Könyvekről mindenkinek

 Clare Mackintosh a modern bűnügyi irodalom egyik legnagyobb alakjává nőtte ki magát. Történetei izgalmasak,kacifántosak, a történetmesálás pedig kifejezetten innovatív, ugyanazt az eseménysort, folyamatot, mindig több nézőpontból látja és láttatja az Olvasóval. A Nyugodj békében! című könyve tele van váratlan fordulattal, az olvasó csak csettint és ámuldozik: hogy én erre miért nem jöttem rá?? A történetmondás nemlineáris, nem a kronológiai sorrendben ismerjük meg a dolgokat, az alábbi spoilerben mégis időrendben haladunk. Annál nagyobb lesz a meglepetés, amikor a Kedves Látogató kézbe veszi a könyvet.  A fiktív történet napjainkban játszódik, Nagy-Britanniában.Tom és Caroline Johnson kisvárosban élnek,és a tehetős embere közé tartoznak: már három generáció óta tulajdonukban áll a legjobb autószalon. Felnőtt lányuk, Anna, egyetemre jár. Egy szép napon Tom Johnson kiautókázik a közeli tengerpart legmagasabb sziklájára, szépen leveszti a karóráját, majd leugrik a szikláról. Mindenki meg

 Vincent Trybou francia pszichológus első magyarul megjelent könyve  Az igazságtalanság pszichológiája. Remélem, ezt a kötetet követik majd továbbiak, mert Trybou kiválóan ír, újszerű perspektívából világít meg problémákat,folyamatokat. Az alábbi rövid könyvajánlóban néhány megjegyzést szeretnék fűzni ehhez a minden tekintetben kitűnő könyvhöz, ezzel próbálom inspirálni a Kedves Látógatókat a mű elolvasására.  Trybou három részre osztja könyvét:az igazságtalanság pszichológiája, a gyász pszichológiája illetve Politika és igazságtalanságérzés című fejezetekre. Szerintem érdemes lett volna egy bevezető fejezetet írni arról, hogy vajon az igazságtalanságnak érzett események, jelenségek csakugyan igazságtalanok-e. más szóval: ha én úgy érzem, hogy igazságtalanság ért, akkor valóban jól érzem? Persze, úgy is felfoghatjuk ezt, hogy a pszichológusnak- pszichiáternek nem az a dolga, hogy igazat adjon a páciensnek avagy bizonyítsa, hogy téved, hanem a páciens lelkiállapotának helyreállítása, az

 Eg könyvajánlóban általában a recenzens elemzi azokat a benyomásokat. igazság-lenyomatokat, melyek az adott könyv olvasása közben benne megszületek, létrejöttek, esetleg megragadtak. Yrvin D. Yalom és Marilyn Yalom: Halálról és életről című könyve kapcsán elég nehzé ezt megtenni, a legfőbb érzés, reakció ugyanis egy olyan állapot, melyet nem lehet elemezni: ez pedig a megrendülés. Az a mesterséges tartás, amit a modern ember a saját lelkének ad, egyszeriben megszűnik létezni, mihelyst végigolvassa ezt a könyvet. A Halálról és életről a szembenézés könye, csak erős lelkűeknek és erős idegzetűeknek ajánlom. A fentebb részletezett folytonos megrendülés miatt csak nagyon átfogóan tudok írni erről a könyvről. A sajgó szív sírásáról nem lehet hétköznapi mondatokat írni, csak futó benyomásokat, a könny-áradás apró szüneteiben.  Ezt a könyvet ketten írták. Két haldokló ember. Yrvin D. Yalom a neves pszichiáter, pszihooterapeuta, akinek világszerte sok nyelvre fordították le könyvet. Nyolcvanh

 Véleményem szerint a 21.század Európájának irodalmi műfaja a novella ( illetve az elbeszélés, a magyar irodalmi köznyelv olykor szinonímaként használja a kettőt, hibásan). Az emberek rohannak mindnfelé, kevés idejük marad az olvasásra- az íróknak pedig az írásra. A rövidpróza ebben a helyzetben ideális:kifejező, markáns, olykor meghökkentő történetekkel lehet megragadni manapság az Olvasó figyelmét.Ezt teszi Horváth M.András is kitűnő, Kávészünet című kötetében. 52 novella található a könyvben, minden hétre egy. Formailag és tartalmilag a legváltozatosabb írások, mindenfajta ízlésű és érdeklődésű ember számára. Spoiler vagy tudálékos irodalmiaskodó elemzés helyett kiválasztottam a kedvenceimet a kötetből, és ezekről szólnék néhány szót.  A Zongorista:egyszerűen elképesztő, ez a volt a könyvben szereplő novellák közül,amit hatszor is elolvastam. A mű magáról az alkotásról szól, arról a menekülésekkel és egybelvadásokkal terhes folyamatról, amely által egy tehetséges ember próbálja felé

Van olyan, hogy egy amúgy jó könyv kap egy nagyon rossz címet. Véleményem szerint Nagy Zoltán Mihály szabadverses formában megírt regénye pontosan azt mutatja be, hogy a Szodoma-lét, az nem ünnep. Az gyász. Ebben a könyvben minden alak boldogtalan: a folyton nőket gyűjtögető művezető, a szerelembe esett asszony, a naiv férj- mindenki vágyik valamire, amit már soha nem fog megkapni. De ennek a falusi Szodomának lakosai soha nem fognak megtérni az Úrhoz. Legalábbis ebben a könyvben nem. Az Ünnep Szodomában a bűn története, ahogy az velünk, hétköznapi emberekkel olykor-olykor megesik. Intermix Kiadó, Ungvár-Budapest, 2014. xxxxxxxxxxxxxxxxx Nézd meg ezt a blogot is: mediaszemle.blogspot.com