Könyvekről mindenkinek

Kiknek is ajánljuk ezt a könyvet? Elsősorban is szülőknek, aztán tanároknak, tanítóknak, edzőknek, igazából bárkinek. Mert James Dobson nemcsak arról szól, hogyan is kell nevelni egy fiút, hanem arra is rávilágít, miben is különbözik valójában egy fiú és egy lány- egy férfi és egy nő. A Fiúk nevelése nem liberális könyv, nem is pályázik erre a címre. Keresztény szellemű pedagógiai műről van szó, melynek Szerzője elutasítja mind az Amerika életét már a hatvanas évek óta befolyásoló feminizmust, mind az LMBTQ-lobbi káros, a nemek szabad megválasztását hirdető ideológiáját. Dobson pedagógiája bibliai alapú: az embereket Isten teremtette, férfivá és nővé teremtette őket, ez nem emberi választás kérdése. A fiúk különböznek a lányoktól, mind testben, mind lélekben, mind szívben. Éppen ezért- vallja a Szerző- igenis másképpen kell nevelni őket, mint a lányokat. A fiúknak sokkal inkább szüksége van felnőtt vezetésre, mint a lányoknak. Mert ha nincs tekintély ( és itt továbbgondolhatjuk: ha

A könyv alcíme: Akarod, hogy a telefonod döntsön az életedről? Robin Cook megalkotta a mai negyvenes-ötvenes korosztály kultikus krimijét, a Mobilt. Ez a generáció gyermekkorában, otthon és az iskolában még a hagyományos kultúrát tanulta, huszonévesen ismerkedett meg a technicista elittel és világrendszerrel, meglehetősen kétkedve fogadott olyan, minden eddigit felforgató dolgokat, mint mobiltelefon, internet. Robin Cook amerikai bestselleríró azt mutatja be, miként képesek az emberek rosszra használni ezeket a találmányokat. A könyv főhőse, George, a 21. század amerikai átlagértelmiségije: törekvő, de nem törtető, szakmáján kívül kevés dologhoz ért, és lenyűgözi a technika. Orvosként- és itt nyúl vissza Robin Cook eredeti műfajához, az orvoskrimihez- munkát vállal egy mobildoktor-cégnél. Egészen addig nem gyanakszik semmire, amíg barátnője- szintén mai átlagamerikai fiatal- meg nem hal. Aztán mások is követik a szomorú példát. Az az érdekes, hogy az Olvasó tudja, hogy ez így, ebbe

Alcím: A magyar internálótáborok története 1945-1953. Valószínűleg nem Bank Barbara az utolsó, aki feldolgozza a Rákosi-korszak egyik legaljasabb, leghitványabb intézményrendszerének, az internálótáboroknak történetét. De az könyve az egyik legjobb eddig megjelent feldolgozás erről a témáról. Széles történeti forrásanyagra támaszkodik, megfelelően ismerteti az 1945 utáni politikai hátteret, a kommunista párt szalámitaktikáját, az ellenfelek fizikai megsemmisítését, a diktatúra intézményrendszerének kiépítését. Szól arról,kiket és miért küldtek a rettegett recski internálótáborba, ahol napi 800-1000 kalória élelemadag mellett kellett a bányákban nehéz fizikai munkát végezniük. Megrázó, ahogy értesülünk a gúzsbakötésekről, az őrszemélyzet mindenféle szadista megnyilvánulásairól, a betegekkel való bánásmódról. A szakirodalomban először komplex táblázatban tanulmányozhatjuk, kik vállalták a rabok őrzését, és mi lett a sorsuk az 1953-as amensztia után. Talán ezen a területen fejlődhet

Győrffy Iván remek tollú kritikus. Élettel teli írásai a legfontosabbhoz: magához a műalkotáshoz, a filmhez vezetik el az Olvasót. Aki elolvas egy Győrffy-kritikát, annak kedve támad a " kés alá pakolt" filmet is megtekinteni. Végül is ez a cél... Nekem Az élet kísértése című könyvből a Fél teke című írás tetszik leginkább. Danny Boyle: Transz című, 2013-ban bemutatott filmjének szakzsargontól és pesti-értelmiségi-vagyok- attitűdtől mentes kritikája ez. Már önmagában véve az, hogy Győrffy nem szégyell olyan filmeket is " megkritizálni", melyek erősen a tömegkultúra és magaskultúra határán mozognak, jelzi a Szerző kompetenciáját. A Fél teke úgy meséli el a Transz cselekményét, hogy közben ironikus-szakraksztikus stílusban rámutat a mű erényeire és fogyatékosságaira. Például arra, hogy az operatőrnek " agorafóbiás képi kompozíciói" vannak. Aki látta a filmet, maximálisan igazat ad Győrffynek. A hipnózissal kapcsolatban kissé élesebben is fogalmazhatott v

Ugyan, miért kell könyvet írni a Tízparancsolatról? Hiszen olyan egyszerű: ne ölj, ne lopj, ne paráználkodj, ne tégy hamis tanúbizonyságot, meg ilyenek. Mit kell ezen magyarázni? Csak be kell tartani és kész- vélheti joggal a naiv Olvasó. Csakhogy Dávid István és Vitus Bulbuk István Tízparancsolatról szóló könyve éppen azt példázza, hogy mennyire nem tudjuk ma, a 21. században betartani Isten alapvetően pofonegyszerű utasításait. Mert ölünk. Ha nem is közvetlenül, de közvetve. Vegyészeti úton készült élelmiszerekkel, negatív érzésekkel, Mert paráználkodunk, holott uralkodhatnánk testi vágyainkon. Mert lopunk- legalábbis gondolatban, vagy ha nem, akkor irigykedünk. A 21.századi fogyasztói társadalom embere A könyvben található írások mindegyike voltaképpen egyetlen kérdésre keresi a választ: milyen gyakorlati lépéseket kell tennünk ahhoz, hogy a fogyasztói, ateista szellemű társadalomból visszatérhessünk a Tízparancsolat szellemében élő közösségi élethez. Ebből a szempontból számom

A miszticizmus soha nem megy ki a divatból. A modernkori  emberek szeretik érezni, hogy az általuk alkotott látható világ mögött ott lapul egy láthatatlan, mindenki által sejtett, de senki által nem tapasztalt szféra.És szeretnek ebbe a tudatba alaposan beleborzongani. Amíg a miszticizmus divatos lesz, addig a Da Vinci-kód által elhyresült bestselleríró, Dan Brown is divatos lesz. Könyveinek hőse, Robert Langdon mindenhezértő univerzális egyetemi professzor ( ahogy egy magyar krimisorozat- paródiában korábban elhangzott: úszik és kúszik és balettozik), valami technológiai zseni legújabb felfedezését elemzi és dicséri egy konferencián- csakhogy a zsenit megölik, kezdetét veszi a kalandok sorozata, melyet- át- meg átszőnek a rejtélyes szimbólumok. Az okkult miszticizmus eme kriminalizált diadalmenete pedig egy " elképesztő" fordulattal ér véget. Természetesen keresztényellenes éle is van a dolognak,hiszen enélkül hogy is lehetne a könyvet eladni... Na jó. Ennyi elég is. Sze