História, 1993/4.
A História folyóirat 1993/4. száma olyan történész- nagyágyúk írásait vonultatja fel, mint Hajnal István, Benda Kálmán, Váczy Péter, vagy éppen Szűcs Jenő.
A tartalomból:
Váczy Péter szerint a honfoglaló magyaroknak a fő szállásuk volt a sátor, a falu szó pedig eredetileg fallal körülkerített szállást jelent.Szűcs Jenő: Az utolsó Árpádok című könyvéből olvashatunk részletet, megtudhatjuk, miért és hogyan változtatott politikáján 1242 után IV .Béla király. Benda Kálmán leírja Habsburg Ottóval történt találkozását ( olyan bölcsésztípusnak találta). Hajnal István meggyőzően bizonyítja be, hogy Európában a 12-13.században írás-forradalom ment végbe, s ennek gerjesztője a párizsi egyetem és diáksága, akik többnyire udvari papok lettek.
Sándor Pál as zsidók 18450-1849. közötti emancipációjáról közöl cikket, kiemeli a Magyarító Egylet tevékenységét. Fehértói Katalin cikke 15.századi magyar boszorkányperekkel foglalkozik,illetve azzal, mit is jelentett annakidején a " néző" szó. De olvashatunk tanulmányt Ádám Magda tollából a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság megalakulásáról, arról, hogy miképpen tették másodrendűvé a szerbek a többi népet, valamint milyen szerepet játszott ebben Pasic szerb miniszterelnök. Igazi különlegesség egy 1940-ben megjelent cikk újraközlése, mely a kirakatkereszténységet illetve a második világháború előrehaladtával egyre élesebb zsidóellenességet támadja.
A mára már megszűnt História főszerkesztője a legendás Glatz Ferenc volt. A példányok ma inkább csak könyvtárakban érhetők el.
A tartalomból:
Váczy Péter szerint a honfoglaló magyaroknak a fő szállásuk volt a sátor, a falu szó pedig eredetileg fallal körülkerített szállást jelent.Szűcs Jenő: Az utolsó Árpádok című könyvéből olvashatunk részletet, megtudhatjuk, miért és hogyan változtatott politikáján 1242 után IV .Béla király. Benda Kálmán leírja Habsburg Ottóval történt találkozását ( olyan bölcsésztípusnak találta). Hajnal István meggyőzően bizonyítja be, hogy Európában a 12-13.században írás-forradalom ment végbe, s ennek gerjesztője a párizsi egyetem és diáksága, akik többnyire udvari papok lettek.
Sándor Pál as zsidók 18450-1849. közötti emancipációjáról közöl cikket, kiemeli a Magyarító Egylet tevékenységét. Fehértói Katalin cikke 15.századi magyar boszorkányperekkel foglalkozik,illetve azzal, mit is jelentett annakidején a " néző" szó. De olvashatunk tanulmányt Ádám Magda tollából a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság megalakulásáról, arról, hogy miképpen tették másodrendűvé a szerbek a többi népet, valamint milyen szerepet játszott ebben Pasic szerb miniszterelnök. Igazi különlegesség egy 1940-ben megjelent cikk újraközlése, mely a kirakatkereszténységet illetve a második világháború előrehaladtával egyre élesebb zsidóellenességet támadja.
A mára már megszűnt História főszerkesztője a legendás Glatz Ferenc volt. A példányok ma inkább csak könyvtárakban érhetők el.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése