Könyvekről mindenkinek

 Klausz Melinda:A közösségi média botránykönyve. Hogyan kezeljük a konfliktusokat a digitális térben? című könyvét mindazoknak ajánljuk,akik valamilyen formában jelen vannak a közösségi médiában:vállalatoknak,magánszemélyeknek,művészeknek,bloggereknek,vloggereknek,mindenkinek,aki szeretne eligazodni a közösségi média mára hatalmasra nőtt dzsungelében. Megismerkedünk a Teddy Hall-féle szabályokkal,az EdgeRank algoritmus alapjaival, a konfliktuskezelés alapjaival. Egy nagyon érdekes,úgynevezett hárompontos tesztet találunk itt,mely azt mutatja meg,milyen a konfliktuskezelési stratégiánk. Érdemes rászánni fél órát,nagyon sok tanulsággal szolgál! Olvashatunk a Cambridge Analitica-botrányról,okairól és következményeiről. Megtudhatjuk,hogyan használta a közösségi portálokat a 2016.évi amerikai elnökválasztás során Donald Trump és csapata s hogyan reagált erre az ellenfél.  Olvashatunk magyarországi esettanulmányokat elmaradt koncertekről,s arról,hogyan kommentelték mindezt a felhasználók. Me

Szabó Magda 1958-ban írta meg Freskó című híres regényét, akkoriban ( kissé oldódó szocreál) teljesen újszerű elbeszélésmódot követve. A könyvben szereplők belső monológokban mondják el a történetet a maguk szemszögéből, ezekből az interpretációkból pedig az Olvasó állítja össze magának a Freskót. Ahogy a 21. században neveznénk: képalkotás virtuális és valóságos elemekből. Interaktív párbeszéd alkotó és befogadó között, a 20.század közepén- több, mint előremutató dolog volt ez akkoriban, s valami ilyesmi úton, a lineáris történetmondás széttörésének útján folytatódott az európai regény útja, sorsa- többek között a francia új regénnyel, vagy éppen a német ( no, nem kelet, hanem nyugatnémet) új prózával. A történet maga egy alföldi kisvárosban, Tarbán bonyolódik. A szigorú református papi család nem viseli el, hogy lányuk, Annus, fellázadt a predesztinált sors ellen, és Pestre költözvén, művész lett belőle. Édesanyja temetésére azért hazahívják a lányt, de be sem teheti lábát a szülő