Könyvekről mindenkinek

 Galambosi László a 20.századi magyar költészet kevéssé ismert és elismert alakja. Önmagát sosem tartotta nagy költönek,gyógypedagógusként dolgozott,emellett jelent meg egy tucat verseskótete. Költeményei rendkívül érdekesek,magas színvonalúak,ez indokolja,hogy itt,a kónyvajánló blogban foglalkozzunk vele. Az irgalom ágai című kötete 1974-ben jelent meg. A magyar irodalom ekkoriban nagyon magas színvonalú,egész sor kortárs zseni alkotásában gyönyörködhet az olvasóközönség,ez a kötet pedig kissé elsikkadt a nagy tengerben. Maga a kötetcím azt fejezi ki,hogy minden,ami valóságunk része,az az irgalomból,a legnagyobb égi jótéteményből fakad. Nem ideológiák és anti-ideológiák,nem a racionális ész vagy érdek,hanem a kegyelem teremti meg azt a világot,melyben az ember,a költő jár-kel,álmodik. Tartalmilag,tematikailag három csoportra oszthatjuk a kötetben olvashatő verseket.1. A költészet feladatával,a költő szerepével foglalkozó versek,voltaképpen ars poetica-k.."Énekeljetek"-olvash...

 Zelk Zoltán költő és író élete nem volt egyszerű. Fiatal korában óriási tehetségnek tartották,több írását a Nyugat folyóirat is közölte.A második világháború idején kétszer is elvitték munkaszolgálatra,csodával határos módon túlélte. 1945 után előbb a kommunista diktatúra (Rákosi-rendszer)lelkes híve majd bírálója. Az 1956-os forradalom és szabadságharc szellemi előkészítésében részt vett,ezért a Kádár-rendszerben több év börtönre ítélték,de amnesztiával szabadult. A beteg költő aztán a magyar gyermekirodalom egyik legnagyobb alakja,vezéregyénisége lett. 1981-ben hunyt el. Tehetsége vitathatatlan,s bár életműve vitatott,a magyar irodalom szerves része.  Térdig hamuban című posztumusz könyvét özvegye,Sinka Erzsébet szerkesztette. Kötetben mdg nem jelent,kiadatlan verseket,változatokat tartalmaz,melyek 1925-1981.között keletkeztek. A könyv olvasása egyedi és mevgismételhetetlen irodalmi élmény. A Térdig hamuban című könyv része az 1981-1988 között megjelent életműsorozatnak....

 A könyv alcíme pedig ez:Kisegítőkönyv íróknak és olvasóknak. Amikor versekkel kezdünk foglalkozni(ez többnyire az iskolai irodalomórákon történik,ami szerencsés esetben szerencsés,balszerencsés esetben pedig nem jó),hamar összetalálkozunk azzal a szóval,hogy "költészet". A költészet pedig mindaz,véljük kicsit bután,amit elemzünk az órákon. Mert,mint tudvalévő,a vers arra való,hogy elemezzék(intellektus),majd lelkendezve megállapítsák,hogy mind a költő,mind a verse zseniális(érzelem), s hogy lám,kis hazánkban milyen zseniális költők születtek,s nekünk ez a legfőbb értékünk(kultúrnemzet-koncepció). Ezután,ha még nem csengettek ki,megvitathatódik,csak úgy spontán,diáki kezdeményezésre,hogy vajon a 21.század gyorsbeszédű repperei tudnak-é olyan dalszöveget írni,mint Kosztolányi,aki nem írt dalszöveget,csak verset,de témánk szempontjából ez most teljesen irreleváns. Aztán,ha már kellően sokat elemeztünk költészetet,találkozunk olyas fogalmakkal,mint "verstípus". Azaz:rá...

A könyv alcíme: fent bedobod, lent kipotyog. Technológia és költészet? Kérdezhetnénk: ez összefér egymással? Rutai Gábor igennel felel. Projektje elképesztően szellemes. Rendelni lehet tőle- pontosabban: a költőMATA-tól- meghatározott témára verset, a "készülék" pedig megírja a poémát. Nagyon sokoldalú versgyártó készüléket "talált fel" Rutai Gábor, szonettől a tájleíró versig, szabadverstől a klasszikus formájú, petőfies-népdalos költeményig mindent legyárt. A nagyon jó dolgok mellett engem két dolog nagyon zavar: a KöltőMATA időnlént nem átallja politikai nézeteit is olvasói tudtára adni. Márpedig egy ilyen magas csúcsrobotnak illendő semlegesenk maradnia, nem kell lealáznia magát a hazai pártpolitika sekélyességéig. A másik: a trágár szavakat kissé soknak találom. Jó, jó, már Petőfink is használt olykor a népnyelvből vett erőteljes fordulatokat, de azért a mindenféle sz-szel, bé-vel, f-fel kezdődő nyelvi megnyilvánulások mégiscsak vitathatóvá teszik a KöltőM...