnyűvé, de elviselhetővé teszik az ötszáz kalóriás napokat is. Pl.reggeli: lágy tojás és egy fél grépfrút. Vacsora vegetáriánus chili barna rizzsel. Ez összesen 495 kalória. Nagyon pontos, átfogó kalóriatáblázat található a könyv végén. Erre szükség van, mert én is a legkülönbözőbb fetegetéseket olvastam már abban a kérdésben,hogy hány kalóriát tartalmaz 100 gram rizs. A Mosley-Spencer duó tisztázza a vitatott kérdéseket. Meglepetésént ért, hogy a lazac ennyire kalóriadús. Ha

Manapság a biológia, az orvostudomány és általában az élettudományok művelése, tanulása már elképzelhetetlen az evolúciós elmélet alapjainak ismerete nélkül. Varga János:Evolúciótan című könyve azokhoz szól, akik hivatásszerűen művelik/művelnék az élettudományok egyikét-másikát. Orvosok, biológusok, biológiatanárok forgathatják örömmel ezt a könyvet, mely hihetetlenül széles szakmai spektrumon mozog, anélkül, hogy igényelné magának az interdiszciplinaritás kétes dicsőségét. Mára azonban az evolúciótan tekintetében is polarizálódott a magyar értelmiség: vannak a végletes evolúciópártiak, és vannak az evolúcióellenesek. Varga János a keresztény szellemiségű embereket is megszólítja, teljes mértékben toleráns a vallásossággal szemben, sőt, több helyen is idézi  Chardin francia tudóst, aki munkásságnak jelentős részét arra fordította, hogy szinkronba hozza a Teremtés és a darwini evolúció elméletét- hozzáteszem, nem túl sok sikerrel... Ami magát az evolúcióelméletet illeti, Varga Jáno

A Romániai magyar irodalomi lexikon egyike a magyar nyelvterületen valaha kiadott legjobb irodalmi lexikonoknak. Azért merem ezt a kijelentést megkockáztatni, mert a Balogh Edgár által főszerkesztett  könyv ugyan 1981-ben jelent meg, mégis, 21. századi színvonalú. Miért is mondhatjuk ezt? 1. Az irodalom fogalmát a szerkesztők nagyon tágan értelmezték. Szó esik a műben nemcsak a szépirodalomról, hanem a fizikai, orvostudományi irodalomról, nem is szólva a matematikai irodalomról ( a két Bolyai munkássága kívánkozik itt az élre). 2. Az irodalomon belül nem elégszenek meg a fontosabb alkotók és műveik felsorolásával, hanem olyan címszavakat is találunk e lexikonban, mint Ady Endre emlékezete, Arany János emlékezete, bábszínház stb. Voltaképpen tehát a romániai magyarság kultúrtörténetét tárgyaló műről beszélünk. 3. Remek a lexikon sajtótörténeti anyaga. Nemcsak az irodalmi folyóiratokról, hanem a napilapokról is részletesen olvashatunk, nem is szólva olyan különlegességekről, mint az üze

Magyarország mindig is a világ élvonalába tartozott az öngyilkosságokat illetően. Azaz: Cselkó dr. szerint még ez sem biztos, hiszen sok fejlett ország sem vezet statisztikát "saját" öngyilkosairól. A könyv szerzőjének felfogása szerint az öngyilkosság nem magánügy, hiszen egy ember halála sok más embert is érint. Statisztikák, búcsúlevelekből származó idézetek- meglehetősen szomorú látkép. A tudomány megkülönböztet egoista, altruista, anómiás és egyéni típusú öngyilkosságot. Egy megdöbbentő adat: Magyarországon követett már el öngyilkosságot 11 éves lány is. Sok esetben a helytelen életmód vezet halálhoz. A népszerű orvos könyve a művelt laikus olvasó számára mutatja be a modern orvostudomány és pszichológia eredményeit. Sajnos, a mű csak kevés könyvtárban található meg.