Könyvekről mindenkinek

 A könyv alcíme:Hogyan értsük meg azokat, akiket lehetetlen megérteni? Mit tegyünk azért, hogy ne érezzük úgy: iddiótákkal vagyunk körülvéve? Erre a kérdésre keresi a választ Thomas Erikson kommunikációs szakértő. Pszichológiai könyve- mely igen sok árnyalatát villantja fel a humornak és a jókedvnek- elsősorban vezetők számára szól: olyan embereket szólít meg a dán Szerző, akik emberekkel foglalkoznak. Azt, hogy a módszer alkalmazható-e a magánéletben, recenzens kissé kétkedve fogadja. A magánélet emberi kapcsolataihoz ennél szofisztikáltabb pszichológia szükséges... Nézzük meg most, miért is ajánlom ezt a könyvet mindenkinek, aki emberekkel bánik!  1. Az embereknek viselkedés és attitűd alapján négy kategóriára- piros, sárga, zöld, kék- történő felosztása kissé leegyszerűsítőnek tűnhet, a céges, a köztisztviselői, az iskolai, az egyesületi munkatársak között azonban tökéletesen működik. Eriksonnak igaza van: valamennyi ember besorolható e négy kategóriába illetve ezek keverékébe. Vann

 A könyv alcíme:Személyes márkaépítés introvertáltként Dr.László Móni könyve sok ember számára adhatja vissza reményt. Van ugyanis egy olyan közfelfogás a magyar ( és tegyük hozzá:az európai-amerikai) társadalmakban, hogy az boldogul a világban, aki remekül megtalálja másokkal hangot, folyamatosan- és jól- kommunikál, szereti őt a környezete,stb. Tehát, mondjuk ki: extravertált ( a könyvhöz hasonlóan használjuk itt mi is az " a" betűs alakot). De mi lesz akkor az introvertáltakkal? A közfelfogás szerint a " csendeseknek". a " visszahúzódóknak" csak a másodhegedűs szerepe marad, vezető állásban eleve ne is reménykedjenek, hiszen ott " jól kell tudni bánni az emberekkel", tudni kell érvényesítetani magadat stb. Ez a közfelfogás, amit sajnos, egyes üzleti tanácsadók csak felerősítenek.  László Móni: Titkos hírnév című könyve egyetlenegy dologról szól: hogy mindez nem igaz.  Nem igaz, mert az introvertált és extravertált között pusztán csak annyi a k

A könyv alcíme: Mi segíti a világ stabilitását? Nekem nagyon rokonszenves, ha valaki humorosan, mégis szakszerűen szól tudományos kérdésekről. Közelebb hozza az érdeklődő Olvasóhóz a tudományok sokszer nem könnyen megérthető igazságait, lehetővé teszi a személyes reflexiót, egyfajta otthonosság-érzést sugároz, és felkelti a fiatalok figyelmét az adott téma iránt ( ez utóbbi talán a legfontosabb). A hálózatkutatás bizony nem egykönnyen megérthető új tudományág, hiszen gyökeresen át kell alakítani, ki kell nytni hozzá gondolkodásunkat, új paradigmák segítségével kell megértenünk az eddig ismert rendszereket- sok jelenségről pedig el kell fogadnunk, tudmányos bizonyítékok által, hogy nem egyszerűen adatok és információk véletlenszerű halmaza, hanem rendszer. Csermely Péter kitűnő könyve, A rejtett hálózatok ereje, kitűnő humoros bevezetés- és egyben remek monográfia- mindazok számára, akik érdeklődnek a hálózatkutatás iránt. Vannak itt emojik, ahogy ma mondanánk, vicces lábjegyzetek, a s

 Lennart Frick svéd író:És rajta ki segít? című könyve egy nagyon fontos, az egész európai és amerikai civilizációban jelenlévő problémával foglalkozik: nevezetesen azzal,hogy ki segít azoknak az embereknek, akiknek az a hivatásuk, hogy más embereknek, szegényeknek, helyüket, élethivatásukat nehezen találó fiataloknak, gyermekeiket egyedül nevelő szülőknek, segítsenek? Mi történik akkor, ha ezek a másokon hivatásszerűen segítő emberek kerülnek nehéz élethelyzetbe?  A regény cselekménye a huszadik század végén játszódik. fiktív, de realista történet, azaz akár a mindennapi valóságban is megtörténhetne. Kristina, a regény főhőse, Stockholmban, a családi tanácsadó irodában dolgozik, mindemellett rendszeresen beszél a gyermek- és ifjúságvédelem problémáiról a sajtóban, médiában- kollégái egy része ezért kissé féltékeny is a tehetséges, fiatal munkatársra. Megismerhetjük egyik esetét is, mely tragédiával végződik:egy vidékről a fővárosba költöző fiatal lány nem tud beilleszkedni az egyetem

 Charles Handy (1932-) ír társadalomfilozófus paradigmaváltó könyve a modern társadalmak megújulási lehetőségeiről, valamint az emberi felelősség kérdésről szól. Az alábbi rövid könyvajánlóban kiemelünk néhány, általam fontosabbanak tartott gondolatot ebből a rendkívül összetett tartalmaú, mégis:közérthető nyelven megírt könyvből. Hogy aztán egy társadalomfilozófiáról szóló könyv mennyire kell, hogy cselekvésre sarkalljon, azon már lehet vitatkozni.  Handy rámutat a modern demokráciák egyik sajátosságára: ahogy írja, a változás üteme " a jégkorszakhoz hasonlítható", nemzedékekben mérhető. Ha belegondolunk a közelmúlt nagy társadalmi változásaiba, akkor teljes mértékig igazat adhatunk Handynek. Gondoljunk bele pl. olyan kérdésekbe, mint az urbanizáció! Nem pár év alatt ment végbe kellett hozzá két generáció. Handy arról is említést tesz, hogy a demokratikusan választott politikusok csak akkor változtatnak valamin, ha úgy vélik, ez a változás találkozni fog a közvélemény többsé

 Anne Helen Petersen:Jöttünk,láttunk,elegünk van című könyve egy egész generáció nevében vállalkozik arra,hogy megmagyarázza az amerikai társadalmat mostanában sújtó válságjelenségek egy részét,különösen azokat,melyek a fiatal értelmiséget-középosztályt sújtják. Személyes törteneteken,olykor megrázó emberi sorsokon keresztül ad képet az y generáció gondjairól,nehezen megoldható létkérdéseiről. Y generációnak vagy  millenniáloknak az 1982-1995.között született nemzedéket nevezzük. Az ő szüleik a boomerek,a nagy demográfia bumm idején születettek,akik a 2008-as pénzügyi-gazdasági válságban sokat veszítettek. Petersen ezzel a veszteségélménnyel magyarázza,hogy a boomer szülők sokszor túlbiztosítják gyermeküket:túlnevelik őket,helikopter-szülők lesznek,akik mindig ott köröznek gyermekük körül,ezzel leszoktatva őket az önállóságról. Mindezt annak a jegyében,hogy a gyermek minden perce ki legyen töltve hasznos tevékenységgel.Amerikában sok szülő érzi/érezte úgy,hogy már kisgyermekkortól hasz

 Louise Boije af Gennäs:Tetszhalál című könyve az Ellenállás-trilógia második kötete, de aki nem olvasta az elsőt, nem kell félnie: a kötet önmagában is érthető,kerek egészet alkot. Mielőtt elkezdnénk a rövid spoilert, hadd mondjam el:nagyon finom, lélektani érzékkel megírt regényről van szó,jómagam Georges Simenon hatását vélem felfedezni a műben. Ugyanakkor megvan benne a 21.század pörgése,dinamikája, a karakterek és a helyszínek is modernek, ízg-vérig maiak. Eredetisége a könyvnek, hogy fikció és valóság keveredik benne: a kitalált történetben valódi újságcikkek szerepelnek, nem pusztán illusztráció gyanánt, hanem fontos elemeként a sztorinak. Akkor lássuk is a spoilert! Sara hatalmas családi drámán ment keresztül, melynek során saját apjában is csalódnia kellett. Otthon pihen, lelkileg és fizikalag lábadozik,de érzi, hogy ez nem mehet így sokáig.Valamit cselekedni akar, mivel úgy érzi: nem kapott minden kérdésére megfelelő választ. Kissé felszínes de pozitív életszemléletű barátnőj

 Ian Douglas:Megbetegít-e a modern technológia c.könyve arra keresi a választ,tudunk-e együtt élni azzal a szédítően gyors technológiai fejlődéssel,ami korunkat jellemzi. Megismerkedünk az emberiség technológiai fejlődésével,a neolit kortól az ipari forradalmon át a huszonegyedik század csodáiig:a számítógépekig,a laptopokig,a mobiltelefonokig. Elgondolkodhatunk azon,hogy a gyors technológia ugrás mindig is megviselte az emberi szervezetet(lásd neolit kor,vagy éppen a 19.századi ipari forradalom hatásai az egészségre),lassan azonban az ember megtanult alkalmazkodni. Megismerkedünk olyan fogalmakkal,mint elektroszenzitivitás,neoludditizmus.  A 2.fejezet arról az emberiségről szól,amely lassan ugyan,de magába fogadja a technika csodáit. Igaz,ennek ára van,nem is kicsi. A munkáltatónk otthon is elér bennünket,összekeveredhet privát élet és munka. Folyamatosan megfigyelnek bennünket,munkahelyen és otthon is. Már gyermekkorban fel kell készülnünk a zaklatásokra. Ha főállásban foglalkozunk a

Az, hogy egy vállalatot hogyan kell helyesen irányítani, már a 19.század óta foglalkoztatja mind a munkásokat, mind a vezetőket. Sajnos, a kapitalizmus kibontakozását követően közel 100 esztendőt kellett várni arra, hogy felismerjék: a vállalat lényege az ember, nem pedig a gép. És nem is a profit. Mason Haire: Pszichológia vezetőknek című könyvének nagyon nagy szerepe volt ebben a szemléletváltásban. Olyan időszakban íródott a könyv, mikor Amerika gazdasági dicsőségének csúcsán állt, a jóléti társadalomnak egyre bővebb áldásait élvezte a középosztály- csakhogy valami mégsem stimmelt. A vállalati termelés, ha magas szinten is, de stagnált, rendszeresek voltak a sztrájkok, a közgazdászok pedig nem tudtak megfelelő válaszokat, megoldásokat találni a kialakult problémákra. Ekkor jött el a pszichológusok ideje... Mason Haire könyve mára a munkapszichológia tudományának klasszikusa lett, ismerete nélkülözhetetlen a vezetők számára. Két megjegyzést azért illendőnek tartok hozzáfűzni a szö