Márton László:Amit láttál,amit hallottál

 Márton László könyve jelentősen hozzátesz ahhoz, amit " minőségi magyar irodalom"-nak nevezhetnénk. Az Amit láttál, amit hallottál című könyv telis-tele van kiváló prózával, elbeszélésekkel ( nem novellákkal!), elgondolkodtat, inspirál ( engem például arra inspirált ,hogy nézzem át egyetemista koromból fennmaradt, szekrények mélyén őrzött írásaimat.). Úgy igyekszik újat hozni irodalmunkba, hogy nem jelzi ennek az újat-teremtésnek szándékát. Elbeszéléskötetről igen nehéz spoilert közölni, ezért inkább kiemelnénk ebből az irodalmi aranybányából néhány rudat, és ezekről a kiemelt alkotásokról írnék néhány mondatot. 

Az ablakkeret.A könyv nyitó elbeszélése ifjúi és felnőtt életet szembesít egymással- ez a bizonyos " találkozás egy fiatalemberrel" Karinthy-féle problematika 21.századi változata. Dobó Pisti ( az egri hősnek csak névrokona) éppen hazafelé baktat és arra gondol, hogy ő már mindig is Dobó Pisti marad, ő már megreked ennél a dobopistis léthelyzetben. Ekkor találkozik egy fiatalemberrel ,aki hazafelé biciklizik a sötétben, mint kiderül, ő a Pisti egykori tanítványának a férje. Azon gondolkodhatunk el, hány és hány dobópisti él ebben a kMagyarországban és szerte ezen a világon, akik tehetségesek ( voltak? Vagy a tehetség örökre ott szunnyad a lélek mélyén?). Vannak boldogtalanságra predesztinált emberek? És ha igen, akkor a hely szelleme predesztinálja őket,vagy valami más? Ilyesfélén gondolkodtam, miközben olvastam ezt az elbeszélést. A meglehetősen rakoncátlan, asztal alatta vendégek lábába harapó gyermek alakja is metaforikus, szerintem a magyar társadalmat jelképezi. 

Régi rigó. E ( gerebélye alalkú betű, ennek van jelentősége a történetben), átéli saját múltját, pontosabban: az elbeszélő élteti át velünk E múltját. E. az ezerkilencszáznegyvenes-ötvenes években nőtt fel, szülei elváltak, hiányos szülői szeretetben részesült, egy Márti mami nevű idős hölgy gondozta napi kétszáz forintért, amíg a szülők lerendezték a válást. A régi rigó a gyermeki mitológia része, madár, amit úgy lehet elkapni, hogy sót helyezünk a farkára. De mindeközben át kell törnünk magumkat a szomszéd bácsi ( 1957 óta munkásőr, gonosz ember, állatokat kínoz, meg késsel szétszaggatja a gyerekek labdáit, meg 56-ban is lőtt a népre és embereket ölt), Márti mami olykori indulatos szeretetlenségén és mindenből elegem van-felnőttes életérzésén, titokzatos lényeket kell a megfelelő kategóriába ( ellenség? barát?) besorolni,mint például az udvar végéban élő kitelepített házaspár. Ez az elbeszélés megható tisztelgés a történelem előtt, a gyermeki lélek előtt, a válságos helyzetben is helytállni képes szülők előtt ( azért csak elküldik egy dobozban E. kedvenc játékait, pedig E.nem is kéri). Tisztelgés a gyermekkorral egybefolyt  kamaszkor, majd felnőttkor előtt is, a Vademek, a Dezsők előtt. Mert ők a mi életeink. 

Ez csak egy hétköznapi létogatás. Véleményem szerint ( nem tudom, ezzel egyetértene-e Márton László), ez az elbeszélés reflexió, Fridrich Dürrenmatt svájci író Az öreg hölgy látogatása című színművére reflektál, illetve áthelyezi a történetet 20.század végi Magyarországra. A főhősünk, Pócsné, immár özvegyasszony, miután csélcsap férje meghalt ( hosszú sörözések, bealvós tévénézések, megcsalások, öncsalások után), elmegy, hogy közölje a rossz hírt a fiatal szeretővel. Szegény kertvárosi ( valójában társasházban lakó), eléggé közönséges stílusú Ica (egy példa: műanyag tálcán felszolgált víz) teljesen kétségbeesik a hír hallatán. Pócsné pedig kíváncsi, kivel is csalta meg a férj. Csalódik. Ugyanakkor megtetszik neki a belváros, és elhatározza: máskor is visszatér ide. Mert minden szomorúságban ott rejlik valami öröm, valami új kezdetnek az ígérete, valami remény. Erről szól ez az elbeszélés. Nagyon érdekes a két női karakter: az előkelő(sködő) Pócsné illetve a meglehetősen hétköznapi Ica jellemének ütközése. 

Van egy elbeszélés,A regényhősnő mégsem tér haza, mely irodalmi szemponból: kult. Ha létezik analitikus próza, akkor ez a mű kiváló példája ennek. Erről a műről hosszú oldalakt lehetne írni, amúgy elemzésképpen, ilyen rövidke könyvajánlóban erre nincs lehetőség. Mindenesetre megjegyezzük,hogy ez a nagyszerű műalkotás is ebben a kötetben olvasható. 
Ajánljuk Márton László: Amit láttál, amit hallottál című könyvét mindenkinek, aki szereti a jó sóval, borssal fűszerezett modern( kortárs) magyar irodalmat. 

Jelenkor Kiadó, 2008.