Könyvekről mindenkinek

Hajlamosak vagyunk lebecsülni a veszélyt. Timothy Daley könyve, A feltámadó Apokalipszis, megpróbál bennünket, modern civilizációs tömegembereket, kirángatni Csipkerózsika-álmunkból. Mert ne higgyük, hogy a bibliai próféciáknak csak egy része válik valóra. bizony el fog jönni egyszer a megírt pusztulás. Fel kell rá készülnünk. Egy nagy birodalo meghódítja majd a földet viszályokat, háborúságokat szít, éhínséget okoz, járványokat terjeszt, az bűnös emberiség nagy része pedig elpusztul. De melyik lesz az a bizonyos birodalom? Melyik ország lesz a Nagy Parázna? Timothy Daley meggyőzően cáfolja azokat az érveket, miszerint Oroszországra vagy az USA-ra utalnak a bibliai próféciák. Az amerikai Szerző szerint a közel-keletről jön a pusztulás, az iszlám lesz az, mely harcra kényszeríti a keresztény civilizációt. Amely ráadásul még meg is könnyíti az ellenség dolgát: feladja erkölcsi elveit, melegházasságot, nemek megválasztását hirdeti- pontosabban: belenyugszik ezekbe, mint civilizációs fe

Makkai Sándor református püspök Bethlen Gáborról szóló történelmi-lélektani könyve először 1929-ben jelent meg, s maga korában meglehetősen visszhangtalan maradt. Sajnos. Mert az Egyedül olvasói olyan arcát ismerhetik meg a legendás erdélyi fejedelemnek, a magyar történelem egyik legnagyobb alakjának, melyről az iskolai történelemkönyvek mélyen hallgatnak. Bethlen Gábor ( ur.1613-1629), Erdély aranykorának legnagyobb uralkodója, lelki ember, Istentől választott fejedelem volt. Nem önkényúr, nem gőgös arisztokrata, hanem- akárcsak egyik példaképe, Bocskay István- azon meggyőződéssel uralkodó ember, hogy Isten kiválasztotta őt az egész magyarság vezetésére. Jól példázza ezt a messianisztikus tudatot a Makkai által leírt eset, amikor is egy csatában Bethlen nem volt hajlandó menekülni az ostrom alá vett fejedelmi sátorból, mondván: ha ő tényleg Isten által választott, akkor az Úr vigyáz rá. Persze, materialista szemléletű korunkban gyanakvással fogadjuk az ilyesmit, de jómagam állítom:

Megjelent a Magyar Idők című konzervatív közéleti napilap 2017.november 27-i száma. A tartalomból: -A kormány feljelenti Hadházy Ákost, az LMP társelnökét, a nemzeti konzultációval kapcsolatos vádaskodásai miatt - Furcsa kijelentést tett a MÚOSZ elnöke az Echo Tv-ben. Szerinte az újságírás baloldali műfaj... - Mórocz Zsolt kitűnő cikke az iszlám és a kereszténység közötti különbségről, a migrációs válság és a Soros- terv kapcsán. - A befolyt chpisadóból az egészségügyi dolgozók béreit emeli a kormány - Új székházat kap az Alkotmányvédelmi Hivatal - A Szovjetunióba elhurcolt magyarokra emlékeztek országszerte - Kína miniszterelnöke 17 európai ország képviselőjével találkozik Budapesten. Magas színvonalú, korrekt napilap.Keresse az újságárusoknál! xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Építési telkeket és garzonlakásokat keresünk Magyarország egész területén. Írjon a csaladokhoz@gmail.com címre, küldjön fotót a telekről. Köszönjük!

Pethő Sándor a két világháború közötti korszak egyik legkiválóbb írója-újságírója volt. Ezt bizonyítja Görgey Artúrról írt nagyszerű könyve is. A könyv első kiadása 1930-ban látott napvilágot. Ekkorra a magyar közvéleményben kezdtek elcsendesedni a Görgeyt mindenáron árulónak kikiáltó, bűnbakkereső hangok, és kezdték Görgey Artúr életét és munkásságát empatikusabban vizsgálni. Már nem őbenne találták meg az 1848-49-es szabadságharc veresgének okát, már nem tartották őt könnyelmű katonának, aki mindenáron szembe akart szegülni Kossuthtal. Pethő interpretációjában Görgey Artúr egy szakember. Mesterségét kiválóan értő, a politikai elitet némileg azért lenéző katona. Kossuth döntései poltikai döntések voltak, Görgey döntései szakmai alapon nyugodtak. A politikusokkal ellentétben Görgeynek volt egy előnye: ismerte a hadsereget, méghozzá naprakészen. Ez nem azt jelenti, hogy a ló túlsó oldalára átesve kijelentjük, hogy Görgey mindig mindenkor jó döntéseket hozott, csak azt, hogy ideje lenne

Stephen King legújabb hipervastag rémregénye, az AZ, a könyvpiac aktuális trendjeit felismerve,  a fiatal korosztály felé nyit. Ezúttal nem egyetlen nyomozó a hős, hanem egy hét főből álló kis társaság. A helyzet az, hogy Stephen King sem jobb, sem rosszabb nem lett az elmúlt évtizedekben. Művei gyakran kacérkodnak az okkultimzussal. Stílusa sokszor észrevehetetlen: mindig az akció, mindig a cselekvés, mindig az izgalom. A mondat csak arra jó, hogy a végtelen mennyiségű cselekvést részekre ossza fel. Ettől olyan unalmas az egész. Nem ajánlom senkinek ezt a könyvet. AZ a javaslatom, inkább válasszanak valami értelmes olvasnivalót. Valami nemeset. Bibliát, mondjuk. ( Európa, 2017.)

Amikor Nora Roberts bestsellerei felbukkantak a magyar könyvpiacon, sokan csak legyintettek: á, itt egy újabb amerikai sikeríró, valószínűleg még a két évet sem éri meg. Aztán egyre több Olvasó nyilvánította ki azon szándékát, miszerint Nora Robertset kíván olvasni, és a hölgy mára a magyar nemzetközi bestseller-irodalom meghatározó alakjává ( ha ugyan nem elsőszámú szereplőjévé) vált. Vizsgáljuk meg, miben áll Nora Roberts titka, például a Vetélytársak című regényén keresztül! Miért is szerethető ez a könyv? 1. A cselekmény csak annyira változatos, amit még egy klasszikus krimin edződött Olvasó elbír. fordulat és felismerés egymást követi, de mindig mederben van tartva a cselekményt. 2.  A bűnügyi és szerelmi szál folyton egybefonódik,  egyik értelmezhetetlen a másik nélkül. A Vetélytársakban a brutális gyilkosság felderítése legalább olyan izgalmas, mint a két fiatal, Laura és Matthew szerelmének alakulása. Ahogy haladunk előre a nyomozással, a szerelem egyre inkább beteljesedik

A Hetek Magyarország legjobb hetilapja-jelenleg. Összehasonlítatlanul kisebb költségvetéssel dolgozik, mint a nagy médiamogulok, mégis, értékrendje és színvonala alapján a legfontosabb és legpontosabb lapnak nevezhetjük, mely a mai magyar médiapiacon jelen van. Vegyük például minden sajtótermék alfáját és ómegáját, az értékrendet! A legtöbb magyar lapnak egyetlen értékrendje a hirdetési bevétel. no meg az egyéb, ki tudja, honnan származó bevétel...A Hetek más, ők mérsékelt konzervatív irányzatot követnek, szólnak a 2017.június 2-i számban  Európa demográfiájáról( milyen messze van Magyarország is a szükséges 2,1 -es termékenységi rátától...), a kereszténységnek a világra gyakorolt hatásáról, az Öböl-monarchiákban tapasztalható emberi jogsértésekről. Ahogy a nagykönyvben meg van írva: tájékoztatnak, és kulturált módon véleményt formálnak. Csak ajánlani tudjuk mindenkinek. És persze gratulálni az alkotóknak.