Ifjabb Csámpai Ottó:A Zobor-hegyi ezredéves emlékmű
Csámpai Ottó könyve a magyar történelem kevéssé ismert epizódjairól ad áttekintést.
Íme, a Kiadó ajánlása:"Az 1896. évi VIII. törvénycikk arról határozott, hogy Magyarország emlékművekkel őrizze meg a Honalapítás ezredik évfordulóját. A törvénycikk rendelkezése szerint az ország hét pontján tervezték a műemlékek felépítését, amelyek majd a Honfoglalásra fogják emlékeztetni az utókort. Az emlékművek tervezésével és a hét országpont kiválasztásával a pozsonyi Toldy Kör volt megbízva Dr. Thaly Kálmán vezetésével, aki a Függetlenségi Párt képviselőjeként működött. Úgy döntöttek, hogy a hét monumentális szobrot a munkácsi várhegyre, a nyitrai Zobor hegyre, a dévényi várhegyre, a zimonyi várhegyre, a brassói Cenk hegyre, Pannonhalmára és Pusztaszerre fogják felépíteni és elhelyezni. Az emlékművek pontos helyét nehéz volt meghatározni. Elsősorban az északi, déli, nyugati és a keleti határt kellet megjelölni, hogy a bejövő idegeneknek megmutassák, hogy magyar földre lépnek. Trianon után az elcsatolt területeken lévő emlékműveket megcsonkították, felrobbantották, ezzel is megpróbálták kiírtani a határon túl rekedt nemzettestvéreinkből az együvé tartozást."
Formátum: B/5, 54 o., irkafűzött"
Íme, a Kiadó ajánlása:"Az 1896. évi VIII. törvénycikk arról határozott, hogy Magyarország emlékművekkel őrizze meg a Honalapítás ezredik évfordulóját. A törvénycikk rendelkezése szerint az ország hét pontján tervezték a műemlékek felépítését, amelyek majd a Honfoglalásra fogják emlékeztetni az utókort. Az emlékművek tervezésével és a hét országpont kiválasztásával a pozsonyi Toldy Kör volt megbízva Dr. Thaly Kálmán vezetésével, aki a Függetlenségi Párt képviselőjeként működött. Úgy döntöttek, hogy a hét monumentális szobrot a munkácsi várhegyre, a nyitrai Zobor hegyre, a dévényi várhegyre, a zimonyi várhegyre, a brassói Cenk hegyre, Pannonhalmára és Pusztaszerre fogják felépíteni és elhelyezni. Az emlékművek pontos helyét nehéz volt meghatározni. Elsősorban az északi, déli, nyugati és a keleti határt kellet megjelölni, hogy a bejövő idegeneknek megmutassák, hogy magyar földre lépnek. Trianon után az elcsatolt területeken lévő emlékműveket megcsonkították, felrobbantották, ezzel is megpróbálták kiírtani a határon túl rekedt nemzettestvéreinkből az együvé tartozást."
Megjegyzések
Megjegyzés küldése