Kate Kitagawa és Timothy Revell:A számok titkos élete

 A matematikatörténeti munkák általában az európai matematika történetére összpontosítanak. Kate Kitagawa és Timothy Revell:A számok titkos élete ennél jóval tágabb,globális perspektívában vizsgálják ennek a nagyszerű alaptudománynak a történetét. Az európai eredmények,híres tudósok mellett szólnakAfrika, India,Kína matematikájának fontos mozzanatairól. Az alábbi könyvajánló még megközelíteni sem képes azt a gondolati-és információgazdagságot,melyet a szerzőpáros könyve elénk tár.

Megtudhatjuk,hogy az ember matematikai gondolkodása a nagyon messzí régmúltba nyúlik vissza. Az őskori ember már egészen bizonyosan számolt. A Kongóban talált Ishango-csonton 48-60-60 rovátkát tartalmazó vonalrendszer látható. Arra a kérdésre,hogy mi lehet ez, a kutatók a legkülönbözőbb megfejtésekkel álltak elő.Megismerkedúnk az igen fejlett babilóni matematikával,mely a 60-as számrendszeren alapult,azért ezen,mert csillagászati eredetű számrendszerről van szó. A 60-nak ráadásul nagyon sok osztója van. Részletesen,1-től 60-ig bemutatják az ékírásos számjegyeket,aki játékos kedvű,az otthon rögtönözhet magának ókori stílusú matekpéldákat. A babilóni,már helyi értékeket is használó algebrai rendszer a mai Olvasót,a mai matematikust is csak csodálattal töltheti el. A Szerzők bemutatják,hogyan lehet mai számokat,pl. az egyharmadot,babilóni logikával felírni. Megismerkedünk a szintén nagyon fejlett ókori egyiptomi matematikával is:a nyolccannégy,olxkor nem is egyszerű matematikai-logikai feladatot tartalmazó Rhind-papirusz nyomán Szerzők bemutatják az egyiptomi számhieroglifákat. 

Az Atlanti-óceán túlpartján is virágzott a számolás tudománya. A maják nagyon fejlett (ahogy ma mondanánk) csillagászati és algebrai tudással rendelkeztek. Többféle számrendszert használtak,egyet a szakrális szövegekhez,egy pontokból és vonalakból állót a hétköznapibb célokra:kereskedéshez,adószedéshez,ügyintézéshez. Szerzők itt is bemutatják mindkét számrendszer alapegységeit,úgyhogy a vállalkozó kedvű Olvasók otthon is kipróbálhatják ezeket. Recenzens kipróbálta és működik. Kínában is virágzott a matematika:megismerkedünk a mágikus négyzettel (háromszor hármas négyzet,a számok balról jobbra 4-9-2,alatta 3-5-7,a legalsó vízszintes sor pedig 8-1-6), megismerkedünk a fontosabb kínai matematikusokkal,kezdve a legendás,valószínűleg mítikus Nagy Jüvel. Bemutatják a tudomány történetének egyik legfontosabb müvét,a Változások könyvét,melyet gyakorlati-ügyviteli célokra éppúgy használtak,mint csillagászati mérések megalapozására,vagy éppen hosszabb tengeri utazások megtervezésére. Érdekes és sokatmondó a cím:az alkotók tudták,hogy a tudomány az maga a változás. Elismeréssel adózunk a pí értékét a lehető legnagyobb pontossággal megadó Cu Csung-Cse-nek,aki 24 576 oldalú sokszög segítségével határozta meg majdnem pontosan ezt az ikonikus számot. Pan Csao példája pedig azt bizonyítja,hogy a kínai matematikusok valójában polihisztorok voltak. De igaz ez az állítás az alexandriai Euklidészre vagy éppen Hüpatiára is. 

Nem vagyok nagy matekos,de ha középiskolás koromban kezembe kerül ez vagy ehhez hasonló könyv,valószínűleg megszeretem ezt a remek tudományt. Ajánljuk Kate Kitagawa és Timothy Revell:A számok titkos élete. A matematika ismeretlen úttörőinek története című könyvét mindenkinek. Tanulságos,hasznos,érddekes olvasmány.

Corvina Kiadó 2024, fordította Szegedi Péter