Könyvekről mindenkinek

 Borvendég Zsuzsanna eredeti kutatásokon alapuló könyve a magyar történelem 1956 utáni időszakának, a Kádár-korszaknak, kevésbé ismert aspektusát világítja meg. Olyan eseményekről, történelmi folyamatokról szól ez a könyv, melyekről a kommunista rendszer egyszerű magyar ( és tegyük hozzá:kelet-európai) polgárának sejtelme sem lehetett. Ezek a dolgok a háttérben zajlottak, nem tudósított róluk a híradó, de még a Kossuth Rádió híreiből sem értesülhettünk mindarról, amiről az Impexek kora című könyvben só esik. Ezért is tartom nagyon szimpatikusnak, hogy a Szerző nem elsősorban történészeknek, hanem azoknak az embereknek ajánlja könyvét, akik a Kádár-korszakot megélték, átélték. Legalább utólag megtudjuk, mi mindent hallgatott el az akkori hatalom.  Ebben a könyvajánlóban egy személyes reflexiókon alapuló "kedvcsinálót" szeretnék közölni. Remélem, egyre több emberben támad fel a vágy, hogy megismerje a Kádár-kor igazi arculatát. Személyes történelem ez, bár a legtöbb magyar embe

 Stefano Ardito könyve magyar nyelven a "Túrázóknak'" sorozatban jelent meg, s azt kell mondanom: minden igényt kielégít. Kellő alapossággal ír az Alpok különböző fontos és bejáratott túraútvonalairól, kezdők és haladók egyaránt használhatják, azonkívül rendkívül gazdagok illusztrált, úgyhogy lehet, hogy " városi puhány" még kedvet is kap egy kis hegymászásra. Persze, azért csak lassan a testtel! A könyv első fejezete éppen arról szól, hogyan kell elindulni egy jó kis Alpok-túrához. Milyen nadrágot érdemes viselni: farmert, vászonnadrágot ( nyáron, persze...) vagy modern polárisat? Kell-e vinnünk sziklamászó- felszerelést, ha a túra amúgy ezt nem indokolja? Turistaházban, szállodában, vagy a régiek nyomán, sátorban töltsük az éjszakát? Mit tartalmazzon az elsősegély-láda,s hogyan kell viselkednie, mit kell tennie annak, akinek társa hegymászás vagy sziklámászás közben megsérül. Kell-e speciálisan edzeni egy efféle túrához? A könyv szerint inkább csak az idősekne

 Mattyasovszky Jenő, a huszadik század népszerű bestseller-írója 1984-ben elment közülünk, viszont maradtak ötletei, kéziratai. A Hód és a picike ember...ötletét Kulcsár Ödön formálta regénnyé, és a könyv 1990-ben, rendszerváltás idején jelent meg. Ennek lesz jelentősége. Az alábbiakban, kedvicsinálónak, egy rövid spoilert közlünk, a kötet pedig jobb antikváriumokból még beszerezhető. Természetesen minden krimkedvelőnek ajánljuk.  A történet egy magyar mulatóban indul, ahol is Helder úr éppen új táncoslányokat keres, de valahogy egyik sem az igazi. Az egyik túl fiatal, a másik túl férfias, markáns, a másik túl gátlásos, stb.Tudni kell a meglehetősen furcsa természetű tulajdonosról, hogy feleségével való házassága régesrég megromlott, úgyhogy időnként, az asszony beleegyezésével, egy-egy lányt felvisz a lakására...Megjelenik Tal úr, ahogy ma mondanánk, a csendestárs, nem éppen jó hírekkel. Ezután Olaszországba ugrunk, ahol is Gina- eredeti nevén Gizella- sorsát követhetjük nyomon. A ren

 Fülöp Mihály könyve a huszadik század történelmének egyik legellentmondásosabb eseménysorozatába,a második világháborút lezáró párizsi békeszerződések világába nyújt betekintést. A befejezetlen béke c.könyv azt vizsgálja,hogyan alakult a Külügyminiszterek Tanácsának szerepe,viszonya az egész békerendszerhez,illetve az abban szereplő egyes államokhoz. Milyen koncepciók rajzolódtak ki ennek az igencsak tekintélyes fórumnak munkatársaiban a háború utáni Európa berendezkedéséről. Megtudhatjuk,miféle hatásköri viták játszottak szerepet a szervezet megalakulásakor. Miért különbözött a Foreign Office és a State Department álláspontja a testület szerepéről?Milyen ellentét támadt a három szövetséges nagyhatalom-USA,Szovjetunió,Nagy-Britannia-között Olaszország kérdésében,s ez hogyan hatott ki a kelet-európai rendezésre,amelyet kezdettől fogva áthatott Sztálin és a nyugati vezetők versengése? Miért akarta Sztálin,hogy ismerjék el a román és bolgár kormányokat,s mi köze ennek a magyar szerződésh

Ha valaki azt várja Pascal Fontaine könyvétől, hogy EU-propagandát fejtsen ki, csalódni fog. Az Európa 12 leckében korrektül, higgadt hangvételben szól az Európai Unió történetről, létrejöttének fontosabb állomásairól, gazdasági rendszeréről, társadalompolitikai alapelveiről, a migrációról, az USA-hoz és a Kínához fűződő viszonyról, az állítólagosan egységes piac kialakításáról, a szabad forgalomról és annak nem várt akadályairól- ez a könyv elviszi medencei magányába bezárt Olvasóját Brüsszelig. A migrációt illetően igyekszik tárgyilagos maradni, azt azért elárulja a Szerző, hogy cseppet sem örül annak, hogy Görögországban és Olaszországban annyi migráns gyűlt fel. Szerinte- valamilyen módon " megoldást kell találni". Hogy az EU azóta milyen megoldásokat talált, tudjuk. Szinte semmilyet. Fontaine elismerőleg szól Németországról, mert 2015-ben " A legkészségesebb volt" a migránsok befogadásának ügyében- ugyanakkor az EU külső határainak védését is szorgalmazza. Re

Evelyn Marsh a magyar krimi nagyasszonyává lett. Sajnos, 2012 óta nincs közöttünk...Könyveinek egyik erőssége, hogy olyan egzotikus helyekre viszi el olvasóit, ahová a magyar emberek túlnyomó többsége soha az életben nem jut el. A torkodból a sikoly két helyszínen játszódik. Az egyik helyszín Etiópia. A fővárosban, Addis Abebában a WHO által működtetett, de mégiscsak gazdagoknak szóló kiváló elitkórház létesül, ahol elsősorban idegi problémákkal- epilepszia, skizofrénia- küszködő betegeket ápolnak. A főorvos fejét elcsavarja a kórház " fekete bombázója" s együtt ördögi tervet eszelnek ki arra, hogyan tegyék tönkre a férfi feleségét- aki egyébként szintén orvos és a kórházban dolgozik. A terv majdnem sikerül... A másik helyszín Olaszország. Egy titokzatos férfi, aki pilótaruhában szeret mászkálni, fiatal nőket környékez meg, sötét sikátorokba és más eldugott helyre csalja őket, aztán megfojtja. Hogy némi rituális jellege is legyen a gyilkosságoknak, a mellük felett áldozata

A hazai könyvpiacon hiánypótlónak tekinthető a Dr. Winkler- Gézsi- Dr.Baranyi szerzőhármas könyve, a Gasztronómiai világkalauz. Egyrészt azért, mert kiszolgálja a külföldi konyhák iránt érdeklődő egyre több főznivágyó egyre nagyobb kíváncsiságát, másrészt azért, mert a globális túrát ötvözi a speciális táplálkozási igényekkel rendelkező, különböző egészségügyi problémákkal küszködő, főzni szerető olvasóknak adott nagyon hasznos információkkal és tanácsokkal. Végigjárhatjuk az egész Földet. "Ehetünk" bélszínt Sztroganof módra Olaszországban, borban pácolt fűszeres csirkét Franciaországban, savanyú vetrecét Romániában, bruschettát Olaszországban és persze belekóstolhatunk a a magyaros ételek elkészítésébe is. Minden ország ételeinek ismertetése előtt bevezető szöveget olvashatunk az illető ország gasztronómiai kultúrájának általános jellegzetességeiről. Az egyes ételeknél pedig megjelölik a kalóriatartalmat, valamint azt, hogy lisztérzékenyek, cukorbetegek és szimplán csak

Olaszországban járunk. Az 1970-80-as években forrongott az olasz politikai élet, ekkoriban rabolták el Aldo Moro-t, mindenféle szélsőséges és teljesen agyament szervezetek próbáltak maguknak pozíciót foglalni Olaszország politikai életében. Faragó Jenő könyve, a P-2 páholy titkai, ebbe a világba vezet el bennünket. A könyv műfaja elviekben non-fiction, sajnos azonban, olykor elő-tör a Szerző egyébként remek fantáziája is... A P-2 páholy egy olyan, befolyásos személyiségekből álló titkos- pontosabban: félig titkos- csoport, mely igyekezett minden minisztréiumban, nagyvállalatnál, pozíciókat szerezni magának. Aztán afféle gazdasági önsegélyező egylétként minden projektre lecsaptak, amiből csak hasznot reméltek. Faragó Jenő hosszasan elidőzik annál a kérdésnél, milyen ideológia mozgatta ezeket az embereket, főként Licio Gallit, akit a P-2 vezetőjeként ismertek. Vajon szabadkőművesek voltak, vagy éppen szélsőjobboldaliak? Szerintem egyik sem. Pénzéhes, kapzsi politikusok, maffiózók és e

Győri Szabó Róbert könyve nem kisebb feladatra vállalkozik, mint hogy áttekinti az európai nemzeti-etnikai kisebbségek helyzetét, viszonyukat a többségi nemzethez, történeti, politikai, és jogi vonatkozásban. A Kisebbség, autonómia, regionalitás című könyv első fejezetei elméleti kérdéseket feszegetnek, áttekinti a nacionalizmusról és nemzetről alkotott teóriákat, melyek főként egy kérdés körül forognak: vajon a nacionalizmus szülte a nemzetállamot, avagy a nemzetállamok értelmisége fogalmazott meg nacionalista teóriákat, saját érdekei, pozíciói védelmében. Győri Szabó bemutatja az autonómiák fő típusait, az ezeket garantáló legfontosabb szervezeteket, külön foglalkozik Közép-Európával. Országonként kaphatunk képet az egyes nemzeti kisebbségek helyzetéről. Megtudhatjuk, hogyan élnek a svédek Finnországban, a walesiek és a skótok Nagy-Britanniában, külön szó esik az északír kérésről, valamint megtudhatjuk azt is, miért nem beszélhetünk nemzeti kisebbségekről Svájcban, vagy mi a dél-ti

Lám, kormánypárti lap is lehet színvonalas...A Magyar Hírlap 2017.szeptember 28-i számából két írást emelnék ki. Az egyik Lezsák Sándornak, az Országgyűlés alelnökények Komáromban, a Petőfi-szobornál elmondott beszéde. Lezsák Sándor nagyon pontosan rámutat arra, hogy akik ma liberálisnak nevezik magukat, voltaképpen megcsúfolják a liberalizmus eszméjét. A 19.századi nagy magyar politikacsinálók is liberálisok voltak, de a szabadság kiterjesztését mindig a nemzeti érdekeknek rendelték alá. A másik, amit szeretéknkiemelni a rendkívül nívós lap cikkei közül, egy hír. Olaszországban az idén 900 nemi erőszakot követtek el migránsok. Ez elképesztő! És a német liberálisok még azt állítják, hogy a menekültek és a bűnözés közé nem lehet egyenlőségjelet tenni...Ez már túlzás. Az Unió azonban ezt nem látja be, továbbra is azt akarja, hogy Európából migráns-befogadó kontinens váljon, a keresztények pedig adják fel értékeiket. Katasztrófa.

Olaszország 1919 utáni története- igazi európai tragédia. Mert a gazdasági válságot olyan politikai erőnek sikerült megoldania, mely nem volt felkészülve a modern hatalmi politikai rendszerbe való beilleszkedésre. Mussolini biridalomalapítónak hitte magát, ókori hősök utódainak. A történelem változhatatlanságában hitt. Elvei elavultak, anakranisztikusak voltak, módszerei pedig durvák, mondhatni: ázsiaiak. Ormos Mária könyve feltárja ennek a rejtélyes embernek, Benito Mussolininek indítékait, megismerteti velünk gondolkodásmódját- melyet az európai szélsőjobb egynémely képviselői azóta is őriz. A Duce a harmincas évek sikereit Németország oldalán vitte végbe, ám tudjuk, hová vezet a talmi ragyogás... Egyvalamit azért fel kell hozni Mussolini érdeméül. Hitlerrel ellentétben ő világosan látta, hogy a Nyugatot nem lehet térdre kényszeríteni. Mert akkor Amerikával kerülnek szembe... UI: Kár, hogy a félpucér arató-kaszáló Duce kimaradt. Hölgyek élveznék! Kossuth Könyvkiadó, 1987. 8 p