Könyvekről mindenkinek

Richard Rohr és Mike Morell könyve teljesen új megvilágításba helyezi a kereszténység számos kérdését. Megpróbljuk röviden összefoglalni ennek az új teológiai látásnak a lényegét, anélkül, hogy pro vagy kontra állást foglalnánk. - A Szentháromság a kereszténység lényege. - Túlzottan statikus a kereszténység Istenről, alkotott képe.  - Eddig rosszul képzeltük el a Szentháromságot. Nem arról van só, hogy az Atya, a Fiú és a Szentlélek egy, hanem azt, hogy a köztük lévő kapcsolat maga a Szentháromság. Úgy kell elképzelni, mintha a három isteni személy folyamatosan körbe-körbe táncolna. A Szentháromság erő, lendület. - Isten ebbe a táncba bennünket, hívüket is be szeretne vonni. - Ha sikerül bevonnia, akkor részesülünk Isten kegyelméből. Őszintén szólva, lehet ezzel vitatkozni, az mindenesetre biztos,hogy a Háromság, az nem statikus létező, hanem valami dinamikus, valami mozgó. Hogy a tánc- metafora célszerű-e, az más kérdés. Azokat az " érdemeket, melyeket Rohr és Morrell a S

Dr. Tóth Lajos egyetemi tanár írásában egyetlen mondatot elemez: a polgári törvénykönyv ún. bizottsági szövege azzal kezdődik:1.§ Minden ember jogképes. Tóth dr. szerint ezzel nem is lenne baj, mindaddig, míg képbe nem kerül a cselekvőképtelen személyek csoportja. Vajon a cselekvőképtelen személy jogképes, Az értelmi fogyatékos jogképes, a ma született csecsemő jogképes? S mi a helyzet a jogi személyekkel? Ezekkel a kérdésekkel foglalkozik a debreceni Tisza István társaság gondozásában megjelent különnyomat- rövid terjedelme miatt nem is nevezhető könyvnek. Tartalmilag viszont annál gazdagabb. Szó esik benne alanyi és tárgyi jogról,  a jogparancsoknak az emberi szervezetre gyakorolt hatásáról. A 21. oldaltól kezdve pedig a mai napig érdekes- s nemcsak jogászok számára releváns- kérdés kerül tárgyalásra: ki vagy mi a közjog alanya? A klasszikus német felfogás szerint természetesen az állam, Tóth Lajos azonban itt is a személyt jeleníti meg alanyként. Ezzel természetesen lehet vitatkoz

Frank Tibor a magyarországi amerikanisztika vezető egyénisége, több évtizedes külföldi kutatói tapasztalattal rendelkezik. Amerikai világai című könyvében ( mely az Angol-amerikai történelmi tanulmányok sorozatban jelent meg), az USA 19-20. századi történelméről, kultúrűjáról olvashatunk igen érdekes, a mávelt laikus számára is hasznos tanulmányokat. Megtudhatjuk, milyen volt és milyen ma az amerikai történetírás idő-és térszemlélete. Megismerjük azoknak az amerikai-magyar történészeknek a munkásság,t akik sokszor a magyar történelem " hézagait" javították ki, méghozzá sikerrel. Igen hasznos lehet fiatal kutatók számára, hogy Frank Tibor részletesen elemzi az USA kutatási és könyvtári infrastruktúráját. Igencsak bonyolult rendszerről van szó, hiszen az Óceán túlpartján több, mint 4700 egyetem és főiskola működik, természetesen mindegyik saját könyvtárral... Több tanulmány foglalkozik az USA menekülpolitikájával. Engem, mint történészt igencsak meglepett, hogy a 20. század

Egy konferencia előadásainak írott anyaga, mindössze 102 oldalon- elegendő terjedelem ez egy ennyire szerteágazó téma bemutatásához? Kiss Gabriella szerkesztésében megjelent Vallás és multikulturalizmus című könyv bebizonyítja, hogy igen. Bevezető tanulmányában Kiss Gabriella vázolja azokat a fogalmi kereteket, melyek a két, egymástól látszólag eltérő fogalom köré szerveződnek. Tomka Miklós egy európai vizsgálat adataira hivatkozva jelenti ki: nem a vallásosság csökken Európában, hanem az egyháziasság, az egyházhoz tartozás. Hívő keresztényként feltehetnénk a kérdést:létezik-e a kettő egymás nélkül? Hiszen a hit szó görög eredetije a hűséget is jelenti. Tomka Miklós három nagy eszmeáramlatot különböztet meg Európában: - történelmi egyházakhoz tartozó - modern egyházakhoz tartozó ( itt a szinkretista vallásokat említi, de szerintem ugyanúgy hozzátartozna fogalomhoz a pünkösid keresztény mozgalom is) - humanizmus Szilágyi Györgyi- Flóra Gábor: Vallási attitűdök Nagyváradon Dr. Gá

Rotterdami Erasmus és Luther Márton: az emberiség szellemtörténetének két óriása. Erasmus 1524-ben kiadja Diatribe című vitairatát, melyre Luther már a következő évben válaszol. Ez a válasz A szolgai akarat. Eltekintve attól, hogy Luther stílusa bizony olykor igencsak csípős, mondhatni: bántóan sértő, mai olvasó számára, főképp, ha leresztény, egyértelmű, hogy a Luther-Erasmus intellektuális vitában Luther jutott közelebb az igazsághoz. Mert igenis az ember, amikor elköteleződik, Isten szolgájává válik. Az már más kérdés, hogy ennek ellenére vannak döntési helyzetei, mert Isten kegyes. Az ember akarata Luther szerint nem más, mint az az erő, mely lehetővé teszi, hogy a Szentlelket megragadjuk. Az ősi, a Teremtéstől meglévő szabadságot az ember a bűnbeesés révén elbukta. Isten kegyelme viszont megvált a bűnből, betegségből, tévedésekből, és örök életet biztosít a Mennyországban. Luther nem is érti, hogyan lehet ezt kétségbevonni- ne felejtük: 1525-ben járunk!- és igencsak kigúnyolja

Az interjú, mint sajtóműfaj, a 19-20.században alakult ki. A Darvasi Ferenc által szerkesztett Híres embrek- híres interjúk című könyvből nemcsak szenzációs, jórészt eddig publikálatlan történelmi forrásokhoz juthatunk, hanem nyomon követhetjük az interjú médiatörténeti fejlődését is. Kivel is készültek ezek az interjúk? A korszak legbefolyásosabb történelmi személyiségeivel, alkotóival: Marxsszal. Mussolinivel, Sir Arthur Conan Doyle-al, Winston Churchillel, Theodore Roosevelt amerikai elnökkel, Sigmund Freuddal, a pszichoanalízis atyjával, és még sok más hírességgel. A legnagyobb angol- amerikai lapokból válogatták össze ezeket az interjúkat. Amelyek erősen eltérnek attól a normától, amilyennek ma az interjút gondoljuk. Ezek inkább riportok, egy emberrel.Sok a környezetrajz, impressziók, az újságíró reagálása- mai médiából ezeket már kiűzték. Ma beszélgetés van, kérdés- felelek. A sajtó hajnalán még másképp volt. Remek könyv, minden történésznek irodalmárnak, de minden olvasni sz

Mit tudunk mi, magyarok, Indiáról? Nagyjából semmit, hacsak annyit nem, hogy arrafelé bizony nagyon sok az isten és dúsan fűszerezve eszik az ételeket. Gáthy Vera arra vállalkozott India című könyvében, hogy a művelt nagyközönség, érdeklődő tanárok és egyetemi hallgatók számára röviden összefoglalja India múltját és jelenét. Történelem a jelenben... Milyen államalakulat keretei között működött Harappa, Mohendzso-Daró és még vagy kétszáz város abból a korból:független városállamok voltak, vagy egy nagyobb politikai közösség tagjai? Hogyan keletkeztek a Védák- és egyáltaán:mik azok a Védák? Miért nevezték megukat árjáknak a dravidákat állítólag leigázó népcsoport tagjai? Miért nem alakulhatott ki Indiában sokáig egységes állam? India függetlensége tényleg Mahatma Gandhinak köszönhető? Miért próbálják átírni, politikaialg használhatóvá gyúrni India történelmét a hindu nacionalisták? Hogyan jelent meg Indiában az iszlám? Miért nőtt oly rövid idő alatt a kontinens nagyságú ország,India n

Józsa Márta könyve gyerekekről szól, mégis, inkább felnőtteknek ajánljuk. Az Amíg a nagymami megkerül keresések és nem-találások története. A töredékekből egésszé alakuló, közhelyesen posztmodernnek is nevezhető próza egy kolozsvári család történetét- illetve: történeteinek egyikét- mondja el, a gyerek szemszögéből. A kulcsszavak: megalázottság, állandó identitáskeresés, értetlenség. Kolozsváron románul kell tanulni. A gyerekeket folyton megszégyenítik. Sokszor az emberség legelemibb szabályaival sincsenek tisztában az uralkodó pozícióban lévő felnőttek. A családon belül is vannak problémák. A szeretet már csak nyomokban érezhető. Józsa Márta a kisebbségi lét rapszódiáját írta meg. Az már a magyar irodalmi közízlésre jellemző ( figyelem:rövidke hatás- és befogadástörténet következik!), hogy könyvét igyekeztek agyonhallgatni. Merthogy nemzeti sorskérdésekről senki se beszéljen posztmodernül. Csak klasszikusan szépen, lineáris történetmeséléssel, dualista valóságszemlélettel. Jókaisan

A Mesés fejtörők 1. része a legpicurabb gyerekeknek szól, 3-4 éveseknek ajánlja a könyvet a Kiadó. Voltaképpen nem is könyv, hanem fejlesztő kiadvány: matricákat kell bizonyos helyekre beragasztani, fel kell ismerni két kép között a különbséget, ki kell találni, ki kicsoda- tehát az ovisok alapkészségeit fejleszti. A Mesés fejtörők a szülők kedvencévé válhat, mert ízlésesen rajzolt, nem giccses, nem erőszakos, nem a japán gyermeksorozatokra készít fel. Emberi, okos, a gyerekek meg imádják. És az ára sem magas. Sőt. Minden érintettnek szívből ajánljuk.  Az Aksjomat Kiadó adta ki. Itt a weboldal: gyermekkonyvek.hu Talán mondanom sem kell, Kedves Szülők, hogy ezen az oldalon nagyon sok érdekes és értékes gyermekkönyvvel találkozhatunk.

A magyar nyelvben az orosz-szovjet Gorkij keresztneve inkább ksz-es formában terjedt el, de a Szikra 1950-ben megjelent könyve még Maximként hozza. Szóval, milyen is az igazi kultúra? Elsősorban: szovjet. Gorkij állandóan azt emlegette, hogy a kultúra igazi hordozója a munkásság, meg a dolgozó nép, meg ilyesmi, de valójában mindig a Szovjetuniót értette ezen kifejezések alatt. Gorkij tehát, bármilyen paradox módon hangozzék is, szovjet nacionalista volt. A Gorkij-féle kultúra erősen Amerika-ellenes. Amerika a nyers anyagiasság, az embertelenedés, az elidegenedés hazája. Az a vidék, ahol az East Side nyomornegyedeiben a gyerekek a kukákat túrják penészes zöldségek után. A milliomosok pedig annyira embertelenek, hogy legszívesebben ott helyben megölnék az összes dolgozót. Szóval, az Igazi kultúra című könyv nem más, mint Gorkij Nyugat-ellenes írásainak gyűjteménye. De miért gyűlölte Gorkij a Nyugatot? Hát talán azért, mert egy szállodába bejelentkezve a szeretője a saját nevét haszn

Hát, ettől nem feltétlenül alszunk jól, szóval, nem éppen az az elalvás előtti könyv- ettől eltekintve: remek. Az Aludj jól igazi 21. századi amerikai krimi, illetve: thriller, a jobb fajtából, Hitchcock hagyományain nevelkedve. Főhősünk Olivia, akinek egy szép napon eltűnik a férje, a két gyerekkel. Ahogy az már lenni szokott, mindenki a feleséget gyanúsítja, de bizonyíték nincs. Aztán két év múlva, amikor már úgy látszik, túltettük magunkat a történteken, Olivia tűnik el. Ráadásul véres nyomok láthatók a lakásban, a családi fényképalbumot pedig valaki szétvagdosta. Ki gyűlölheti ennyire ezt a családot? Douglas főfelügyelő a messzi múltban kutat, és hamarosan nyomra bukkan. Nagyon komoly jellemábrázolás, igazi hús-vér emberek, mesteri feszültségkeltés, és most kapaszkodjunk: kitűnő megfigyelőkészségre valló társadalomábrázolás. A mai amerikai milliő, a középosztály apró kis csalásai- mind megjelennek Rachel Abbott könyvében. Aludj jól: elsőosztályú könyv. Mindenkinek ajánljuk. M

Asztalos Lajos új minőségre emeli a helytörténetírást. Esszéi, tanulmányai élvezhetők, irodalmi stílusúak. És persze tematikailag is igen változatosak: megtudhatjuk, honnan ered Kolozsvár neve, valóban Napoca település tekinthető-e a mai Kolozsvár elődjének. Alámerülhetünk a Ceacescu-korszak sötétségébe, amikor is tilos volt magyar nevén emlegetni a várost. A magyar köztörténet-írást is érdekelheti, miképpen próbálják a román nacionalisták még Szent Istvánt is románnak feltüntetni. Képet kapunk a 19.századi Kolozsvár életéről, a templomokról, a nyüzsgő és agilis lakosságról, még a nyilvánosházak működéséről is. Kifjezetten tudományos kutatóknak ajánljuk az utolsó három fejezetet, mely a kolozsvári folyókról és az ahhoz kapcsolódó ökológiai-ipari-társadalmi- gazdasági tényezőkről ad átfogó, adatszerű képet. Azt gondolom, nem sok magyar városnak van ilyen részletes folyó-adattára. Asztalos Lajos művét minden történelemkedvelőnek szívből ajánljuk. Nemcsak Kolozsvár, de az egész magyars

Michael Connelly legújabb könyve a krimiirodalom gyöngyszeme. Még azoknak is ajánljuk, akik eddig nem voltak nagy rajongói ennek a műfajnak. A történet főhőse egy újságíró, akinek bátyja rendőr. A báty egy szép napon öngyilkos lesz, látszólag minden ok nélkül. Aztán újabb gyanús rendőrhaláleset történik, a búcsúlevél pedig verseket tartalmaz, általában Edgar Allan Poetól. Hamarosan bebizonyosodik, hogy sorozatgyilkossal akadt dolga a nyomozóknak. A nyomozás során- és ezt az Olvasó is érzi ám!- valami nem stimmel, valami nem kerek. Az angolszász krimi hagyományainak megfelelően a végén derül ki, hogy mi az. Remek párbeszédek, pörgő cselekmény-leírások, és logika, logika, logika. Tessék olvasni! Művelt Nép Könyvkiadó Kft, 2019. A Kiadó weboldalán ( muveltnep.hu ) nagyon sok izgalmas krimi megvásárolható.

A Magyar Tudományos Akadémia 1825-2002.közötti tagjairól szóló könyv 1. kötete az A-H kezdőbetűjű tudósok életrajzát tartalmazza.  Nagyon szépen és korrektül összeállított tematikus lexikon. Rövid, ámde adatgazdag tudós-életrajzok ( amelyekből kiderül, hogy bővelkedtünk polihisztorokban), ezek nyelvezete érhető, tehát, én, aki nem természettudományos képzettségű vagyok, megértem, miért kapott ez meg az ilyen és ilyen díjakat. A főbb művek és az adott tudósról szóló szakirodalom, valamint az akadémiai székfoglaló témája illetve annak időpontja. Fizikusok, írók, közgazdászok, villamosmérnökök, történészek,jogászok, csillagászok ( egyikük, Fényi Gyula, jezsuita szerzetes: egyáltalán, feltűnő, hogy míg a materi-publicisták dühödten állítják, hogy vallás és tudomány nem egyeztethető össze, addig sok akadémikusunk őszinte hívő volt, sőt, magas egyházi tisztségeket töltött be), farmakológusok. építőmérnökök, geológusok. Olyan nevek, mint Angyal Dávid, Bay Zoltán, Hirschler Ignác, a vitatott

A magyar irodalom sokáig nehezen tudott keresztény irodalommá válni. Ady Endrétől József Attilán át Illyés Gyuláig: minden nagy magyar költőnek volt valami baja Istennel- vagy inkább saját magával, amit aztán Istenre vetített ki. Albert Zsuzsának ilyen robblémája nincs. Ő össze tudja egyeztetni a keresztény hitet a költészettel, az irodalommal, a teremtéssel. Odaát esik című kötetében minden az isteni viálgban nyeri el értelmét: a gyász, a táj, a mindennapi apróságok, a szeretet- ideértve mindenféle szeretetet. Albert Zsuzsa költészete nem formai, vállal ő mindenféle formát, ami csak egységbe kerülhet a tartalommal. Nagyom ajánljuk mindenkinek, aki még szereti a szép magyar nyelven írt, keresztény eszmeiségű, de nem politikai és nem kirakatkeresztény költészetet. Kortárs, 2014. Ez pedig a Kiadó nagyon profi és szép weboldala: kortarskiado.hu

Henrik Pontoppidan dán írózseni (1857-1943) az úgynevezett népi irodalom egyik legelső európai képviselője, Nobel-díjas. Műveiben a falusi agrártársadalom életét ábrázolta, sokrétűen. Nem ideológus volt, mint a magyar népiek, hanem realista: könyveiben a falut egészében akarta bemutani, annak jó és rossz oldalával, de szeretettel. Pontoppidan első nagyregénye Az ígéret földje. Főhőse, Hansted segédlelkész, egy világtól elzárt dán faluba kerül, egy meglehetősen öntelt, elképesztő politikai ambíciókkal rendelkező püspök mellé. Ő végzi úgymond az aprómunkát, elöljárója pedig politizál...A falu ebben az időben, a 19.század végén, átalakul. Megjelennek az agrárszocialista mozgalmak ottani megfelelői, a parasztok már nem hajlandók az " uraknak" csak úgy engedelmeskedni, szabad földbirtokosákká akarnak válni. Ez számos konfliktushoz vezet. De változik a dán egyház is: új, az Istennel való személyes közösséget hangsúlyozó mozgalmak jelennek meg, a Szentlélek teológiája ugrásszerű f

A képzőművészet megújításának 20. századi kísérletei vezettek el az ún. közösségi művészethez. Kepes György: A közösségi művészet felé című könyve ennek a  közösségi művészetnek különböző aspektusait- ennek megfelelően: a 20. század végi egyetemes képzőművészet tendenciáit- vizsgálja. Új anyagok, új látásmódok, technicizálódás ( pl, mikroszkópok alkalmazása), közönség bevonása műalkotások létrehozásába, köztéri alkotások újszerűsége- mindezekről szó esik ebben a reményteljes tanulmánykötetben. Azért mondom, hogy " reményteljes", mert Kepes György írásait áthatja az a hit, hogy a művészet képes lesz megújulni. Ez a megújulás megtörtént, még ha nem is mindig a Kepes György által jelzett trendek mentén. Napjainkban a képzőművészet virágzik. Érdemes lenne megírni a könyv folytatását. Annak mi lenne a címe?

A David Szamoljov szovjet-orosz költő válogatott verseit tartalmazó könyv magyarul 1968-ban jelent meg. Ha stílus szerint kellene besorolni Szamoljovot- ami költőnél mindig veszélyes, hiszen nagy valószínűséggel néhány darab mindig kilóg a kategóriából- szóval, Szamoljov leginkább expresszionista. Talán túlzottan is az... Szegény Hamletből már majdnem bokszbajnokot farag ( " Üss hát, Hamlet, s találj a célba/ömöljön, ha romlott a vér!/Lenni, nem lenni- kamilla szirma./Ha hív a cél-üss csak/ne fél!- Hamlet mentségére). A fekete nyírfa című kötet verseiből árad az érzelem, vagy amit Szamoljov annak tart: " Várok dühhel, felizzva, végső/erőmmel ások döngetek.../ Csak ideérne, míg nem késő! Csak idejében jönne meg!- Ihlet). Utóbbi vershez csak annyi megjegyzést fűznék,hogy ha valaki ennyire akarja az ihletet, könnyen lehet, hogy valami mást fog kapni, de azt nagyon. Szamoljov a düh költője. Ez illeszkedik az úgynevezett 68-as korszellemhez, csak éppen Európa másik végére alkal

Az egyik legérdekesebb történelmi regény, amit valaha olvastam. Az persze, hogy " érdekes", még nem feltétlenül esztétikai ítélet, mindenesetre olvasásra ösztönöz. És egy könyvnek, végül is, ez a célja. A Janus-Trubadúrvarázs című könyvben két történelmi idősíkon haladunk. Az egyik a klasszikus mgyar középkor, amikor is III.Béla király két fia, Imre és András harcolt a hatalomért. Szénpataki Ádám nehezen igazodik el a napról napra változó hatalmi viszonyok között. Ő költő, szeretne a mindennapi csetepatékon felülemelkedni. Szerelmes verseket ír, ezek azonban olyannyira megelőzik korukat, illetve olyan, történelmileg " rossz" időszakban látnak napvilágot, hogy teljesen visszhangtalanok maradnak. A másik idősík a reneszánsz. Janus Pannonius egyre inkább előretör Mátyás udvarában, egyre inkább közelebb kerül a mindenféle húsosfazekakhoz. Ő nem Szénpataki: ő püspök, nagy hatalmú. Csakhogy ő is költő, neki is egy jobb világ az álma, ő is kilóg, nem is kicsit. Aztán na

A nagyon korán, fiatalon elhunyt zsidó származású orosz író Vendégség című, magyarul 1961-ben megjelent könyve két hosszabb elbeszélést tartalmaz. A címadó, a Vendégség, az elmaradott falu, és a szocialista város konfliktusát jeleníti meg. Ivan Jerlolejev egy kis faluban született, édesanyja korán meghalt, mostohája elzavarta a háztól. A kamasz a frissen épülő szocialista iparváros, Magnyitogorszk építkezésén talál munkát. Fokozatosan beilleszkedik a közösségbe, ez lesz második családja. Ahogy felnő, araszol előre a kohász-ranglétrán, már négyszobás háza lesz. Egyszer csak ír neki az apja, hogy meglátogatná. Huszonhárom év után. Az öreg elmegy a városba, csodálkozik a nagy luxuson. Szeretettel fogadják, amúgy oroszosan, még a levegőbe is dobálják. Aztán hazamegy. Egy hét múlva Ivant a bíróságra hívják...Az elbeszélés eléggé propagandaízű, viszont a cselekmény végső fordulata elképesztő. A másik mű, a Napvilágnál, olyan tragédiáról szól, mely a huszadik században sok országban megeset

Joseph Davies Franklin D. Roosevelt elnök bizalmasa volt, és az elnök kinevezte moszkvai nagykövetté. Mint kiderült, ez félelmetes történelmi hiba volt. Davies: Mission to Moscow című könyve ugyanis nem más, mint a sztálini szovjet rendszer apológiája. Ez az amerikai ügyvéd, noha jogi végzettséggel rendelkezett, egyszerűen elhitte a koncepciós pereket, a tárgyalásnak nevezett színjátékokat, a beismerő vallomásokat. Szerinte egyszerűen meggyőző volt, ahogy a vádlottak viselkedtek. Nem Davies volt az egyetlen hülye. André Gide és G.B.Shaw is teljesen odáig volt a Szovjetuniótól. Ennek a könyvnek az a tanulsága, hogy az ember, még ha intelligens ember is, hajlamos arra, hogy elveszítse az önkontrollját. Hajlamos megbékélni a helyzettel, és ilyenkor az agya átírja a valóságot. Kényelmesre. Elhinni a terrort: kényelmes. Jól érezni magunkat, miközben egy fél ország éhezik: kényelmes. Megnyugtató. Ugyanakkor Daviesnek van egy történelmi érdeme. A második világháborúra megalapozta az USA

Dr. Völgyesi Ferencné: Újra itthon című könyve igazi antikvár ritkaság, aki hozzá akar jutni, az vagy vár, vagy valamelyik nagyobb egyetem könyvtárába beül, és elolvassa (pl. oszk.hu ). Völgyesi Ferencné a két világháború közötti időszak legnevesebb pszichiáterének volt a felesége, de nem elégedett meg a professzorfeleség-szereppel, maga is igen komoly értelmiségi munkát fejtett ki. Például ( 17 államot látogatott meg Amerikában és Európában) ellátogatott aaz 1939-40 ben, New Yorkban rendezett világkiállításra, és megírta ott szerzett benyomásait. Azért szeretem ezt a könyvet, mert Szerzője nem úgy testi fel a kérdést, hogy mi tetszett és mi nem. Szerző- mai kifejezéssel élve- a trendeket keresi. Feltűnik neki, hogy forradalom várható a közlekedésben, a kommunikációban, az öltözködésben. Nincs oda Amerikáért, nem bűvöli el és nem taszítja a sok csoda: egyszerűen azon gondolkodik, mi következik mindebből hazánk számára. Ha akkor, a világkiállítás idején, az európai politikai elit in

Dr.Zajkás Gábor és Gyurcsányé Kondrát Ilona remek kiállítású könyve azoknak szól, akik a leginkább veszélyeztetettek: a szív- és érbetegeknek. Szerzők arra vállalkoztak, hogy összefoglalják mindazon ismereteket, melyet a betegnek érdemes tudnia, illetve ösztönözzék őt az életmódbeli, ezen belül is a táplálkozás területén bekövetkező változásra. A szöveg kellemes, nem rémít, de nem is bagatellizálja a következményeket. A kötet második felében közölt receptek egyszerűek, érthetők, a nizzai hagymalevest kifejezetten megkívántam ( mitől nizzai?Hát attól,hogy paradicsomos!). Nem tiltanak egyetlen ételtől sem, inkább csak a mennyiséget igyekeznek csökkenteni. Kifejezetten javasolják a magvas ételeket- ebben nem mindegyik, e témával foglalkozó szakember ért egyet. A Szív és érbetegek nagy diétáskönyve afféle házi dietetikus szerepét töltheti be. Ajánlom mindazoknak, akik már betegek, és azoknak is, akik majd csak ezután lesznek azok. SpringMed Kiadó, 2010. Itt a főoldal iinkje: springmedk

Szilágyi István könyvét szívből ajánlom minden történésznek, történelemtanárnak, politológusnak, közgazdásznak, egyetemi tanárnak, az alábbi okokból: 1. Nagyon keveset tudunk Portugáliáról, pedig nagyon fontos, történelmileg meghatározó országa Európának. Míg az ibériai szomszéd, Spanyolország, nagyobb figyelmet kap, addig a luzitán kistestvér olykor elfelejtődik. 2. Portugália történelme nagyon izgalmas. Szilágyi István nagyon aprólékosan, valóban  csak a tényekre támaszkodva írja meg a Salazar-diktatúra, a Soares-rendszer, majd az egymást követő bal- és jobboldali korámnyok történetét. Nagyon nehéz volt Portugáliának talpraállni a meglehetősen autoriter Salazar-rezsim bukása után. 3. Itt jön, amiért igazán szívből ajánlom A portugál modell című könyvet: ha elolvassuk a gazdaság- és társadalomtörténettel foglalkozó szövegrészeket, rájövünk, hogy olyan, mintha Magyarország történelmét olvasnánk. Portugália példájából Magyarország is tanulhat. És tanulhatna Románia, Bulgária, Horvát

Richard Susskind és Daniel Susskind könyve arról szól, hgyan alakul az egyes szakmák helyzete a 21. században. A Susskind szerzőpáros koncepciója szerint a jelenlegi szakmák vagy megszűnnek, vagy átalakulnak, a technológiai fejlődés miatt. Az átalakulás vált valóra. Az egyes értelmiségi szakmák nem szűntek meg. Ugyanúgy szükség van orovsokra, ügyvédekre, tanárokra, újságírókra, mint a 20. században, csak éppen ezekenek a munkáknak a jellege változott meg. Van olyan orvos, aki kizárólag tanácsadással foglalkozik. Van olyan ügyvéd, aki kizárólag e-mailban érintkezik ügyfeleivel. A társadalom annyiban konvencionális maradt, hogy igényt tart a képzettségre és a szaktudásra. Persze, akadnak kóklerek, akik öthónapos gyorstalpaló elvégzése után már kész és sikeres természetgyógyászként exponálják magukat, de azért egy város mindig tudja, kik a jó ügyvédei, melyik orvossal érdemes magad megműttetni, hová érdemes iskolába járatni a gyereket. Kijelenthetjük, hogy a társadalmi szokásarendszer-

Pang Dji könyve Észak-Koreáról szól. Ez már önmagában is meghatározza tartalmát, hangnemét. Csakhogy Pang Dji Vádirata nem egy szűk politikai elit ellen íródott: ez a könyv arról is szól, hogy a koreaiak alávetik magukat a szerepejátéknak, nem lázadnak. Félreértés ne essék: nem arról van szó, hogy Pang Dji a koreai népet okolja a Kim család diktatúrájáért. Inkább arról, hogy már nem mernek tenni, szólni, gondolni semmit. Mert elegük van a szenvedésből. A könyv formája elbeszéléskötet, de minden elbeszélés egyre kétségbeesettebb: tegyetek már valamit! Jöjjön valaki, akárhonnan a világból, és mentse ki a munkatáborba csukott édesanyát! Valaki könyörüljön rajtunk! Az az igazság, hogy ez az észak-koreai élet számunkra elképzelhetetlen. Nálunk a Rákosi-rendszer ehhez képest maga volt a liberalizmus. Nagyon sötét hely- olykor szó szerint- ahol emberek halnak meg azért, mert nincs áram a kórházban. Valahol azért kellene segííteni. Csakhogy van a Kim családnak egy ütőkártyája. Amitől minden

A könyv alcíme: Magyarország 1990-2005.  Nagyon fontos a magyar politikatudománynak a Lányi András által szerkesztett könyv. Mi, magyarok, mindig is hajlottukn arra, hogy a politikát pusztán érdekek is ideológiák konfrontációs terepének tartsuk. A Politika pszichológiai tükörben című kötet bebizonyítja- amit már amúgy is tudunk, vagy tudnunk kellene- hogy a politika elsősorban: lélektan. A politikusnak személyiséggé kell válnia, túl kell lépnie a pártok és ideológiák tengerén. A könyv legfőbb mondanivalója  az, hogy eddig- legalábbis a könyv megjelenéséig- ez a túllépés nem sikerült. A volt tanácselnök frusztrált, ha demokráciáról kell beszélnie. A miniszter nincs tisztában azzal, mi az információ, szabad-e a hallgatóságot alu- vagy éppen túlinformálni. A pártelnüök a közönséget cikizi a tévés vitában, míg vetélytársa szépen elmagyarázza álláspontját, ezzel megnyeri a vitát- majd nagyképűen nyilatkozik a legyőzött ellenfélről. A politika fogyasztói nincsenek tisztában saját pártpref

Kell-e a Bibliát magyarázni? A Jelenések Könyvét mindenképpen. Telis-tele van szimbólumokkal, többféleképpen értelmezhető kifejezésekkel, utalásokkal. Nem véletlen, hogy a Jelenések a Biblia teológusok által leggyakrabban elemzett könyve. Az már más kérdés, hogy a sok magyarázat mennyivel vezetett közelebb a megértéshez. John F. Walwoord úgy döntött: rendet vág. Eldönti, hogy premillennistáknak, a posztmillennisták vagy éppen az amillenistáknak van-e igazuk. eldönti, kiket vagy miket is jelképez az a bizonyos 144 000 angyal. Leszögezi, miért is olyan fontosak az égi hangok. Az a furcsa, hogy Walworrd eközben nem válik nagyképűvé és " észosztóvá". Nagyon szépen, tudományosan indokol mindent, nem tesz bántó megjegyzéseket a tőle eltérő álláspontot vallókra. A Jelenések egy nagyon szimpatikus, kétkötetes teológiai mű, pontos, okos, ugyanakkor érthető megfogalmazásban tálalva. Aki mindezt sűrítve akarja tapasztalni, nyissa ki az első kötetet a 86. oldalon! Itt a Thüatirabel

Olvasni pedig tudni kell. Cserna-Szabó András pedig tud olvasni. Olvas Jókait éppúgy, mint Bukowskit, Akunyint éppúgy, mint Oscar Wilde-ot. A mérgezett hajtűk című könyv voltaképpen lazán szerkesztett világirodalmi kalauz, talán az ókor kivételével az összes ismert szerző megtalálható benne. Műfaját tekintve szubjektív olvasónapló, esszé, és szépirodalom lenyűgöző elegye. Finom, mint a langyosan tálalt francia sajt. Csak nem olyan selymes. És ezzel el is intézhetnénk Cserna-Szabó mesterművét, no ,meg egy mondattal, hogy minden irodalomkedvelőnek ajánljuk, ha...Ha nem éreznénk bizonyos fejezeteken azt, hogy ez a pali, ez a Cserna-Szabó, ez bizony Író. Olyan, mint akikről beszél. Merthogy nem tudós módjára analizál, hanem " átfuttat", zsigerivé tesz, ahogy Latinovits mondta a vers kapcsán: a verset " felérezni" kell. Ezt teszi Cserna-Szabó András. Felérez. Így aztán valóra válik a posztmodernek által csak óhajtott egység, szerző és olvasó találkozása, párbeszéde.

A manga a képregény egyik speciális műfaja, Japánból ered, az utóbbi időben egyre népszerűbb Európában is. A kontinens irodalmárainak nem kis feladat a nagy európai klasszikusokat átültetni erre a kifejezetten távol-keleti közlésformára. Nádasdy Ádám nemcsak remek fordítást készített Shakespeare klasszikusáról, hanem az így nyert könyv- szöveget sikerült is e speciális képregény-milliőbe átültetni. Emma Vieceli rajzai- pontosabban:grafikái a 21.századi technicizált milliőt idézik- a Hamlet tehát kikerült eredeti kontextusából.Ezzel mindenképpen nyert annyit, hogy a ma még avantgarde-nak számító manga fő fogyasztói, a fiatalok, jobban magukénak érezhetik a történetet. Ám pontosan ezáltal a Hamlet társadalmi vonatkozásai, a reneszánsz szokások, stílusjegyek, öltözködés, kultúra, viselkedés, hozzáférhetetlenné válik. A Hamlet kikerül Shakespeare irányítása alól, 21.századi történetté alakul. Nagyon jó ez. Csak számomra, aki a boom-generációhoz tartozik, már nem Shakespeare. Ettől függ

Ál-dokumentumregény? Szerelmi történet? Posztmodern magyar história? Lányi András könyve, a Hölgyek titkára, kicsit ez is, az is- de nagyon jó ez a keverék, igazi, ízes magyar irodalom. A történet -amelyről csak levelekből és dokumentumokból értesülünk- szerint Szabó Ágoston, aki az 1849-es világosi fegyverletétel után emigrációba kényszerült, beleszeretett bizonyos Zorica nevű hölgybe. A baj csak az, hogy ez a hölgy a rokona volt. A mainál kissé még prűdebb 19. században ez akkora skandalum volt, hogy csak na- még akkor is szájára vette a társaság, ha egy emigráns hős katonáról volt szó. Csakhogy valami gyanús. A levelekből és dokumentumokból az derül ki, hogy ezzel a szerelemmel valami nem volt rendben. Lányi András úgy vezeti az Olvasót pontról pontra az igazság felé, mint valami nyomozó, aki élete legnagyobb esetét meséli baráti társasgában. Mondom, igazi, veretes- és ami nagyon fontos: nem egypoénos, magyar irodalom. Könyvtárakban, antikváriumokban talán még beszerezhető. Kor

Szokásunktól eltérően ez most nem könyvajánló lesz. Inkább kritika.  Krausz Tamás történész nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy 220 oldalban áttekinti ezt a agyon szerteágazó, bőséges forrásanyaggal rendelkező témát. Szerző azt a megoldást választotta könyvében, hogy a fő folyamatokat domborítja ki. A Szovjetunió története így hát nyolc fejezetre tagolódik. Az elsőben a cári orosz rendszerről olvashatunk alapos elemzést. Krausz kiemeli a gazdasági-társadalmi elmaradottságot- valahogy az az érzése az Olvasónak, hogy egy ilyen országban nem következhetett más, csak forradalom. A második fejezet magáról az orosz forradalomról szól. Krausz nem törekszik mítoszrombolásra, azt azért érdemes lett volna hangsúlyozni, hogy a szovjetek messze nem demokratikus szervezetek voltak- legalábbis a mi fogalmaink szerint nem voltak azok- hanem a hatalomra törő bolsevik csoport ugródeszkái. Leninről szólva elfelejti megemlíteni a terrort, melyben Lenin is szerepet játszott- nemcsak a fehérek. A kö

Fráter Erzsébet nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy részletesen bemutatja az Ószövetség és az Újszövetség lapjain szereplő több száz növényt. A Biblia növényei nagyon okos és szép könyv, itt most csak néhány erényét emelném ki: - Bár alapvetően természettudományos munkáról van szó, mégis biblikus: Isten igéjéből származó idézet támasztja alá a könyvben olvasható természettudományos megállapításokat. - Nagyon részletesek az illusztrációk, ez azért is jó, mert a legtöbb magyar bibliaolvasó életében nem látott még papiruszt, olasznádat vagy éppen csicseriborsót ( ez utóbbi az egyre inkább egyoldalúvá váló magyar gasztrokultúra hiányossága). . - Fráter Erzsébet folyamatosna bizonyságot tesz hitéről, mégis, ez nem teremt műfaji zűrzavart, világosan elválasztható egymástól az intellektuális tény és a hit - Olyan rejtélyek megoldásának kísérletétől sem riad vissza, mint pl. a tönköly rejtélye, mely növényt többször is említi a Károli-fordítás- csak akkor éppen Júda földjén ez a növény

Henry Kissinger, egykori amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó és külügyminiszter Kínáról írt könyve műfaját tekintve elegye a történelmi esszének, személyes emlékekből és dokumentumokból álló komplex történetírásnak. Kissinger előbb igyekszik Olvasóival megértetni a kínai gondolkodást, annak az európaitól való különbözőségét, amit ő a sakk és a go kínai változata, a wei qi közti különbség által ragad meg. Ezután ismerteti Kína és az euroatlanti nagyhatalmak 19 .századi ellentéteit, amit mi, magyarok, úgy tanultunk, hogy az " egyenlőtlen szerződések kora". Kissinger szerint ennél jóval árnyaltabb a kép: nem arról van szó, hogy az ópiumháborúk során végletesen meggyengült Kína kénytelen lett volna bármilyen európai hatalommal is szövetkezni, inkább csak arról, hogy a kínai diplomácia más szabályok szerint játszott, mint az európai. Más történelemfelfogás. A könyv legérdekesebb, egyben legrészletesebb témája Mao Kínájának kapcsolata az Egyesült Államokkal. Kissinger olyan poli

Minden írónak van egy kísérletező korszaka. Amikor még nem tudja, mely műfaj, mely hangnem, mely tematika hozza meg számára az igazi hírnevet ( van olyan író, akinek csak ilyen korszaka van...). Szóval, a világhírű sci-fi író, Ra Bradbury sem úgy kezdte, hogy minden készen volt. Ő is keresgélte helyét azon a hatalmas piacon, amit " amerikai irodalom"- nak hívnak. Az Októberi vidék című könyv Ray Bradbury krimijeit és kíséretet-novelláit tartalmazza. A Bradybury-s milliő már megvan: a halál állandó közelsége, folyton ősz és tél, depresszió és melankólia, világformáló bölcsesség, mely szorult helyzetekből kihozza az embert, a jellem, mint rejtett dimenzió- a fiatal Bradburynek már volt világlátása, formavilága még nemigen.  Egy farmerről kiderül, hogy ő maga a halál, aki a szomszédokat pusztítja. Két idős asszony, igazi falusi pletykafészkek, megidézik volt szerelmüket, és sötét erőkkel szövetkeznek annak érdekében, hogy követhessék őket. Emberek megtanulnak repülni, pontosa

Umberto Eco 2016-ban megjelent regénye sodró lendületű elbeszélés, tartalmát tekintve pedig -krimi: egy mutatványszám összeállítására összeállt újságíró csapat egyik tagját meggyilkolják, miután megírja, hogy nem az igazi Mussolinit gyilkolták meg, hanem valami hasonmást, mert az igazit Hitler jegelni akarta a háború utánra ( merthogy hitt a győzelemben). A gyilkosság után a csapat megmaradt tagjai nyomozni kezdenek, eljutnak a Vatikánig, a CIA-ig, és a Föld összes létező titkosszolgálatáig. - társadalomkritika: Umberto Eco: Mutatványszám című könyve olyan világot ábrázol, melyben az információ a minden, a sajtó a világ ura, mind a hatalmon lévők, mint a média emberei valami képzelt, virtuális világban élnek,  emberélet másodlagos, nincs gyász, nincs szeretet, csak egy végtelenített, személytelen hírfolyam. A Mutatványszámnak nincsenek hősei: maga a hír, a média, az információ a hős. Ezek kuszaságából bontja ki aztán maga média a mindenki számára érthető, ugyanakkor megdöbbentő vége

A világhírű izraeli író legújabb magyarul megjelent (2016) regénye nem okoz csalódást. Nagyon szépen, okosan megírt könyv, mely egyszerre szól történelemről, kereszténységről, illetve a modern ember gondjairól. A történet főhőse egy tizenéves, helyét kereső egyetemista fiatalember, bizonyos Smuel Asch. Teljesen elidegenedett a világtól, nincs pénze, nincs lakása- de olyan nagyon nem is hiányzik neki. Van ugyanis egy elhívása- Júdásnak az evangéliumi történetben játszott szerepét kutatni. Ahogy egyre jobban beleássa magát a Bibliába, arra a következtetésre jut, hogy nem Júdás árulta el Jézust. Világi élete furcsán alakul: állást kap, a lényeg: egy meglehetősen szenilis, de rokonszenves idős urat kell gondoznia. A megbízó pedig az úriember lánya, aki már régóta nem beszél apjával. Merthogy politikailag összevesztek: egyikük Izrael-párti, másikuk inkább az arabokhoz húz. Smuel magánélete egyre inkább a bűn felé hajlik el: beleszeret megbízójába, immár nem idősgondozás, hanem szerelme

A könyv alcíme:Írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban Jan Assman könyve a kultúra és az írásos történelem keletkezéséről szól. Arról, hogy a különböző kultúrák megemlékezési formái hogyan segítették vagy gátolták az adott közösség fejlődését, koherens szellemi gyarapodását. A könyv első része általános elméleti ismereteket és véleményeket tartalmaz. Nagyon szimpatikus, hogy Assman túllép a fogalmak puzta definiálásán, rendszerbe szervezve tudatosítja elméleti alapállását. Használja a kontraprezentív emlékezés és az anakron struktúra fogalmát. Foglakozik rítus és szöveg különbségével, ritualizálástól a textualizálásig tartó folyamatot szükségszerűnek tartja. Véleménye szerint az etnogenezis textualizálása felerősíti a kollektív identitás alapszerkezetét. Részletesen elemzi integráció és központosítás különbségét. A könyv második része négy esettanulmányt tartalmaz. A görög, a héber, a hettita és az egyiptomi kultárn keresztül mutatja be, hogyan alakultak ki a

Furcsán mozog ez a mai idő. Alexa Károly irodalomtörténész Életünk és irodalmunk című recenzió-kötete 2006-ban jelent meg ( a könyv címe véleményem szerint az ÉS-sel beszélget), ám, sajnos, azóta az itt recenzált alkotók jelentős része eltávozott közülünk. Úgyhogy Alexa Károly könyve irodalomtörténeti könyv lett- az irodalomtörténet nagy szerencséjére. Mert Alexa Károly remek elemző. Éppúgy érzi, éppúgy magáévá teszi Spiró György könyvét, mint Nagy Gáspár kötetét. Az nem számít, hogy mivel ért egyet és mivel nem, nem ez élvez prirotást. Hanem a szakmaiság és erkölcsiség korunkban ritkán látható, szimpatikus összefonódása. Alexa Károly számára egyedüli mérce a szakmai színvonal és a művek erkölcsi háttere. Nem a recenzált könyvek szerzőinek politikai hovatartozása, nem a mindenkori irodalmi kánon még-mindenkoribb és egyre gyorsuló átalakulása, hanem a leírt szó, a tartalom, a mondanivaló az egyetlen kritérium. Az már más kérdés, hogy Alexa Károlynak van politikai meggyőződése, de ez n

Nagyon fontos, gyermekneveléssel kapcsolatos könyv, melyet nyugodtan ajánlhatunk szülőknek, pedagógusoknak. Lányiné dr.Garai Katalin arra a kérdésre keresi a választ: hogyan magyarázzuk el egy hatéves gyereknek a pénzt, a kereskedelmet? Ez bizony sok szülőnek okoz nehézséget. A mit, miért, mennyiért című könyv segít abban, hogy hogyan fogjunk ehhez hozzá? Mit kell tudnia egy óvódásnak az árakról? Tudnia kell-e azt, hogy mennyit keresnek a szülei? És ha megtudta, mit kezdjen az információval? Hogyan éti meg legkönnyebben a gyerek, miért kerül pénzbe a csoki, a kenyér, miért kell belépőt fizetni a vidámparkban? Egyetlen egy baj van a könyvvel: 1986-ban adták ki. Azóta, magyar nyelven- tudomásom szerint, de a rosszul tudom, kérem a Látogatókat, hogy jelezzék!- nem jelent meg hasonló témájú könyv. A kiadók kerülték ezt a kényes témát, mint ahogy számtalan kényes témát kerültek. Nagyon nagy szükség lenne manapság ilyen könyvre. Nem felnőtteket akarunk faragni a kicsikből, csak megértet

Bársony István a 19.század végének- 20.század elejének egyik legnépszerűbb gyermek- és ifjúsági írója volt- nem akármilyen mezőnyben. Aztán, ahogy jöttek a történelem viharai, könyvei kimentek a divatból, politikailag sem volt már megbízható. A gyerekkönyv-kiadók új arcokat kerestek, Bársony István pedig elfelejtődött volna- ha az 1980-as években a Móra Kiadónál valakinek eszébe nem jut, hogy kellene rá emlékezni, mégpedig válogatáskötettel. Így jelent meg aztán a Lármás vizek című könyv. Válogatott novellák, elbeszélések, mesék, kisregény, ami kell. Bársony Istvánnál maga a természet a mese, a kaland, az emberi történések ehhez viszonyítva csak háttérül szolgálnak. Ahogy a kis halikra felnő a vízben, ahogy a fülesbagoly ül a fán és vala furcsa hangot ad ki, melytől az egész környék állatvilága megijed- ez a történet. Bársony István azt szeretné nekünk, felnőtt gyerekeknek elmesélni, hogy a természet maga is kalad, csupa érdekesség, az ember csak vendég itt. Remélem, nem jut arra

Nagyon nehéz jó könyvet írni építőiparról:folyamatos a fejlődés, változik a megrendelők ízlése, ami ma még teljesen megszokott, sőt:hatósági követelmény, az holnap már tilos és elavult. Éppen ezért tartom elképesztően jó kezdeményezésnek a Műszaki Könyvkiadó:Vigyél magaddal sorozatát, mely azoknak szól, akik külföldön, mondjuk Németországban vagy Angliában, az építőiparban találtak maguknak munkát. A Vigyél magaddal! című könyv voltaképpen egy népszerű szakmai idegennyelvi szótár (angol és német nyelven), illusztrációkkal, áttekinthetően, mindenki számára érthető módon. A Szerző, Mammel Krisztina, remekül tudja, milyen szintű nyelvismeret kell, és azt hogyan kell prezentálni. Tudok olyanról, aki azért kapott munkát, mert a főnök meglátta nála ezt a könyvet- látta rajta,hogy érdekli ez az egész. Szóval, mindenkinek, aki szeretne " Nyugaton" dolgozni, ajánlom ezt a könyvsorozatot. Amely itt érhető el: mkkonyvkiado.hu - de jó szokásunk szerint mindig csak a főoldalt linkeljü

Hogy aztán Szendrey Júlia Petőfi Sándor hatására kezdett verset írni, vagy éppen ez a közös érdeklődés hozta össze őket, azt nem tudjuk, azt viszont a költemények elolvasása után nyilvánvaló, hogy Szendrey Júliát nem áldotta-verte úgy a múzsa, mint férjét. A Kortárs Kiadó ( kortarskiado.hu ) jelentette meg Szendrey Júlia összes versét. Számomra ennek a kötetnek mindössze kultúrtörténeti jelentősége van. Szendrey júlia nem volt jó költő, versei inkább egy tizenhat éves ifjú szintjén mozognak. Ugyanakkor játszott ő akkora szerepet a magyar történelemben, hogy megérdemli, hogy kiadják verseit.Ilyenkor persze felmerül a kérdés: egyéb érdemek mennyit számítanak az irodalomban. Érdekes, de tartalmát tekintve inkább csak szakemberek számára ajánlott könyv.

Ez az ifjúsági regény az 1980-as években íródott és jelent meg magyarul is, ám olyan, mintha a 21.század terméke lenne. Christine Nöstlinger német írónő: Konzerv Konrád című könyvével tehát évtizedekkel megelőzte korát. Képzeld el (ja: te vagy a regényben szereplő felnőtt), hogy egy reggel kinyitod a lakásod ajtaját, és ott van a lábtörlőn egy csomag. Kibontod, és ott van benne egy fémalkatrészekből és valami furcsa anyagból készült gyermek-formájú valami. Olyan, mint egy robot, csak éppen nem tud semmit. először mit tennél? Próbálnál megszabadulni a kellemetlen tehertől. Aztán mégiscsak kibontanád. Aztán mégiscsak kipróbálnád, mit tud, mire tanítható. Aztán, ahogy egyre emberibbé válna az a csomag ( hiszen embertől, azaz Tőled tanul mindent), egyre inkább megszeretnéd. Végül kialakulna egy szülő- gyermek kapcsolat. Véleményem szerint Christine Nöstlinger az apaság metaforáját alkotta meg. Az apa is ilyen: először úgy néz a gyerekre, mint valami ufóra. Aztán szépen lassan formálni k

A könyv alcíme pedig: Akkor is, ha nincsenek kapcsolataid. (Bocsánat, hogy ilyen szurkapiszka vagyok, de a könyv címe után kellene egy kérdőjel...) Ettől eltekintve: Kádár Tímea: Hogyan kerüljünk be a sajtóba ingyenesen című könyve remek eligazító lehet vállalkozóknak, média-managereknek, civil szervezetek vezetőinek. Hogy miért is? 1. Kádár Tímea kimondja azt, amit csak nagyon kevés marketinges mer: hogy médiamegjelenés nem egyenlő médiamarketing. Az, hogy valakit behívnak egy délelőtti showműsorba "csevegni", önmagában még nem biztosít forgalomnövekedést a vállalkozása számára. Ehhez további lépéseket kell tennie. Hogy miféle lépéseket, azt elolvashatjuk a könyvben. 2. Az sem mindegy- és ezt is bátran kimondja a Szerző- hogy miféle megjelenéseket vállal be az ember. Kádár Tímea leszámol azzal a média-szakemberi körökben forgó tévhittel, hogy " mindegy, hogy mit, csak beszéljenek rólunk". Dehogy is, dehogy mindegy! A médiapartnernek korrektnek kell lennie, a

Olyan régen adták ki Magyarországon az apokrif evangéliumokat,hogy mára jóformán csak antikváriumokban lelhetők fel ezek a magyar nyelvű szövegkiadások. Az interneten Raffay Sándor fordításában egy 1902-es megjelenést találtam, de ezen kívül semmit. Úgyhogy akinek van példánya a Péter evangéliumából magyar nyelvben, írjon! A Péter evangéliuma - nem is igazi könyv, csak töredék- amúgy abban különbözik a négy kanonikus evangéliumtól, hogy kissé máshogy állítja be a farizeusok magatartását. A 12.vers azt mondja: " Akkor a zsidók meg a vének meg a papok, látván, milyen rosszat okoztak maguknak, kezdtek siránkozni, és hangoztatni: " Jaj, a mi bűneinknek, közeleg az ítélet és Jeruzsálem vége". Tehát, míg Márknál, Máténál, Lukácsnál és Jánosnál a farizeusok mindvégig kitartanak Jézus-ellenes véleményük mellett, Péternél magukba szállnak, és megbánják, amit tettek. Ennyi a különbség. Aki tehát tud antikvár példányt, írjon! csaladokhoz@gmail.com

Ha valaki azt várja Pascal Fontaine könyvétől, hogy EU-propagandát fejtsen ki, csalódni fog. Az Európa 12 leckében korrektül, higgadt hangvételben szól az Európai Unió történetről, létrejöttének fontosabb állomásairól, gazdasági rendszeréről, társadalompolitikai alapelveiről, a migrációról, az USA-hoz és a Kínához fűződő viszonyról, az állítólagosan egységes piac kialakításáról, a szabad forgalomról és annak nem várt akadályairól- ez a könyv elviszi medencei magányába bezárt Olvasóját Brüsszelig. A migrációt illetően igyekszik tárgyilagos maradni, azt azért elárulja a Szerző, hogy cseppet sem örül annak, hogy Görögországban és Olaszországban annyi migráns gyűlt fel. Szerinte- valamilyen módon " megoldást kell találni". Hogy az EU azóta milyen megoldásokat talált, tudjuk. Szinte semmilyet. Fontaine elismerőleg szól Németországról, mert 2015-ben " A legkészségesebb volt" a migránsok befogadásának ügyében- ugyanakkor az EU külső határainak védését is szorgalmazza. Re

Steven Pinker könyve úgy hirdeti magát, mint " Védőbeszéd az értelem, a tudomány, a humanizmus és a haladás mellett". Ez a könyv alcíme. Azt kell mondjam, megfelel az igazságnak. Pinker olyan világszemléletet mutat be, mely manapság idejétmúltnak számít, mégis, relevánsan magyarázza világunk jelenségeit, a gazdaságtól a vallásig, a haladástól az értelmen át a haladásfóbiáig. A Felvilágosodás most voltaképpen jelen világunk enciklopédiája akar lenni, mely szól az emberi életkor változásairól, a szegény országok gazdasági felzárkózásáról, az emberek olvasási szokásairól, a terrorizmusról. Nem nehéz felismerni a párhuzamot a Nagy Francia Enciklopédiával, csak éppen itt nem címszavak, hanem fejezetekre tagolódik az olvasnivaló. A Felvilágosodás most nem azt jelenti, hogy eljött az ideje egy új felvilágosodásnak. Éppenhogy a 18.századi felvilágosodás tradícióit tartja szem előtt, ezeket akarja visszahozni. Pinker szerint a mai közgondolkodás irracionálissá vált, éppen ezért lenn