Erdélyi István:Sumer rokonság?

 A magyar nép őstörténetének kutatásában nagyon rég óta jelen van az az irányzat, melynek képviselői a sumer-magyar rokonságot vallják. Erdélyi Istávn könyvében meggyőzően cáfolja ezeknek a kutatóknak az érveit. E rövid könyvajánlóban nincs módunk arra, hgy részletesen elismetéljük, mi a véleménye Erdélyinek Bobula Ida, Varga Zsigmond, Badinyi Jós Ferenc vagy éppen Götz László nézeteiről. Inkább öszefoglalnám azokat az ellenérveket, állításokazt, melyeket Erdélyi a "sumerológusokkal" kapcsolatban tesz,- és, amelyekkel, ne feledjük, közvetve alátámaszta a magyar nép és nyelv finnugor eredetének tudományos tézisét. 
1. Erdélyi szerint a sumer-magyar elméletet valló kutók többsége nagyon járatlan a nyelvészetben, nem ismeri azokat a tudományos eljárásokat, mellyel a nyelvészek egy-egy szó, szintagma, vagy szókapcsolat eredetét vizsgálják. Amint azt állítja, a legtöbb ilyen kutatónak nincs nyelvészeti végzettsége.
2. Erdélyi szerint- ebben sokan egyetértenek vele- nem szabad a sumer szavakat, szintagmákat az akkáddal összevetni, az akkád ugyanis teljesen más nyelv, mint a sumer.
2.Erdélyi könyvében konkrét példákat hoz arra, hogy a kutatók nyelvújítás-korabeli, tehát mesterségesen kreált magyar szavakat hasonlítottak össze több évezredes sumer szavakkal.
3. Hibáktól hemzsegőknek tartja azokat a sumer-magyar szószedeteket,melyeket többnyire németből tükorfordítva vettek át a kutatók. Rámutat továbbá, hogy a nyelvtudomány szerint a hasonló hangalak még nem jelent nyelvrokonságot, sőt, még nyelv kapcsolatot sem. ( Recenzens ehhez hozzáteszi:Erdélyi István könyve 1989-ben jelent meg. Azóta már számtallan tudományágban használják a digitális újításokat.A mesterséges intelligenciaprogramok talán jól modelleznének egy szó-átalakulást egy adott nyelven belül. Ezzel pedig cáfolható lenne mindenféle dilettáns nyelvészkedés).
4. A dilettáns nyelvészek nem egyszer hasonlítanak össze- és tartanak egyezőnek- olyan szavkat, melyek között érintőleges jelentésbeli párhuzam áll fenn. például: gyógyít-lát. Persze, erre mondhatjuk, hogy a gyógyító emberek egy csoportját a magyar közép-és koraújkorban nevezték látónak, nézőnek is- na, de ez elegendő párhuzam? A gyógyít szó alapjelentésének nincs köze a lát szó alapjelentéséhez. Recenzens hozzáteszi:ilyen alapon a futball és a kosárlabda is rokonok, mert mindkettőt labdával játszák). 
5. Érdemes külön elolvasni a 105. oldaltól kezdődő szövegrészt. Itt Erdélyi a magyar alapszókincs esetleges sumer rokonságával foglalkozik, amelyről megálllípítja, hogy nem létezik. 
- Számnevek sumerül:1.dili, des as, gé 2. min ,min-a, 3. pes,es,us. Semmi köze a magyarhoz! 
- A személyes névmásoknak sincs semmi köze a magyarhoz. E/1 sumerül ngae, me  E/2: zé E/3. Ene. Itt is ugyanaz a helyzet, semmi egyezés a magyarral. 
- Igeragozás: semmi hasonlóság a magyarral. 
Márpedig, ha két nyelv rokon, akkor az alapszókincsben kellene egyezéseket találni. 
6. Kitér Zakar elméletére: eszerint a magyar nyelv finnugor, de a sumerből származnak a finnugor nyelvek. Ha ez így lenne, akkor- Erdélyi szerint- a sumeroknak a Kr.e.VI, nem pedig a Kr.e. IV. évezredben kellett volna megjelenniük Mezopotámiában. 
7. A sumer-magyar rokonság nézete azért volt olyan népszerű, mert sokan ezzel akarták ellensúlyozni a finnugor rokonság " halszagát". Erdélyi ezt azzal cáfolja, hogy ezek a " halszagú" népek hatalmas vándorutat megtéve, óriási területeket birtokoltak a kelet-európai térségben. Tehát nem kell kisébbségi érzéünknek lenni, mert finnugorok vagyunk. 

Erdélyi István: Sumer rokonság című könyve nagyon okos, korrekt, gondolatgazdag munka. Történészeknek, nyelvészeknek ajánljuk. Ma már inkább antikváriumokban, nagyobb konyvtárakban található meg. 

Akadémiai Kiadó, 1989.