Könyvekről mindenkinek

 Vámossy Ferenc kitűnő kézikönyve két kötetes. A I.kötet alcíme Válságos évtizedek 1902-1957,a II.kötet alcíme: Közelmúltunk és az ezredforduló 1957-2002. Nagyon nehéz jelzőket találni,ha Vámossy Ferenc könyvét értékelni akarjuk. Bármikor,bárhol,bármely tudomány büszke lenne ilyen szemléletű és ennyire kvalitásos összefoglaló szakmunkára. Az alábbi,méltatlanul rövid könyvajánlóban igyekszem megfogalmazni,miért is ajánlom minden értelmiségi számára Vámossy Ferenc könyvét.  1. Vámossy Ferenc nem szűk értelemben vett modern építészettörténetet ír,hanem beágyazza az építészet történetét szélesebb gazdasági-társadalmi-politikai és nem utolsósorban esztétikai kontextusba. Illusztációképpen csak néhány név a nem építészek közül,akik markánsan előfordulnak a műben:Arisztotelész,Aurelianus,Bartók Béla,Fülep Lajos,József Attila (A Dunánál című vers egész oldalt foglal el,mégis bekerült ebbe az építészettel foglakozó könyvbe),Kodály Zoltán,Pilinszky János,és még sokan mások,magyarok és k...

 Feuer Mária:Kinek kell a modern zene?című munkája egyike volt a Magyarországon legkorábban megjelent művészetszociológiai könyveknek. Feuer Mária és munkatársai a Győri Filharmonikusok egyik hangversenyének közönségét faggatta ki kérdőív segítségével. Két fő kérdéskört vizsgáltak.1. Hogyan viszonyul a konzervatívnak ismert győri közönség Bartók Béla zenéjéhez(ne felejtsük el,Bartókot Magyarországon csak 1956 után lehetett játszani!)2. Miképpen érti meg a publikum a Bartók utáni magyar és külföldi modern zeneszerzőket?Azaz,mint a könyv címe is mondja:Kinek kell a modern zene? A válaszadók több,mint 90 %-a pozitívan nyilatkozott a hangverseny zenei kínálatáról. Megértették,de ebben nagy szerepe volt Sándor Jánosnak,a rendkívül agilis karmesternek,aki bevezetőt tartott a művek előtt,felkészítette a nézőket arra,amit hallani fognak,elmagyarázta,mi miért történik. A hangverseny látogatóinak többsége fiatal volt,maga is zenélt. Eddig a pozitívumok. Feuer Mária nem hallgatja el a dolgok ...

Orbán Balázs és Szalai Zoltán szerkesztésében jelent meg az Ezer év Európa közepén:A magyar állam karaktere című könyv (Mathias Corvinus Collegium-Tihanyi Alapítvány, Budapest, 2019.) Ez a könyv lényeges, mint a só, mint a víz, minden értelmiséginek, tanárnak, egyetemi hallgatónak, műszaki embernek el kellene olvasnia. A kötet tanulmányaiban arra a nem is olyan egyszerű kérdésre kapunk magyarázatot, hogy mi tette Magyarországot és népét az elmúlt ezer év során olyanná, amilyen. Nincs arra mód, hogy minden tanulmányról részletesen írjunk, inkább a teljesség igénye nélkül kiemelnénk néhányat. Trócsányi László korábbi igazságügyminiszter Magyarország alkotmányos identitása című tanulmányában nagyon pontosan elhatárolja a szuverenitás és az identitás fogalmát, majd elmondja, miért is olyan fontos ez a különbségtétel a magyarság történetében. Mezei Balázs Mihály kereszténység és magyar államiság összefüggéseit taglaló írásában számomra legérdekesebb Esztergomnak, mint szellemi központnak ...

Előrebocsátjuk: a Századunk zenéje című könyv ( Zeneműkiadó, 1967.) nem a nagyközönségnek szól. Olyan Olvasók érdeklődésére tarthat számot, akik járatosak a zeneelméletben, a szolfézsban, a különböző hangsorokban, a hangszerelés titkaiban, s legalább alapvető ismeretekkel rendelkeznek a 20.századi nagy zeneművekről. És mindenekelőtt: szeretik a zenét, a jó öreg, de soha el nem múló klasszikus zenét. A Kókai- Fábián szerzőpáros kitűnő könyvet alkotott. Még így, a kiadás után 50 évvel is szolgálhat kalauzul a 20.századi, meglehetősen " anyaggazdag" zenei kultúra megértéséhez. Az első fejezet a romantikus zene ismertetésével és értelmezésével indul, beássuk magunkat a harmónia, a ritmus és a forma világába. A Szerzők szembeállítják egymással a romantikus zenét, és a modern klasszikus muzsikát, valljuk be, ez a szemlélet ma már korszerűtlen, még a megátalkodottan modern Schönberg is beépített műveibe 19.századi stíluselemeket, nem is szólva folklór-irányzat két magyar nagyjáról:...