Báró Malcomes Jeromosné:Mákvirágok
Báró Malcomes Jeromosné a 19.századvégi Budapest szellemi életének jellegzetes alakja volt. Voltaképpen irodalmi szalont működtetett, ahol tehetséges- és sokszor kevésbé tehetséges- fiatal írók, köztük sok nő is, felolvashatta elkészült művét. Igazi úriaszony volt ő, a szó nemes értelmében. Rengeteget jótékonykodott, ő volt a magyar gyermekvédő egyesület első alelnöke, e témában nemzetközi kongresszus rendezésében vállalt aktív szerepet. Irodalmi működésével nem alkotott jelentőset- legalábbis nem a mai fogalmaink szerint, rendszerint német és magyar nyelvű tárcákat írt- a korban ( a Mákvirágok című könyv 1892-ben jelent meg) viszont népszerű volt. Ennek a népszerűségnek két oka van: 1.Mivel remekül ismerte a gyermekek világát, gondolkodását, sikerült, talán először a magyar irodalomban, realistán ábrázolni a gyermeket, mint a felnőttektől különböző lényt. A patetikusan keresztény angyali idealizmustól- és az ebből eredő csöpögős giccstől- megfosztva, minden jó és rossz tulajdonságáv