Könyvekről mindenkinek

 Az 1939-ben kötött Molotov-Ribbentrop- paktum a huszadik század történelmének egyik legtragikusabb eseménye, nagyban hozzájárult, hogy a második világháború ekkora pusztítást végezhetett Európában.Claudia Weber: A paktum: Hitler és Sztálin gyilkos szövetsége 1939-1941 című könyve feltárja ennek a szomorú eseménynek hátterét,megmutatja a mögöttes érdekeket,nagyon korrekt forráskritika alapján értékeli a folyamatokat, bemutatja a kor fontosabb történelmi szereplőit.  Megtudjuk, hogy az első világháború után, a weimari köztársaság demokratikus, de gazdaságilag ezer sebből vérző rendszerében, Némtország iparosodott gazdaságának szüksége volt a hatalmas potenciált rejtő, de zárt és titokzatos szovjet piacra. A rapallói szerződés lehetővé tette, hogy a németek befektetéseket eszközöljenek a Szovjetunióban. Amint Claudia Weber megállapítja:A Siemens cég óriási szerepet vállalt a Szovjetunió iparosításában. Az ideológia szempontokat háttérbe szorította a gyakorlati szükségletek kölcsönös előn

 Heinrich August Winkler monumentális, kétkötetes Németország- története elsősorban arra keresi a választ, hogyan értelmezték a németek saját nemzetüket, államukat, egyáltalán:mit értettek azon, hogy " német"? Ebből adódóan a könyv nagy része a politikatörténetet tárgyalja, életmód- és társadalomtörténeti kérdések csak annyiban kerülnek szóba, amennyiben összefüggenek a kor politikatörténetével. Mindazonáltal a történettudomány bármely ágának művelői nagy haszonnal forgathatják ezt a rendkívül objektív, ugyanakkor olvasmányosan megírt, demokratikus szellemű könyvet.  Előzményként megtudhatjuk, hogyan is- és miért is- keletkezett az a középkori államalakulat, amit  Német-Római Birodalomként ismer az európai történetírás. Mennyiben volt német a német középkor, s milyen sajátságot jegyek fedezhetők fel a koraújkor olyan folyamataiban, mint a reformáció, az ezt kísérő vallásháborúk, a reneszánsz, a barokk. Tényleg akkora hatással volt a német kultúrára Luthar Biblia-fordítása, mi

Nagyon fontos lenne, hogy történettudományunk végre képes legyen objektív, tárgyilagos képet adni a Horthy-korszakról. Ennek a képnek a kialakítását politikai érdekek és előítéletek akadályozzák. Gulyás László könyve, a Horthy-korszak külpolitikája című sorozat 5. része, mentes mindettől. Bő forrásbázist használ, nem elfogult, ahol szükség van rá, empatikus, mindenben megfelel a modern történettudomány követelményeinek. Néhány részletet emelnénk ki- elismerő szándékkal- a könyvből. 1. Az alcím (A revíziós sikerek 2. A második bécsi döntés 1938-1940) remekül eltalált. Manapság szokás a történelmi könyveknek afféle rejtélyes, sokszor szószátyár alcímet adni. Ezáltal az Olvasónak fogalma sincs, mit vesz kézbe. Az ilyen alcímek ellenben jók, mert pontosítják a címet. Ez az alcím feladata. 2. Gulyás László alapkoncepciója szerint a magyar revíziós sikerek a magyar diplomácia sikerei, nem tekinthetők pusztán a németek által adott alamizsnának. Ezt a koncepciót Szerző meggyőzően fejti ki

A könyv alcíme: Fejezetek a forradalmak történetéből Hahner Péter történész 13 diktátor című könyvében arra vállalkozott, hogy átteknitse a világtörténelem legvéresebb- éppen ezért: legismertebb- diktátorainak politikai pályafutását, egyben megvilágítsa személyiségük sötét oldalát/oldalait. A kitűnő könyv előszavában Hahner alapkoncepcióját elemzi:mindig forradalmak vagy éppenséggel zavaros történelmi szituációk "termelik ki" a véreskezű zsarnokokat. Hahner Péter részletesen elemzi: Oliver Cromwell George Washington ( bizony, ő sem vetette meg az egyeduralmat!) Maximilien Robespierre Bonaparte Napoleon Simón Bolivar ( nálunk kevésbé ismert, ő a 19 .századi latin -amerikai függetlenség háborúk vezetője) Giuseppe Garibaldi (meglepő, de ő sem volt mentes bizonyos zsarnoki vonásoktól) Auguste Blanqui (az anarchizmus atyjának is nevezik) Vlagyimir Iljics Lenin Joszif visszarionovics Sztálin Adolf Hitler Mao Ce-tung Che Guevara politikáját. Mindegyikük életét saját

Umberto Eco 2016-ban megjelent regénye sodró lendületű elbeszélés, tartalmát tekintve pedig -krimi: egy mutatványszám összeállítására összeállt újságíró csapat egyik tagját meggyilkolják, miután megírja, hogy nem az igazi Mussolinit gyilkolták meg, hanem valami hasonmást, mert az igazit Hitler jegelni akarta a háború utánra ( merthogy hitt a győzelemben). A gyilkosság után a csapat megmaradt tagjai nyomozni kezdenek, eljutnak a Vatikánig, a CIA-ig, és a Föld összes létező titkosszolgálatáig. - társadalomkritika: Umberto Eco: Mutatványszám című könyve olyan világot ábrázol, melyben az információ a minden, a sajtó a világ ura, mind a hatalmon lévők, mint a média emberei valami képzelt, virtuális világban élnek,  emberélet másodlagos, nincs gyász, nincs szeretet, csak egy végtelenített, személytelen hírfolyam. A Mutatványszámnak nincsenek hősei: maga a hír, a média, az információ a hős. Ezek kuszaságából bontja ki aztán maga média a mindenki számára érthető, ugyanakkor megdöbbentő vége

Remek történelmi könyv, jó stílusban megalkotott, őszinte emlékirat. Alexander Stenbock- Fermor: Germánia alulnézetben című könyvét elsősorban azoknak ajánljuk, akik a hitleri Németország történetére kíváncsiak. Stenbock-Fermor balti német főnemesi családba születik, az első világháború és a szovjet megszállás elől Németországba menekülnek, egy darabig élvezik a weimari demokráciát, aztán jön a barna diktatúra, és minden összeomlik. Szerző, aki ígéretesen induló fiatal író, egyszerre kikerül a pikszisből, az SA üldözi, illegalitásban él az országon belül, aztán egyszer letartóztatják és internálják. Szabadulása után ellenállási mozgalmat szervez, majd a háború után polgármester lesz. A történeti értékén túl erénye a könyvnek, hogy feltűnnek benne a kor német szellemi óriásai: Brecht, Toller és mások. Nem szenzációhajhász, hanem szenzációsan jó könyv. Kossuth Könyvkiadó, 1977. www.kossuth.hu

Könyvtárnyi irodaloma van a nácizmusnak, történettudományunk és történeti közgondolkodásunk már sok mindent tud a Hitler-korszak politikatörténetéről, gazdaság- és társadalomtörténetéről. Kevesebbet tudunk azonban arról, milyen szellemi rugók mozgatták a nácizmust. Ezt a hiányt tölti be remekül Cezary Michalski könyve, A nácizmus ezoterikus forrásai. Michalski szerint a nácizmus ideológiai alapja a 19.század végén kibontakozó pángermán eszmeiség, mely sajátos módon keveredett az árjakultusszal, az okkultizmussal és a hamisan interpretált keleti bölcselettel. Szerző részletesen elemzi Guido von List munkásságát, aki az Armanok Legfelsőbb Rendjének vezetőjeként okkult központokat hozott létre, Wotan germán isten kultuszát akarta ráerőltetni a német népre, a kereszténységet megtagadta, pontosabban:csak taktikai célból használta. Olvashatunk a közel-keleti német törekvésekről, melyek főként az első világháború idején erősödtek föl, amikor is az volt a cél, hogy Vilmos császárt Mohamed u

Voltál már szeánszon? Én már voltam, de tudtam, hogy humbug az egész, csak kíváncsi voltam rá. Az Allan-Schiff-Kramer német szerzőhármas könyvéből megbizonyosodhatunk arról, hogy minden okkult szellemidéző, halottlátó, spiritiszta, kártyajós és egyéb efféle népség csaló. Pontosabban: a Szerzők, nagyon ügyesen, azt mondják, hogy leleplezik a csalók trükkjeit. Ez jogilag másképp hangzik. A Hamis szellemek, igazi csalók című  könyvből megtudhatjuk, hogy kopognak a szellemek, hogyan utánozzák elhunyt személyek hangját, hogyan táncolnak az asztalok ( volt, hogy maga a spiritiszta fázott rá trükkjére, és belehalt), hogyan repülnek a tárgyak (a magyarázat egyszerű:valaki dobálja), mikor haragszanak a szellemek és mikor vidámak, hogyan lép kapcsolatba a médium az állítólagos túlvilági erőkkel, hogyan kell utánozni elhunyt személy kézírását, szóval, változatos a kelléktár. Egyvalami közös ezekben a technikákban:mindegyik manipulatív, ha nem rosszabb...Az emberek pedig hiszékenyek, kell nekik

Második világháború, 1939-1945.Ungváry Krisztián szerkesztésében jelent meg ez a közel 900 oldalas dokumentumgyűjtemény a magyar és az egyetemes történelem legborzalmasabb időszakáról. Lengyel menekültek érkeznek Magyarországra. Sztójay Döme már 1941-ben tudja, hogy a németek legyőzik a szovjeteket. Bárdossy László tájékoztatja a követségeket az USA-nak és Nagy-Britanniának benyújtott hadüzenetről. Ismereten gépek bombázzák Kassát. Horthy Miklós kormányzó lekötelezve érzi magát Németország felé. 2 éves zsidó kislányt küldenek németországi munkára, gyakorlatilag a biztos halálba- 377.o., a magyar holokauszt egyik legmegrázóbb dokumentuma. Szénát és szalmát nem adnak a magyar katonának, azt a helyszínen kell vételezni- azaz ellopni a parasztoktól. Hitler megleckézteti Horthyt. Erdei Ferenc belügyminiszter összeíratja a munkaszolgálatra alkalmas svábokat. Magyar és szovjet katonák béketüntetést rendeznek 1945. május 1-én. Ez a könyv megkerülhetetlen mindazok számára, akik a második vi

Az Alexandra Könyvesház Kft gondozásában jelent meg James Hawes: Németország legrövidebb története című könyve. Történészek közül akadnak, akik fanyalognak a rövid szintézisekre ( Hawes könyvének terjedelme mindössze 250 oldal), azonban alaposan átolvasva a művet, ki kell jelentenünk, hogy egy korrekt, minden szempontból megbízható kézikönyvet kaptak a magyar Olvasók Európa talán legrégebbi államának történelméről. Áttekintést nyerhetünk a germánokról éppúgy, mint a hódító rómaiakról, olvashatunk a Német-Római Császárság középkori virágzásáról éppúgy, mint a reformációról, vagy a politikai és fegyveres konfliktusokkal terhelt koraújkorról. Nyilvánvaló, hogy a magyar Olvasókat elsősorban Németország újkori történelme érdekli, olyan nevekkel, mint Bismarck, Hitler, Adenauer, vagy éppen Erich Honecker. Hawes remek áttekintést ad a 19-20.század históriájáról is, megtalálja a megfelelő arányt az adatszerűség és az esszéjelleg között. Rövid portrékat rajzol egy-egy vezető államférfiról, ez

Modern történelmi ismereteinkben fehér folt a Közel-kelet és Németország kapcsolatának bonyolult históriája. Barry Rubin és Wolfgang Schanitz: Nácik, iszlamisták és a modern Közel-kelet megteremtése c. könyve mindenképpen hiánypótlónak számít a magyar könyvpiacon. Aki valami lenyűgözően újat, szenzációsan új paradigmát vár ettől a könyvtől- hát megkapja. Szó esik a nagy német földrajztudós és hírszerző, Max von Oppenheim tevékenységéről. Az ő munkássága alapján döntött úgy II. Vilmos császár, hogy a közelgő Nagy Háborúban kijátsszák az iszlamista ütőkártyát a nagy ellenfél, Nagy Britannia ellenében, aki ekkorra a világ legnagyobb gyarmatbirodalmát építette ki, melynek része volt az iszlám világ tekintélyes hányada is. Az első világháború végül nem igazolta a német várakozásokat: a közel-keleti haderő igen kevés harci értéket mutatott. Ekkor bukkant fel viszont a könyv tulajdonképpeni kulcsszereplője, al-Hadzs Amin al-Husszeini főmufti, aki rendíthetetlen németbarátságával irá

Ahogy a háborúknak, úgy a békéknek is megvan a maguk történelme. Legalábbis ez derül ki Székely Gábor: Béke és háború. A nemzetközi békeszervezetek története című könyvéből, mely eredetileg akadémiai értekezés volt, aztán 1998-ban kiadta a Napvilág Kiadó. A könyvből megtudhatjuk, milyen illúziókkal tekintettek a jövendő század elé a tizenkilencedik század liberális államférfiúi. Miben reménykedtek, talán az örök békében? Hát, számításaikat alaposan keresztülhúzta a történelem. Megtudhatjuk,a baloldali mozgalmak, a különböző szocialista internacionálék hogyan vélekedtek egy jövendő háború esélyeiről. Képet kapunk az első világháborút követő zavaros helyzetről, mikor is Wilson elnök utópizmusát a Párizs környéki kastélyokban tanácskozó európai nagyok tették semmivé. Az első világháború után a béke ügye nagyon népszerű lett- de át-meg átitatódott napi politikummal és mindenféle hatalmi harcokkal, ez okozta többek között Albert Einstein eltávolodását a békemozgalmaktól. A genfi székhe

Németh István az elmúlt évek folyamán hazánk talán legjobb Németország-szakértőjévé nőtte ki magát. Ennek bizonysága Császárságból a diktatúrába. Németország a 20.század első felében című könyve is. Igen magas színvonalú történetírásról van szó, mely nemcsak a politikai mozgásokat, de az azok hátterében húzódó gazdasági-társadalmi folyamatokat is maguk mélységében elemzi. Mégis, a politikatörténet kap döntő súlyt a könyvben- hiszen Németország mindig is politikacentrikus állam volt. Olyan jeles történelemformáló személyiségekkel találkozunk e lapokon, mint Bismarck ( és örökösei), Vilmos császár, Hindenburg marsall, Rathenau külügyminiszter, és mintegy ennek ellentéteként, olyan történelmi szörnyetegekkel, a diktatúra legrémesebb válfajának uraival, mint mint Hitler vagy Goebbels. Németh István könyvének talán legnagyobb erénye, hogy a poklot is tárgyilagosan elemzi: elítélően, mégis tudományosan szól a 20. század nagy diktatúráiról, a nácizmusról és a kommunizmusról. Ezzel mutat péld

Korom Mihály : A fasizmus bukása Magyarországon című könyve a Kádár-korszak szellemileg legsötétebb első időszakában, a marxizmus tombolása idején jelent meg, Szerző pedig teljesítette a politikusok és kultúrpolitikusok elvárásait. A mű a marxizmus és a szavjet Vörös Hadsereg apoteózisa. Csak azoknak ajánljuk, akik a történetírás történetével foglalkoznak. Merthogy Horthy nem volt fasiszta. Az ő nevével fémjelezett politikai rendszer sem volt az. Fasizmus nem egyenlő a nemzetiszocializmussal, előbbi olasz, és Mussolini nevéhez kötődik, utóbbi német, és Adolf Hitler neve fémjelzi. Horthy jobboldali politikus volt, aki egy diktatorikus-tekintélyuralmi rendszert hozott létre. Ezen rendszer egyes elemeiben megegyezett a német vagy az olasz szisztémával. Csakhát a külpolitikai orientáció...A modern történeti munkák természetesnek veszik, hogy a trianoni béke után Magyarországnak a németekkel vagy az olaszokkal kellett szövetségre lépni. Kérdezem én: miért törvényszerű ez? Miért nem szövetke

Elkészítettem a leghosszabb, legátfogóbb magyar kvízkönyvet, 1 millió kérdéssel. Tartalmazzák a teljes általános- és középiskolai ismeretanyagot Meg sok minden mást, amit szándékosan vagy véletlenül elhallgatnak előlünk.Ebből a könyvből olvashatnak most részleteket. 1. Melyik a Naprendszerünk legnagyobb égiteste? a. a Nap b. a Jupiter c. a Föld 2. Mikor támadta meg Hitler Németországa Lengyelországot, ezzel kezdetét vette Európában a második világháború? a. 1939-ben b. 1940-ben c. 1941-ben 3. Ki a zeneszerzője a Hunyadi László című operának? a. Liszt Ferenc b. Egressy Béni c. Erkel Ferenc 4. Ki írta a Nem tudhatom...című verset? a. Tóth Árpád b. Radnóti Miklós c. Babits Mihály 5. Hol található az Etna tűzhányó? a. Szicília szigetén b. az Ibériai-félszigeten c. Dél-Itáliában 6. Melyik város Somogy megye székhelye? a. Szekszárd b. Kapuvár c. Kaposvár 7. Mit jelent a „teacher” an

Olaszország 1919 utáni története- igazi európai tragédia. Mert a gazdasági válságot olyan politikai erőnek sikerült megoldania, mely nem volt felkészülve a modern hatalmi politikai rendszerbe való beilleszkedésre. Mussolini biridalomalapítónak hitte magát, ókori hősök utódainak. A történelem változhatatlanságában hitt. Elvei elavultak, anakranisztikusak voltak, módszerei pedig durvák, mondhatni: ázsiaiak. Ormos Mária könyve feltárja ennek a rejtélyes embernek, Benito Mussolininek indítékait, megismerteti velünk gondolkodásmódját- melyet az európai szélsőjobb egynémely képviselői azóta is őriz. A Duce a harmincas évek sikereit Németország oldalán vitte végbe, ám tudjuk, hová vezet a talmi ragyogás... Egyvalamit azért fel kell hozni Mussolini érdeméül. Hitlerrel ellentétben ő világosan látta, hogy a Nyugatot nem lehet térdre kényszeríteni. Mert akkor Amerikával kerülnek szembe... UI: Kár, hogy a félpucér arató-kaszáló Duce kimaradt. Hölgyek élveznék! Kossuth Könyvkiadó, 1987. 8 p