Heltai Jenő:Az utolsó bohém

 Heltai Jenő miden idők legkorszerűbb magyar írója, mert mindenkor aktuális lesz. Könyveiben, színdarabjaiban hihetetlen sztorik és jellemek, ugyanakkor végtelen empátia és szeretet vonul végig. Az utolsó bohém 1911-ben jelent meg, a Nyugat kiadásában, de aki nem szeretne ennyire antikvár lenni, az megtalálhatja a szöveget a Magyar Próza Klasszikusai sorozatban megjelent, nagyon szép borítóval ékesített Három kisregény című kötetben. A rövid könyvajánlóban egy rövid spoilert közlünk Az utolsó bohémról, mely- mint egyes értelmezők állítják- nem a századforduló könnyed, bohém világának nosztalgikus elsiratása, hnem egy kitűnő, szórakoztató kisregény. 

Mák István " alanyi költő" ( itt ezt úgy értjük, hogy mindig magáról ír verset) elhatározza, hogy kimegy Párizsba, az akkori világ szellemi-művészeti fővárosába. Csakhogy arra nem gondol, hogy pénzre is szüksége lesz, ezért aztán pénz nélkül tengeti életét a világ akkori legcsidálatosabb városában, szó szerint éhezik. Csak barátjának, Csontos Szigfrid pályakezdő drámaírónak írt levelei- és olykor, nagyon ritkán a tőle kapott kevés pénz- tartja életben. Fél év koplalás után Mák István hazatér. Pestet elmaradottnak, falusiasnak látja, első dolga, hogy elmegy barátjához, Csontos Szigfridhez, aki a Józsefvárosnak olyan részén bérel szobát, hogy oda már a konflisok is csak felárral járnak, merthogy veszélyes hely. Csontos Szigfrid mérsékelt örömmel fogadja barátját,Mák István pedig hosszú idő után reggelizik. Aztán kiderül, hogy Csontos drámaíró úr anyagi helyzete kissé megrendült, mégpedig nem kis részben a rendszeres lóversenyzés miatt. A háziúr ( aki egyben barátja, uzsorása, életmódtanácsadója, árverés-lebonyolítója)No de igazi nagy játékos nem tanul a hibájából,  úgyhogy a költő és a drámaíró kimennek a lüversenyre tíz koronával, és nyernek hozzá kettőszáz kilencvenet. Ebből Mák István eltesz háromszázat, merthogy szerelmes. Abba a Sárvári Panniba szeret bele, aki Csontos egyik- " dicsőségesen megbukott" drámájában játszott epizódszerepet. Csakhogy két gond van ezzel a szerelemmel:
. ott a kedves mama, aki nem igazán helyesli, hogy szépséges és mélyérzelmű lánya egy mindenféle egzisztencia nélküli költőhöz menjen feleségül, azonkívül szemre tetszik is neki Mák, az alanyi költő
- ott a dúsgazdag báró, aki bármikor, ha feleségül nem is venné a Pannit, azért szeretőnek elfogadja, nem utolsósorban pedig a Sárvári családot is támogatja anyagilag, ami szintén nem utolsó szempont a mama szemében.
Szóval, István és Panni csak olykor, titokban találkoznak, a lány óvakodik attól, hogy bármiféle elköteleződésre utaló kijelentést tegyen. Mák, az alanyi költő, pedig annyira szerelmes, hogy verset is ír a lányhoz, amit ki is nyomtatnak, Panni azonban nincs elájulva a dologtól. Ráadásul " elárulja" a költőnek, hogy van egy másik irodalmárféle is, aki belészeretett, ez pedig nem más, mint Csontos Szigfrid, a még nem nagy drámaíró. Aki közben felvette Panni kissé alacsony önbizalmú öcsikéjét fizetés nélküli titkárnak, ráadásul még lenyúlt tőle egy kis kauciót...Spoiler vége.

Amiért ezt a könyvet valójában érdemes elolvasni, az a fergeteges humor. Minden mondatban van valami poén:irónia, gúny, társadalomkritika, szójáték, a nyelvi humor minden szintjje és rétege. Azt az epizódot pedig, amikor Csontos lakását árverezik, mindenkinek ajánlom szíves figyelmébe. Az, hogy árverezik a lakást, Csontos pedig az ágyban alszik- elképesztő. Rekeszizom-mozgató irodalom ez, de irodalom. Nem a magyar hagyomány szülötte- nem azé a magyar hagyományé, amit ma magyar hagyománynak nevezünk-, inkább nyugatias, könnyed, de mestermű. Az utolsó bohém című könyvet ajánljuk minden irodalomszerető embernek, és különösen a Z és további generációknak. Heltai olyan könyvet írt, amiből megszerethetjük a könyvet. 

Unikornis Kiadó, Budapest, 1995.A Kiadó már megszűnt,könyveinek egy része itt beszerezhető:antikvarium.hu
Illetve a nagyobb könyvtárakban...