Könyvekről mindenkinek

 Martin Walser regénye sajátos tudatregény.A menekülő ló c.könyv sorait olvasva egy középosztálybeli,átlagos német férfi gondolataiba pillanthatunk bele,aki szabadulni szeretne mind múltjától,mind pedig jelenétől.Rosszul érzi magát hivatásában és magánéletében egyaránt.Ez a mű nem történelmi regény:Walser a külső történések helyett a belső lelki folyamatokra összpontosít,egy generáció(az 1940-es években születettek) élményvilágát szeretné bemutatni. Egyetemes problémákat fogalmaz meg. Helmut és Sabine harmincas éveik elején járó házaspár,éppen nyaralnak. Pihennek,üldögélnek a kávézóban,nézegetik a járókelőket. Velük van kutyájuk is,a kiszámíthatatlan viselkedésű Ottó. Amint elmerülnek a nagy semmittevésben,Helmuthoz odalép egy férfi,és bemutatkozik:Klaus Busch vagyok. Helmut először nem jön rá,ki a férfi,aztán esik le neki,hogy volt osztálytársa,ifjúkori barátja. A két férfi teljesen más karakter: Helmut komolyabb,töprengőbb,mélyebb,Klaus vidámabb,pozitívabb,életigenlőbb,de sokkalta fe

A Hűtőkamra maradandó könyv-élmény. Szerintem David Koepp, a Jurassic Park forgatókönyvírója, megtalálta a maga műfaját. Második pályát kezd, regényíróként.Nagyon jól érzi ezt a bio-thrillernek nevezett irodalmat. Nevezhetjük kalandregénynek is. Az egészben van valami nagyon 21. századi... Diaz, a Pentagon bioterrorizmussal foglalkozó ügynöke egy nap egy mutáns szörny semmihez sem hasonlítható munkájával szembesül. A szörnyet sikerül ártalmatlanítani, elássák egy hatalmas hűtőkamrában- innen a könyv címe. Ám eltelik harminc év, és a szörny kiszabadul ( vagy utódai kiszabadulnak? ezt sem tudjuk pontosan...). Diaz ügynök még életben van, vajon ismeri a titkot? Tudja, hogyan kell ártalmatlanná tenni a félelmetes szörnyet? A palackba zárt szellem története 21. századi köntösben? Ennél jóval több. Apró utalások vannak benne jelen valóságunkra, erre a kegyetlen és embertelen világra, ahol azonban az igazság olykor győz. A könyv mégsem nevezhető félelmetesnek. Azzal, hogy Diaz ügynök hús-v

Ladányi Gedeon mára teljesen elfeledett alakja a magyar történetírásnak. Pedig a maga korában, a 19.század második felében, nagyon is népszerű volt, nem utolsósorban azért, mert rendelkezett azzal a ritka képességgel, hogy bonyolult alkotmányjogi és jogtörténeti kérdésekről közérthető nyelven írjon- és ez már akkor sem volt könnyű. Ráadásul kijelenthetjük, hogy A magyar alkotmány története című munkája mai művelt Olvasó számára is " fogyasztható", bár nehézkes. Nem is feltétlen a nyelvezettel van itt baj, hanem a könyv szellemiségével. Ladányi Gedeon szinte beleszeretett Szent Istvánba, rajongással ír róla, s ez olykor akadályozza a tudományos józanságot. Ladányi szerint ami csak jó volt a középkori Magyarországon, az mind Szent István magyar király nevéhez fűződött. Kétségtelen: ő alapított a Kárpát-medencében államot, vármegyerendszert és keresztény egyházi szervezetet épített ki, s ezért nem lehetünk neki eléggé hálásak. De azért az Árpád-házi utódok között is akadt jó n