O.Réti Zsófia:Nekünk nyolcvan:Közelítések a nyolcvanas évek magyar kulturális emlékezetéhez

Természetesen alcíme is van ennek a könyvnek:Korabeli stratégiák, populáris mítoszok,  és ezek utóélete.

O.Réti Zsófia:Nekünk nyolcvan: Közelítések a nyolcvanas évek magyar kulturális emlékezetéhez című könyvében arra keresi a választ, hogyan hatnak az 1980-as évek kulturális emlékei?/toposzai?/mítoszai? a későbbi korok emlékezetére. Nagyon gazdag, nézőpontjaiban nagyon széleskörű könyvről van szó, nem is kívánunk ebben a könyvajánlóban mindenen pontról pontra végigmenni, inkább csak egy-két fontos kérdéssel kapcsolatban mondaná el szerény véleményét a recenzens.
Nagyon fontos kérdés: tekinthető-e egységes művelődéstörténeti korszaknak a nyolcvanas évek? Véleményem szerint igen, Magyarországon mindenképp. A " reformszellem" ugyanis ekkor vált láthatóvá a legtöbb ember számára, mégpedig azáltal, hogy a korábban mostohafiúként kezelt (vagyis inkább lekezelt), tűrt-tiltott populáris kultúra ekkor, az 1980-as években kap polgárjogot, terjed el széleskörben. Antal Imre és Kudlik Júla, Neoton Família, EDDA Művek,szépségkirálynő-választás ( ezt Szerző részletesen elemzi is könyvében), Forma-1-es verseny és Hungaroring Mogyoródon, Queen együttes Magyarországon, " alternatív" zenék ( Pál Utcai Fiúk, Sziámi,URH,Satöbbi, satöbbi). Lehet már szegecseket ütni a farmerdzskibe, lehet az iskolarádióban Iron Maident hallgatni, szidni a ruszkikat a meccsen ( legfeljebb rád szólnak, de már nem visz el a rendőr ezért). Szóval, a nyolcvanas évek a nagy fellazulás korszaka. Aki ki tud menni Nyugatra, és van elegendő valutája, az hoz Commodore-16, később 64-es számítógépet,a gyerekeket úgy kellett elprarancsolni mellőle, sőt, Budapesten és a megyeszékhelyeken már számítógépes tanfolyamok is indulnak, ide iratják be a vezérigazgatók a titkárnőjüket. S ha már a tanfolyamoknál tartunk, hódítanak az angol és német nyelvi kurzusok ( e sorok írója "német nyelvre járt", ahogy akkoriban büszkén mondogattuk 1988-ban, jobb lett volna angol, de arra már nem volt hely. Az anyák pedig egymásnak dicsekedtek, hogy " az én fiam is jár szombaton angolra", és a tied?). Volt aztán 1986-ban egy mexikói labdarúgó VB, ahol is az esélyesnek kikiáltott magyar csapatot kegyetlenül elpüfölték a szovjetek 6-0-ra. Szóval, művelődéstörténetileg a nyolcvanas évek mindenképpen külön korszak. 

De mikor van ennek a korszaknak vége? Szerintem nincs egyetlen olyan tényező, esemény, időpont, amelyet ki lehetne jelölni végpontnak. Az alábbiakból kell " összekutyulnunk" egy salátát, hogy meg tudjuk a határozni a korszak végét.
- Pozsgai Imre a rádióban bejelenti, hogy nem ellenforradalom volt 1956, hanem népfelkelés
- Nagy Imre és mártírtársainak újratemetése
- Szűrös Mátyás kikiáltja a köztársaságot
- Megjelennek az első turkálók
- Bemutatják a Dallas és a Walt Disney- sorozat első részeit
- Megjelennek az első salátabárok
- Kötelezővé teszik az iskolában az angol és/vagy a német nyelv oktatását
- Már be lehet hozni nyugati kocsikat, háztartási eszközöket
- Kelet-Európában összeomlik a kommunizmus. Ledől a berlini fal.Romániában 1989-ben a " szabadság karácsonya", Nicolae Ceacescu diktatúrájának bukása.
- Engedélyezik, hogy egy  felnőtt ember nevén egynél több ingatlan legyen, az ekkor még tartalékkal rendelkező családok építési telkeket vásárolnak a gyereknek. 
- Sajtószabadság, elképesztően sok sajtó- és médiapiaci termék jelenik meg. 
- Antall József halála és annak bejelentése, a Disney- műsor félbeszakítása
Számomra valahogy ezekből áll össze a nyolcvanas-kilencvenes évek korszakhatára.

A könyv kitűnő, mindenkinek ( na jó, inkább egyetemistáknak, kutatóknak) ajánljuk. 
Debreceni Egyetemi Kiadó Debrecen University Press, 2018.