John Hirst:Európa legrövidebb története

 Mindig is érdekelt, más világtájak lakói, szülöttei hogyan vélekednek az én kontinens- hazámról, Európáról. Milyen különlegességeket látnak bele, miben vélik felismerni a vén Európa történeti fejlődéésének sajátosságait? John Hirst ausztrál történész könyvét ezért is fogadtam hatalmas lelkesedéssel. A Melbourne-i Egyetem hallgatóinak készült előadás-sorozat érett könyvvé, különleges könyvvé, s lett belőle Európa legrövidebb története. 
Az alábbi könyvajánlóban nem szeretnék részletekbe menően, oldalról oldalra " végigsuhanni" ezen a nagyszerű könyvön. Történészként inkább néhány észrevételt tennék, amelyek- szándékaim szerint- megkönnyítik az eligazodást ebben a remek könyvben. 

Kezdjük akkor! 
1. Hirst három alapvető kultúrából eredezteti a modern Európát:a görögből ( klasszikusból), a héberből, illetve a germánból. Jómagam még hozzátenném ehhez a kelta, a szláv és a finnugor elemet. A középkori Európát ért offenzívák sorából kimaradtak a kalandozó magyarok hadjáratai (862-997). Pedig ezek a katonai műveletek a teljes Európa területét átfogták, s hozzájárultak egy, a mai napig érvényben levé hatalmi struktúra kialakításához. 

2. Hirst szerint az ókori görögök és rómaiak keresték az egyészerűséget, a világ minden jelenségét egy formulával akartak megmagyarázni. Véleményem szerint ez annyira nem igaz, vagy a jelenség legalábbis nem tekinthető görög-specifikusnak. A görögök észlelték a világ bonyolultságát, de mivel még nem voltak filozófiai alapjaik ennek a bonyolultságnak megmagyarázásához, valahonnan el kellett kezdeniük. Nem kezdhették mindjárt a legbonyolultabbal, legösszetettebbel. Hellasz gondolkodói elméi a kiindulópontokat mutatták meg az emberiségnek, és vázolták a fejlődés irányait. Ennyi volt, amit tehettke, de ezt olyan jól művelték, hogy évezredekre meghatározták a művészetek és a tudomány folyásának irányát. 

3.A társadalomtörténet nehéz dió, mert minél inkább átfogó megállapítást tesz a történész, annál több lesz kivétel,ezáltal érvénytelenné válik a kijelentett igazság. Ha pedig túlságosan részletekbe menően tárgyal egy kérdést a kutató, túladatol, akkor pedig elvész az általános érvényesség, minden lokálissá, helyivé, partikulárissá válik. 
Mindezt azért írom le, mert Hirst könyvét olvasva csak megerősödtem azon meggyőződésmben, hogy lehetetlen a középkori jobbágyság történetét és helyzetét, kialakulását és felbomlását néhány mondatban leírni. Annyi és annyiféle volt ez a társadalmi réteg, hogy kijelenthetjük: a középkorban nincs két azonos helyzetben levő, ugyanolyan szolgáltatásokkal tartozó, ugyanolyan jogokat élvező jobbágy. Mindenkinek helyzete, lehetőségei mások és mások. De hát akkor mit tegyen a történetíró? Mégsem írhat minden egyes jobbágyról! Ez igaz.Fogalmam sincs, mit tegyen a történész. 

4. Nagyon nehéz Európa-történetet írni azért is, mert nem könnyű egyszerre több országra kiterjedő folyamatokat és az egyes országok " mikrotörténelmét" is írni. Hirst többé-kevésbé jól oldotta meg a feladatot, bár én Kelet-Közép- Európának több teret szántam volna. 

Ajánljuk John Hirst:Európa legrövidebb története című könyvét minden, történelem iránt érdeklődő olvasónak, fiatalnak, idsebbnek egyaránt. 


Athenaum, Budapest, 2022.Fordította Bartók Imre