Könyvekről mindenkinek

 Evelyn Marsh a magyar nyelvű bestseller királynője. Könyveiben a klasszikus krimi stílusjegyei ötvöződnek a hagyományos kalandregény,a thriller és az orvoskrimi fotdulataival. Nincs ez másképp a Végzetes találkozás című regényben sem. Fordulatos,filmszerűen pörgő cselekmény,váratlan befejezés jellemzi a remek krimit. Egy rövid könyvajánlót,afféle kis spoilert közlünk erről a regényről. A fiktív történet több generációra visszanyúlik. A Bonetti és a Concini családok két fiatal tagja nemet mond a maffíának,ki akarnak szállni. A szervezet azonban értesül lépésükről és szitává lövik őket. Ezután ugrunk jónéhány évet és megérkezünk a mába. Concettiék Fabrozio nevű fia,ahelyett,hogy beszállna a virágzó családi üzletbe,repülőgép-pilóta lesz,szívinfarktus-közelbe juttatvaQtel édesanyját. Egy alkalommal,gyakorlaton,valamiMar titonzatos okból,elromlik a gép,a másodpilóta katapult-ülése elromlik,a gép gyakorlatilag irányíthatatlanná válik. A két repúlősnek azonban szerencséje van. A másodpil...

 Az ókotörténet egyik legtöbbet vitatott, esemény-,társadalom- és hatástörténetében is legtöbbször elemzett eseménysora Spartacus felkelése ( Kr.e.73-71), mely minössze három év alatt meggyőzően mutatott rá a Római Birodalom törékenységére, szervezeti és stratégiai hibáira. Barry Strauus könyve a legújabb szakirodalom gondos tanulmányozásával, az ókori elbeszélő források óvatos kritikával történő kezelésével példát mutat arról, hogyan is kell megírni egy ennyire vitatott, sokszor még eseménytörténetében is bizonytalan epizód történelmét. Az alábbi könyvajánlóban kiemelnék néhnáy fontos gondolatot, módszertani sajátosságot Strauss könyvéből, melyek rámutathatnak a történetírás eréyeire, korlátaira, és kedvet csinálhatnak az Olvasónak ahhoz, hogy alaposan tanulmányozza át a Spartacus háborúja című könyvet.  1. Strauss sűrűn él a rekonstrukció módszerével: például ott, ahol az ókori források nem egyértelműen írják le egy-egy csata menetét, vagy amikor a felkelő sereg vándorlásána...

 Baranyi László könyve 1796-ban jelent meg. Ha ma,a 21.században,valaki ilyen földrajzkönyvet írna,nagy valószínűséggel olvasói és  kritikusai megkérdőjeleznék az elmeállapotát. Ugyanakkor-mint tudománytörténeti forrás-nagyon is érdekes lehet azon kutatók,szakemberek számára,akik a 18-19.század szellemi életével foglalkoznak. Érdemes tehát szólni erről a Rövid Magyar Geographiáról,de inkább csak történeti kuriózuma miatt. A barokk nagyon szerette az allegorikus,megszemélyesített ábrázolásokat. Baranyi pontosan ezt viszi túlzásba,eźert írtam a bejegyzés bevezetőjében azt a mondatot. Szerző egy Conellus nevű tudósra (?) hivatkozva Európát egy ülő nőhöz hasonlítja.Majd szépen,testrészről testrészre végigjárja. A koszorúja Portugália. Az arca Spanyolország és hozzatartozó szigetek. A nyaka és a melle Franciaország. A nyakkendője a Pireneusok. A bal karja Anglis,Skócia,Hibernia,az Orades-szigetek és Izland. A bal hóna alja Belgium. A jobb hóna alja Olaszország és a mellette lévő sz...