Könyvekről mindenkinek

 Zádor Anna kitűnő,átfogó és a művészet történetét kontextusba helyező,nemzetközi összahasonlításban is figyelemre méltó könyvet alkotott. Az alábbi könyvajánlóban kiemelnék néhány információt,számomra megragadó jelenséget a rendkívül adatgazdag,sokrétű tudást kínáló műből.  1. Zádor Anna,nagyon szerencsésen,a szöveg több pontján is hangsúlyozza,hogy klasszicizmus és romantika inkább gyűjtőfogalmak,melyek jelentéstartalmába sok,egymástól látszólag teljesen különböző alkotás belefér. Ez kitűnő,így is van. Korszerű szemlélet az 1970-es években. Ugyanakkor az a megközelítés,miszerint a XIX.században a nemesség korát felváltotta a polgárság uralma,ma már meghaladott. A történészek szerint inkább békés átmenetről,a két társadalmi réteg kiegyezeséről van szó,semmint arról,hogy az 1800-as években a nemességet leradírozta volna a polgárság.  2.Elnézem a 15.oldalon látható Pagoda Kew Gardensben című képet,mely Wiiliam Chambers 1757-1763.között épült csodálatos alkotását mutatja. E...

 Traumatizált társadalomban élünk, rengeteg szorongást, elfojtott negatív érzést,ismeretelen eredetű emlékképet hurcolunk magunkkal, mindeközben pedig még arra is ügyelünk, hogy a világban folyó csatákból győztesen kerüljünk ki. Csakhogy az emberi psziché nem korlátlan tűrőképességű, ezért egyszer csak váatlanul összeomlunk. Próbáljuk magunkat helyreállítani, nem megy. Nem ismerjük a regenerálódás módjait. S nem tudjuk azt sem, honnan erednek kétes értékű érzelmeink, irracionális magatártásformáink, gondolataink. Vergődünk, és ezt olykor még élvezzük is.  Orvos-Tóth Noémi könyve arra mutat rá, hogy szorongásaink, megmagyarázhatatlan félelmeink, kötődésre való képtelenségünk ( vagy éppen túlzott, birtokló kötődésünk) nem mindig a saját életünkben gyökerezik. Az előző generáció tagjainak, szüleinek, nagszüleinknek élményanyaga ott van bennünk, mint kései lenyomat. A transzgenerációs pszichológia azzal foglalkozik, milyen terheket, traumákat hagytak ránk az előző generációk, s me...

 Aki az elmúlt évtizedekben megszokta Nádas Péter hihetetlenül mély, akér filozofikusnak is nevezhető prózáját, annak számára igazi, örömteli meglepetés lesz a Rémtörténetek stúlusa, története, mondanivalója. Nádas Péter megpróbálkozott valami olyasmivel, mit még sohase csinált- és a próbálkozás sikeresnek bizonyult. A Rémtörténetek az egyik legjobb Nádas-regény. Fiataloknak szól elsősorban az alábbi tanács:aki még nem találkozott az Európa-szerte ismert magyar író életművével,szerintem ezzel a regénnyel kezdje!  Adott egy kis falu, valahol Magyarország közepén, a Duna partján ( egy recenzens ezt a falut Kisoroszival azonosította, más recenzensek ezzel nem értenek egyet). Az események ideje valamikor az 1960-as-1970-es évek. A narrátor nem más, mint a falu nyelve, azaz a falu kollektív szelleme. Az egész történet egy nyári hosszú hétvége alatt játszódik.Elképesztő a forróság, de Teréz, és napszámosa, Róza, kimennek a szőlőbe buckát kapálni. Teréz a falu leginkább legnézett ass...

 Katus László monumentális könyve a legkorszerűbb kutatási eredményekre támaszkodva ad összefüggő, koherens narratívát a modern Magyarország történetéről. A modern Magyarország születése. Magyarország története 1711-1914. című könyvet leginkább szakmabelieknek, azaz történészeknek, történelem vagy politológia szakos egyetemi hallgatóknak, gazdaságtörténészeknek ajánljuk.  A magyar történetírás a modern Magyarország születését általában a 19.századra, azon belül is reformkorra, tette. Katus László könyvében meggyőzően bizonyítja, hogy már a 18.században találunk olyan tendenciákat, melyek megalapozták a későbbi, nagyarányú fejlődést. Megtudhatjuk, valójában hogyan született meg a szatmári békeegyezmény, s milyen következményekkel járt az országra nézve. Megismerkedünk azokkal, akik önző törekvéseik miatt nem akarták a békekötést, inkább Rákóczi és hívei minél keményebb megbüntetésére törekedtek. Megismerjük a magyar történeti köztudatban eddig fehér foltnak számító III. Károly ...

 Eric Hobsbawm angol történész A tőke kora című könyvében arra tett kísérletet,hogy felvázolja azokat a gazdasági-társadalmi-ideológiai és politikai folyamatokat,melyek a 19.század második harmadának szédítő európai és észak-amerikai fejlődéséhez vezettek. Elemzését az 1848-49-es forradalmakkal kezdi. Szerinte azért buktak el Európa-szerte ezek a kisebb-nagyobb felkelések,mert a radikálisok és a mérsékeltek nem tudtak közös nevezőre jutni a célokat illetően. Azonkívül a nagypolgárság jobban érdekelve volt a gazdasági fejlődésben,mint a forradalomban. Ráadásul a korábban elnyomó jellegű államok sem tudtak már úgy-tehát abszolutista-módon uralkodni,mint korábban. Kompromisszumot kötöttek az intézmények a társadalommal. Azzal a társadalommal,amely egyre inkább élvezte az ipari fejlődés előnyeit. Hobsbawm nagyon meggyőző adatokat is hoz arra,hogy volt mit élvezni,pl. a brit gépi felszerelés exportja több,mint tízszeresére nőtt. Megtudhatjuk,miként alakította át ez a szédületes ipari fe...