Könyvekről mindenkinek

 Sokan azzal vádolják a modern természettudományt,hogy túlságosan is elszakadt gazd a mindennapi valóságtól. Hogy az általa otthonosan kezelt  nano- és gigavilágban a hétköznapi embernek már nem jut hely. Frank Wilczek,a 2004.év fizikai Nobel-díjasa,Alapelvek.A fizika 10 kulcsa a valósághoz című,lenyűgözően érdekes tidományos-ismeretterjesztő könyvében bebizonyítja,hogy a valóság,a maga sokoldalú,kiterjesztett voltában,leírható néhány fizikai törvénnyel-olyan törvényekkel,melyet az átlagolvsdó is megért. Az alábbi,igen rövidke könyvajánlóban ízelítőt nyújtunk Wilczek gondolatmenetéből,hogy ezáltal terrmstünk kedvet a mű részletes és alapos áttanulmányozásához. A bevezető fejezetben Wilczek kiemeli az újkori tudományos forradalom jelentőségét. Ezt abban látja,hogy míg az ókori és középkori civilizációban a technológiai fejlődés esetleges volt,addig a modern társadalmakban a tudomány hozzájárul a gazdaság és a mindennapi élet modernizálásához. Rámutat,mennyire más volt az ókori ...

 A matematikatörténeti munkák általában az európai matematika történetére összpontosítanak. Kate Kitagawa és Timothy Revell:A számok titkos élete ennél jóval tágabb,globális perspektívában vizsgálják ennek a nagyszerű alaptudománynak a történetét. Az európai eredmények,híres tudósok mellett szólnakAfrika, India,Kína matematikájának fontos mozzanatairól. Az alábbi könyvajánló még megközelíteni sem képes azt a gondolati-és információgazdagságot,melyet a szerzőpáros könyve elénk tár. Megtudhatjuk,hogy az ember matematikai gondolkodása a nagyon messzí régmúltba nyúlik vissza. Az őskori ember már egészen bizonyosan számolt. A Kongóban talált Ishango-csonton 48-60-60 rovátkát tartalmazó vonalrendszer látható. Arra a kérdésre,hogy mi lehet ez, a kutatók a legkülönbözőbb megfejtésekkel álltak elő.Megismerkedúnk az igen fejlett babilóni matematikával,mely a 60-as számrendszeren alapult,azért ezen,mert csillagászati eredetű számrendszerről van szó. A 60-nak ráadásul nagyon sok osztója van. R...

 Stephen Hawking részben posztomusz kötete elvezet bennünket egy nagy tudós szellemi univerzumába. A rövid válaszok a nagy kérdésekre című könyvből kiderül, mi a véleménye Hawkingnak olyan globális problémákról, mint a túlnépesedés, az élet kezdete, az időutazás lehetősége, a jövő politikájának alakítása, új emberi civilizációk létrehozása más bolygókon, stb. Az alábbiakban megpróbáljuk röviden összefoglalni, hogyan is látja minden idők egyik legnagyobb fizikusa/csillagásza a jelenlegi világot, az univerzumot, s milyen elképzelései vannak a jövőről.  Hawking nem hisz Isten létezésében, eszmerendszerét tekintve inkább humanistának mondható. A kitűnő brit csillagász szerint a világűr ősrobbanással keletkezett, mégpedig a semmiből. Maga az ősrobbanás hozta létre az időt, az idő pedig létrehozta a teret. Az ősrobbanás előtt a világban semmi nem létezett.  Hawking a tudományt tartja a legfontosabb világformáló erőnek, s aggódik amiatt, hogy egyre kevesebb fiatal választja a tu...

Ez a csillagászati ismeretterjesztő könyv 12 év körüli gyerekeknek íródott, de felnőttek is nyugodtan forgathatják- hiszen oly keveset tudunk- hála az iskolai oktatás fogyatékosságainak- a bennünket körülvevő Univerzumról, hogy sokak számára tartohat Hédervári könyve új információkat. Mert ki tudja, valójában miért forró a Nap? Mik azok a napfoltok és hogyan keletkeznek? Mitől függ az égitestek sűrűsége? Van-e élet a Vénusz bolygón? Miért mondhatjuk, hogy valószínűleg nincs élet a Marson? Mi a különbség a Föld típusú bolygók és az óriásbolygók között? Csak a Szaturnusznak van gyűrűje? Mik azok a galaxisok? A Tejútrendszer miben különbözik a többi galaxistól? Milyen távcsöveken keresztül kémlelik a csillagászok az Univerzumot? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kaphat választ a könyv olvasója. Külön felhívnám a figyelmet a Szerző nagyszerű stílusára, valamint az illusztrációk magas színvonalára, szépségére.