Könyvekről mindenkinek

A História folyóirat 1993/4. száma olyan történész- nagyágyúk írásait vonultatja fel, mint Hajnal István, Benda Kálmán, Váczy Péter, vagy éppen Szűcs Jenő. A tartalomból: Váczy Péter szerint a honfoglaló magyaroknak a fő szállásuk volt a sátor, a falu szó pedig eredetileg fallal körülkerített szállást jelent.Szűcs Jenő: Az utolsó Árpádok című könyvéből olvashatunk részletet, megtudhatjuk, miért és hogyan változtatott politikáján 1242 után IV .Béla király. Benda Kálmán leírja Habsburg Ottóval történt találkozását ( olyan bölcsésztípusnak találta). Hajnal István meggyőzően bizonyítja be, hogy Európában a 12-13.században írás-forradalom ment végbe, s ennek gerjesztője a párizsi egyetem és diáksága, akik többnyire udvari papok lettek. Sándor Pál as zsidók 18450-1849. közötti emancipációjáról közöl cikket, kiemeli a Magyarító Egylet tevékenységét. Fehértói Katalin cikke 15.századi magyar boszorkányperekkel foglalkozik,illetve azzal, mit is jelentett annakidején a " néző" szó.

A História folyóirat egyike azon magyar kulturális " termékeknek" melyek nagy űrt hagytak maguk után. De ne sirassuk, Isten mindig tudja, mikor minek van itt az ideje... Lássuk, miről is ír a História 1993. évi 1. száma! Hunyadi János magyar vagy román származásáról szólva lezár egy vitát. Hunyadi nagyapja román volt, édesapja viszont már magyar környezetben él, Zsigmond király udvarában tölt be kisebb funkciókat. Magyar-román történésztalálkozó- elképesztő tanulságokkal. A középiskolákban nem tanítják, de az 1950-es években külföldre menekülő magyarok között is voltak  kémek. Omega ügynök például megölte azt a magyar katonatisztet, aki sok magyar segített át Ausztriába. Részletesen foglalkozik a lapszám Ferenc Józsefnek és Erzsébet királynénak házasságával. A legtöbb történészhez hasonlóan, Niederhauser Emil is rossznak tartja a házasságot, egymáshoz nem illőnek a két embert. A legtöbb publikáció, könyv hasonlóan foglal állást. A honfoglaló magyarokat legtöbbször lovon