Könyvekről mindenkinek

 Heltai Jenő miden idők legkorszerűbb magyar írója, mert mindenkor aktuális lesz. Könyveiben, színdarabjaiban hihetetlen sztorik és jellemek, ugyanakkor végtelen empátia és szeretet vonul végig. Az utolsó bohém 1911-ben jelent meg, a Nyugat kiadásában, de aki nem szeretne ennyire antikvár lenni, az megtalálhatja a szöveget a Magyar Próza Klasszikusai sorozatban megjelent, nagyon szép borítóval ékesített Három kisregény című kötetben. A rövid könyvajánlóban egy rövid spoilert közlünk Az utolsó bohémról, mely- mint egyes értelmezők állítják- nem a századforduló könnyed, bohém világának nosztalgikus elsiratása, hnem egy kitűnő, szórakoztató kisregény.  Mák István " alanyi költő" ( itt ezt úgy értjük, hogy mindig magáról ír verset) elhatározza, hogy kimegy Párizsba, az akkori világ szellemi-művészeti fővárosába. Csakhogy arra nem gondol, hogy pénzre is szüksége lesz, ezért aztán pénz nélkül tengeti életét a világ akkori legcsidálatosabb városában, szó szerint éhezik. Csak barátjá

Kosztolányi Dezső a magyar irodalom legnépszerűbb alkotói közé tartozik. Verseit, a humanizmus jegyében fogant novelláit, regényeit mind a mai napig tízezrek olvassák. Szilágyi Zsófia: Az éretlen Kosztolányi című könyvében ennek a nagyszerű irodalmárnak, a Nyugat meghatározó " ikonjának" pályakezdését vizsgálja. Szilágyi Zsófia először is azt a kérdést teszi fel: tulajdonképpen mit is tekinthetünk Kosztolányi pályakezdésének? Pusztán a Négy fal között című verseskötetet vagy valami mást? Olvashatunk arról is, hogyan éreztek a nagy nyugatosok, Babits és Kosztolányi Ady Endre: Új versek című kötetének megjelenésekor. Valóban úgy hitték, Ady megelőzte őket, " lenyúlta" újításaikat? Innen tehát a későbbi Ady-Kosztolányi ellentét? Vagy ennél azért differenciáltabb volt a reakció? Nagyon keveset tudunk Kosztolányi drámaiírói tevékenységéről. Szilágyi Zsófia a Patália című ifjúkori darab kapcsán elemzi a nagy író munkásságának ezen oldalát. Mint ahogy kevésbé ismert K