Könyvekről mindenkinek

 Traumatizált társadalomban élünk, rengeteg szorongást, elfojtott negatív érzést,ismeretelen eredetű emlékképet hurcolunk magunkkal, mindeközben pedig még arra is ügyelünk, hogy a világban folyó csatákból győztesen kerüljünk ki. Csakhogy az emberi psziché nem korlátlan tűrőképességű, ezért egyszer csak váatlanul összeomlunk. Próbáljuk magunkat helyreállítani, nem megy. Nem ismerjük a regenerálódás módjait. S nem tudjuk azt sem, honnan erednek kétes értékű érzelmeink, irracionális magatártásformáink, gondolataink. Vergődünk, és ezt olykor még élvezzük is.  Orvos-Tóth Noémi könyve arra mutat rá, hogy szorongásaink, megmagyarázhatatlan félelmeink, kötődésre való képtelenségünk ( vagy éppen túlzott, birtokló kötődésünk) nem mindig a saját életünkben gyökerezik. Az előző generáció tagjainak, szüleinek, nagszüleinknek élményanyaga ott van bennünk, mint kései lenyomat. A transzgenerációs pszichológia azzal foglalkozik, milyen terheket, traumákat hagytak ránk az előző generációk, s megpróbál v

 Aki az elmúlt évtizedekben megszokta Nádas Péter hihetetlenül mély, akér filozofikusnak is nevezhető prózáját, annak számára igazi, örömteli meglepetés lesz a Rémtörténetek stúlusa, története, mondanivalója. Nádas Péter megpróbálkozott valami olyasmivel, mit még sohase csinált- és a próbálkozás sikeresnek bizonyult. A Rémtörténetek az egyik legjobb Nádas-regény. Fiataloknak szól elsősorban az alábbi tanács:aki még nem találkozott az Európa-szerte ismert magyar író életművével,szerintem ezzel a regénnyel kezdje!  Adott egy kis falu, valahol Magyarország közepén, a Duna partján ( egy recenzens ezt a falut Kisoroszival azonosította, más recenzensek ezzel nem értenek egyet). Az események ideje valamikor az 1960-as-1970-es évek. A narrátor nem más, mint a falu nyelve, azaz a falu kollektív szelleme. Az egész történet egy nyári hosszú hétvége alatt játszódik.Elképesztő a forróság, de Teréz, és napszámosa, Róza, kimennek a szőlőbe buckát kapálni. Teréz a falu leginkább legnézett asszonyai kö

 Katus László monumentális könyve a legkorszerűbb kutatási eredményekre támaszkodva ad összefüggő, koherens narratívát a modern Magyarország történetéről. A modern Magyarország születése. Magyarország története 1711-1914. című könyvet leginkább szakmabelieknek, azaz történészeknek, történelem vagy politológia szakos egyetemi hallgatóknak, gazdaságtörténészeknek ajánljuk.  A magyar történetírás a modern Magyarország születését általában a 19.századra, azon belül is reformkorra, tette. Katus László könyvében meggyőzően bizonyítja, hogy már a 18.században találunk olyan tendenciákat, melyek megalapozták a későbbi, nagyarányú fejlődést. Megtudhatjuk, valójában hogyan született meg a szatmári békeegyezmény, s milyen következményekkel járt az országra nézve. Megismerkedünk azokkal, akik önző törekvéseik miatt nem akarták a békekötést, inkább Rákóczi és hívei minél keményebb megbüntetésére törekedtek. Megismerjük a magyar történeti köztudatban eddig fehér foltnak számító III. Károly király al

 Eric Hobsbawm angol történész A tőke kora című könyvében arra tett kísérletet,hogy felvázolja azokat a gazdasági-társadalmi-ideológiai és politikai folyamatokat,melyek a 19.század második harmadának szédítő európai és észak-amerikai fejlődéséhez vezettek. Elemzését az 1848-49-es forradalmakkal kezdi. Szerinte azért buktak el Európa-szerte ezek a kisebb-nagyobb felkelések,mert a radikálisok és a mérsékeltek nem tudtak közös nevezőre jutni a célokat illetően. Azonkívül a nagypolgárság jobban érdekelve volt a gazdasági fejlődésben,mint a forradalomban. Ráadásul a korábban elnyomó jellegű államok sem tudtak már úgy-tehát abszolutista-módon uralkodni,mint korábban. Kompromisszumot kötöttek az intézmények a társadalommal. Azzal a társadalommal,amely egyre inkább élvezte az ipari fejlődés előnyeit. Hobsbawm nagyon meggyőző adatokat is hoz arra,hogy volt mit élvezni,pl. a brit gépi felszerelés exportja több,mint tízszeresére nőtt. Megtudhatjuk,miként alakította át ez a szédületes ipari fejlőd