Könyvekről mindenkinek

 A könyv alcíme:Tutikalauz az ismeretlen univerzumhoz.  Napjainkban viharos gyorsasággal, mondhatni: napról napra, fejlődnek a természettudományok. mégis, még mindig rengeteg olyan kérdés van, melyről a tudósoknak fogalmuk sincs, azaz:halványlila gőzük sincs. Daniel Whiteson és Jorge Chan humoros formában bevezetnek bennünket a fizika kozmikus és parányi világába, elmondják, hol tart a tudomány, meg azt is elmondják, amit még nem tud a tudomány, s utóbbi nem kevés. Nagyobb gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt ajánlható ez a kitűnő könyv- utóbbiak meg fognak lepődni, mert teljesen mást " tanít" nekünk a szerzőpáros, mint amit annak idején fizikaórákon próbáltak belénk nevelni.  Mi annak idején úgy tanultuk, hogy az atom elektronokból, protonokból és neutronokból épül fel. Nos, a kutatók ezen kívül még találtak 12+6 részecskét! Ezek annyira kicsik, és annyira rövid ideig léteznek, hogy többségükről azt sem tudjuk, mire való. A könyvből megtudjuk, mi az, amit a tudósok eddig a

 A cím rendkívül ambíciózus, Bryson el is ismeri, hogy inkább a figyelemfelkeltés volt a cél, semmint a könyv tartalmának összefoglalása...Azt gondolom, ennyi azért még megbocsátható Bill Brysonnak, aki a 21.század első évtizedének felének TOP 3 ismeretterjesztő írójává nőtte ki magát. A Majdnem minden rövid története arról, szól, hogyan ismerte meg a modern ember a Földet és a körülöttünk levő (?) univerzumot. Bryson könyve népszerűsítő tudománytörténet, melyben szó esik geológiáról, fizikáról, biológiáról,kémiáról, őslénytanról ,a darwini evolúciós elméletről. Bryson kötete rávíilágít arra, hogy a tudományok összefüggnek egymással, nem lehet egymástól elválsztva tárgyalni a fizikát és kémiát, az őslénytant és a modern biológiát.  A könyv alapmondanivalója az, hogy az élet célja nem más, mint önmaga fenntartása és megszaporítása. " Minden élet egy"- írja Bryson, arra utalva ezzel, hogy a különböző élőlényekben különböző vegyi folyamatoknak kellene végbemenniük- ehhez képest

 Stephen Hawking részben posztomusz kötete elvezet bennünket egy nagy tudós szellemi univerzumába. A rövid válaszok a nagy kérdésekre című könyvből kiderül, mi a véleménye Hawkingnak olyan globális problémákról, mint a túlnépesedés, az élet kezdete, az időutazás lehetősége, a jövő politikájának alakítása, új emberi civilizációk létrehozása más bolygókon, stb. Az alábbiakban megpróbáljuk röviden összefoglalni, hogyan is látja minden idők egyik legnagyobb fizikusa/csillagásza a jelenlegi világot, az univerzumot, s milyen elképzelései vannak a jövőről.  Hawking nem hisz Isten létezésében, eszmerendszerét tekintve inkább humanistának mondható. A kitűnő brit csillagász szerint a világűr ősrobbanással keletkezett, mégpedig a semmiből. Maga az ősrobbanás hozta létre az időt, az idő pedig létrehozta a teret. Az ősrobbanás előtt a világban semmi nem létezett.  Hawking a tudományt tartja a legfontosabb világformáló erőnek, s aggódik amiatt, hogy egyre kevesebb fiatal választja a tudományos pályá

 Johannes Kepler tudománytörténeti jelentőségű könyve 1609-ben jelent meg. A közkeletű címe Nova Astronomia,de valójában nem ez a címe hanem-magyarra fordítva-ez:Új,oksági asztronómia,avagy az ég fizikája. Mennyire más... Már maga a cím is kissé provokatív. Kepler előtt ugyanis azt feltételezték az asztronómusok,hogy minden bolygó egyenletesen,kör alakú pályán kering. Mi szükség van itt fizikára?Az égbolt tanulmányozásában a fizikai módszert Kepler vezette be. Miért is kellett bevezetnie?Azért,mert rájött,hogy a bolygók nem egyenletes kör alakú pályán mozognak,és keringési sebességük sem állandó. A pálya két vége kissé horpadt,azaz ellipszis alakú. Ez Kepler első törvénye.  A második törvény pedig ebből következik,s ehhez kell igazán a fizika. Kepler kimutatta,hogy a bolygók keringési sebessége a Naptól való távolság függvénye. Ez Kepler második törvénye. Ahhoz tehát,hogy kiszámítsuk egy égitest keringési sebességét adott pillanatban,bonyolult fizikai-matematikai számításokra van szüks