Könyvekről mindenkinek

 Sándor Iván a kortárs magyar irodalom veteránja ( remélem, nem sértődik meg ezen a kitételen), már több, mint hatvan kötete jelent meg. Szakadékjátszma című regényének témája maga a fiatalság:milyen volt fiatalnak lenni, iskolába járni, szerelmesnek lenni a Kádár-rendszerben. Szó nincs felszínes nosztalgiáról:pontosan a küzdelmekről, a szürkeség elleni szellemi harcról, az emberi viszonyok bonyolultságáról szól ez a regény. Ha szabad személyes megjegyzést tennem:bennem olyan személyes élmény-húrokat pengetett meg, hogy az szinte csodaszámba megy. Nekem is voltak tanáraim, akik különórákat tartottak, én is hallgattam filozófiát bilológiaszertárban ( Descartes bizonyára nagyon örült), szóval, olyan könyv ez, amely recenzensnek is megdobogtatta a szívét. Lásztra nincs benne semmi izgalom: Sándor Iván ellenáll a kísértésnek, hogy valami feszültségteljes,fordulatos történetben emlékezzék meg Magyarország 20.századi történelméről. Maga a háttér a feszültségteljes,a milliő.   A diákok, a teh

 Kitűnő irodalmi csemegéket rejt magában az Erős Kinga és Bíró Gergely által válogatott és szerkesztett Az év novellái 2023 című antoógia. Nagyon erős a magyar irodalom- minden ellenkező híreszteléssel ellentétben-, ráadásul eléggé sokoldalú, úgyhogy minden olvasni szerető ember megtalálja a neki megfelelő novellát,elbeszélést ebben a kötetben. A kevésbé fiatal korosztályhoz tartozó " befutott írók" mellett a feltörekvő fiatal generáció alkotásai is helyet kaptak. Legalább 15-20 olyan irodalmi alkotás található a könyvben, melyet bárkinek mernék ajánlani. A terjedelem azonban kötelez: kiválasztottam a legszemélyesebb kedvenceimet Az év novellái 2023 kötetből, ezekről írott pár mondatokkal szeretnék kedvet csinálni az olvasáshoz.  Hegedűs Imre János: Boldog Margit Egy novella a kisemberek életéről, no meg a kultúrák találkozásáról, egymás elfogadásáról. Margit azért dolgozik, hogy alkoholista férje számára előteremtse az italravalót.Csakhogy elveszíti munkahelyét, egy teljesen

 Martin Amis (1949-2023) a kortárs brit irodalom egyik legnagyobb és legismertebb alkotója, idén távozott közülünk. Írásaiban a szatirikus,brit humorral elegyített irónia éppúgy teret kap, mint a lélektani realizmus. Amis írásai reflektálnak korunk problémáira: az elidegenedettségre, a történelmi sebek hordozására, a cél nélküli hedonizmusra, a sikerhajhászásra. Találkozások Háza című regénye- báűr történellmi időhöz és korhoz ötött a cselekmény- bátor tiltakozás minden kor és hely minden diktatúrája ellen, az emberi szabadságért, a boldogsághoz való jogért,egy szabad, elnyomástól mentes, demokratikus társadalomért, világért. Az alábbi könyvajánlóban egy méltatlanul rövid spoilert közlök erről a nagyszerű könyvről- amit, véleményem szerint, mindenkinek el kellene olvasnia.  A történet a sztálini Szovjetunióban játszódik. A nagy zsarnok diktatúrája tombol, a titkosrendőrség hatalmacsúcspontján van, minden polgárról aktát vezetnek, s elég egyetlen rossz vagy félreérthető kijelentés, az i

 Oláh András ( 1959-) a kortárs magyar irodalom egyik kiemelkedő alkotója, többek között Ady Endre-, Ratkó József- és Illyés Gyula- díjas. Nagyon termékeny szerző, szinte nincs is olyan irodalmi foyóirat, melyben ne publikált volna. Mind a költészetben, mind a prózában nagyon magas színvonalon alkot. Érintetlenül című verseskötete a 21.századi magyar költészet kiemelkedő alkotása, Ebben a könyvajánlóban feltárjuk, miért is igaz ez az állítás, továbbá néhány versről afféle személyes reflexiókat adok.  Oláh András az intimitások költője. Nem a világ óriási, globális és rettentő dolgai érdeklik, hanem a pici, finom kis apróságok. A kiszolgáltatott, mindenféle sors-szeszélyeknek alávetett személyiség küzdelme, Harca önmagával, harca azokért az intim pillanatokért, amikor kizárhatja a világot. Csakhogy ez a világrendszer olyanná formálta az emberi pszichét, hogy nehéz dolga legyen, amikor kapcsolatot épít vagy ápol. A férfiak és nők nehezen hangolódnak egymásra, nehezen találják meg a közös

 Simon Márton lírája nagyon megfogja, áthatja az Olvasót, tetőtől talpig.Úgy érkeznek meg ezek a versek szívünkbe, mint szelíd, rábeszéléssel dolgozó kedves hódítók, akik azért jöttek,hogy kicsit megnemesítsék elszürkült- elunott, fogyasztóivá vált mindennapjainkat. Túllépnek a száraz intellektuson, lekísérnek bennünket a mélybe.Magyarázatot adnak jelenségekre, amit eddig is értettünk, csak nem így, és nem ennyire pontosan. A Dalok a magasföldszintről című kötet csak véletlenül került a kezembe,mindig halogattam az olvasását, de rosszul tettem, mert nagyon egyedi, furcsa,csak Simon Mártonra jellemző versekkel van teli.  Simon Márton verseiben legtöbbször valamilyen epikus helyzetből indul ki. Ezek a legváltozatosabb tettek, cselekedetek, gondolatok, vagy éppen nem tettek, nem-cselekdetek, nem gondolatok. A merülés elmélete című versben a Hold krátereinek elnevezésén csodálkozik egy fiú. A teendők című vers azzal kezdődik, hogy valaki felszóít valakit, hogy dobjon ki mindent. A véletlen

 Volt a magyar történelemnek egy korszaka, melyben minden tett és mondat és vers olyan forrónak, néha lelkesítőnek, vagy legalábbis biztonságosan langyosnak tűnt:ez volt a több, mint harminc éven át tartó Kádár-korszak.Aztán ennek a történelem véget vetett, de valahogy a dolgok nem akartak langyosak maradni. Egyesek - magukat önmaguk gyártotta mondákon, mítoszokon agymosva- szörnyekké fúvódtak és ordítani kezdtek, mások kiszálltak a játékból, s voltak helyek, ahol látszólag minden maradt a régiben, csak épppen kihűlt ( Keresztény és közép).A Hideg című könyv erről a korszakról, a világszintű váltásról, a semmi-nem-olyan-mint-amilyennek gondoltuk- korszakról szól. És az egyénben végbemenő paradigmaváltásról. Kemény István kiválóan ábrázol, gondol, kibont, elhallgat, játszik ( igen, ilyen is van), mindig, amit kell. Ez a könyv, a Hideg című versgyűjtemény, lelki-szellemi ajándék, tőle, mindannyiunknak.  A bzonytalanság lett a norma. Az első versciklus címe.Igen, nem,talán. Csak az Igen-t

 Kollár Árpád (sz.1980.) a kortárs magyar költészet egyik legjelesebb alakja. Versei egyéni hangúak, senki máshoz nem hasonlíthatók. Remekül játszik az Olvasó potenciálisan várható hangulatával, úgy formálja a befogadói élményt, hogy abból vagy humor, vagy tragikus kerekedik ki. Ebben a rövid könyvajánlóban nincs mód arra, hogy részletes, mondhatni:irodalmi elemzést adjunk a kötetről, inkább csak néhány költeményről szólnánk, hogy ezzel keltsük fel az érdeklődő Olvasó figyelmét. Az Ellenszonett ( a kötetben minden verscím kisbetűvel kezdődik, mi itt a magyar helyesírási konvencióknak megfelelően nagybetűvel kezdjük a címeket), szóval, az Ellenszonett, a költői pesszimizmus alaphelyzetéből indul: a költő úgy határoz, nem ír több szonettet. Aztán persze szonett lesz ebből is, hiszen  művet nem az alkotó formálja, inkább a mű formálja az alkotót, sokszor szándékai ellenére. Nagyon jó hangulatú, kicsit olyan " petőfisen hetvenkedő", elképesztően rokonszenves - ha lehet egy műről

 Fredrik Backman a kortárs svéd szépirodalom talán legismertebb alakja. Sőt,talán megkockáztathatjuk:az európai irodalom egyik legismertebb európai alkotója. Könyveiben az emberi lét legnagyobb kérdéseit láttatja az átlagember szemével. Akikről kiderül,hogy nem is annyira átlagosak. Merthogy hatalmas szívük van. A hazafelé vezető út c.regényének két hőse egy nagypapa,és unokája,Noah. Minden nap találkoznak és jókat beszélgetnek. Megtudjuk,körülbelül hány centit nőtt Noah a legutóbbi találkozás óta. A kisfiú mesél az iskoláról,a barátairól,meg a furcsa tanítónéniről,aki fogalmazást irat velük az élet lényegéről. Mivel ő még kisfiú,nem tudja,mi az élet lényege,ezért csak annyit írt:"Találkozás. És fagylalt.". Nem túl szívderítő,amit a srác a családjáról mesél:apa és anya folyton veszekednek és nem tudnak nevetni. A kisfiú azért is találkozik szívesen a nagyapjával,mert ő még tud nevetni. Nagyapó pedig mesél az életéről,arról a sok-sok évtizedről,ami leélt. Mesél a kedves nagyan

A magyar irodalom sokáig nehezen tudott keresztény irodalommá válni. Ady Endrétől József Attilán át Illyés Gyuláig: minden nagy magyar költőnek volt valami baja Istennel- vagy inkább saját magával, amit aztán Istenre vetített ki. Albert Zsuzsának ilyen robblémája nincs. Ő össze tudja egyeztetni a keresztény hitet a költészettel, az irodalommal, a teremtéssel. Odaát esik című kötetében minden az isteni viálgban nyeri el értelmét: a gyász, a táj, a mindennapi apróságok, a szeretet- ideértve mindenféle szeretetet. Albert Zsuzsa költészete nem formai, vállal ő mindenféle formát, ami csak egységbe kerülhet a tartalommal. Nagyom ajánljuk mindenkinek, aki még szereti a szép magyar nyelven írt, keresztény eszmeiségű, de nem politikai és nem kirakatkeresztény költészetet. Kortárs, 2014. Ez pedig a Kiadó nagyon profi és szép weboldala: kortarskiado.hu