Bejegyzések

ciklus címkéjű bejegyzések megjelenítése

Kopriva Nikolett:Amire csak a fák emlékeznek

 Kopriva Nikolett a fiatal magyar költőnemzedék egyik legtehetségesebb képviselője. Jól példázza ezt az Amire csak a fák emlékeznek című kötet. Telis-tele jobbnál jobb versekkel, a versek pedig telis-tele inspiráló, a magyar költészetben csak ritkán jelenlévő gondolatokkal, érzésekkel. Az alábbi ( szokás szerint rövid, mert hát sietni kell ebben a sietős világban) könyvajánlóban megpróbálom megfogalmazni, miért tartom én kiemelkedőnek Kopriva Nikolett költészetét. Persze, az irodalom szubjektív, úgyhogy mások másképp látják, de azért igyekszem rálelni a fix pontokra ( minden jó művészet szilárd alapokra épül. Többé-kevésbé szilárd alapokra). Van az egyén és van a külvilág, utóbbi- költészetmentesen tárgyias köznapi gondolkodásunk szerint- minden, ami nem az egyén. Kopriva Nikolett arra kíváncsi, hogyan hat egymásra a kettő:összeolvad?eltávolodik? az egyén valamely attitűdja tükrözi a külvilágot? A külvilágba van beleírva az Én? Ebben a nagy találkozásban, olykor szeretetben, olykor ütk

Ágh István:Elvarázsolt ének

 Ágh István Elvarázsolt ének című könyve 2017-ben jelent meg először,a Nap Kiadó gondozásában. A kötet egészéről azt mondhatjuk,hogy rendkívül sokat foglalkozik az öregséggel,az elmúlással,a halállal. Teszi ezt azonban oly sokféle szögből és módon,hogy nekünk,akik még az élet vizében úszunk,ha már nem is lubickolva,szóvsl nekünk is hasznos és érdekes is lehet. A könyvben található verseket a Költő öt ciklusra osztotta. A Későn virrad című ciklus versei a halálról,elmúlásról,emlékezésről szólnak. Általában 6-10 strófából álló,páros rímelésű versek ezek. Az Elvált özvegység a szeretett kedvesre emlékezik,a különösen felkavaró Véglegessé vált a sorrend a család elhunytjait veszi számba. A Valóságos látszat egy mentőautó szirénázásából bontja ki a szituációt. Az Édentől keletre ciklus versei a köz ügyeivel foglalkoznak,úgy,hogy a történelmet,a politikát,a generációk közötti ellentéteket a személyes sors indigóján itatják át. A költemények formája itt már szabadabb,a sorok egészen hosszúak,