Háy János:Szavalóverseny

 A könyv alcíme pedig ez:Kisegítőkönyv íróknak és olvasóknak.

Amikor versekkel kezdünk foglalkozni(ez többnyire az iskolai irodalomórákon történik,ami szerencsés esetben szerencsés,balszerencsés esetben pedig nem jó),hamar összetalálkozunk azzal a szóval,hogy "költészet". A költészet pedig mindaz,véljük kicsit bután,amit elemzünk az órákon. Mert,mint tudvalévő,a vers arra való,hogy elemezzék(intellektus),majd lelkendezve megállapítsák,hogy mind a költő,mind a verse zseniális(érzelem), s hogy lám,kis hazánkban milyen zseniális költők születtek,s nekünk ez a legfőbb értékünk(kultúrnemzet-koncepció). Ezután,ha még nem csengettek ki,megvitathatódik,csak úgy spontán,diáki kezdeményezésre,hogy vajon a 21.század gyorsbeszédű repperei tudnak-é olyan dalszöveget írni,mint Kosztolányi,aki nem írt dalszöveget,csak verset,de témánk szempontjából ez most teljesen irreleváns.

Aztán,ha már kellően sokat elemeztünk költészetet,találkozunk olyas fogalmakkal,mint "verstípus". Azaz:rájövünk,hogy minden jó vers,meg a rossz is,elhelyezhető egy szellemileg létező dobozban,ami azt jelenti,hogy ha tudod,melyik dobozba helyezted be a verset,máris kapsz 1 pontot a dolgozatodra. Meg olyannal is találkozol,hogy "alkotói folyamat",azaz hogyan ír meg adott költő(...) adott témájú verset. Háy János:Szavalóverseny című könyve pontosan erről az alkotói folyamatról szól. Hogyan keletkeznek bizonyos típusú versek,miért tartjuk ezeket a verseket jónak,egyáltalán:mitől versek ezek,ha nincs bennük Petőfi,meg betyár,meg ahatalmas szerelem...A humor a megszokott,ha elkapod a poént,két napig röhögsz rajta,ami akadályoz a továbbolvasásban,mert ha a második strófánál akad rád a vicc csattanója,nehéz röhögve olvasni a harmadikat,úgy,hogy a vers is komolyan vegyen Téged,mert egyes irodalmi irányzatok szerint ez fontos. E rövid(egyre inkább nyúlós)könyvajánlóban recenzens (azaz én) néhány verstípusról,a könyv egyes fejezeteiről, szövegrészeiről mondom el (írom le,az írott és beszélt kultúra találkozása pedig a szavalóverseny) a szubjektív véleményt.

Zsengék:Van,aki egész életében csak zsengéket ír. Jobban járna,ha inkább mások érett verseit olvasná,dehát ez döntés kérdése. A zsengék egyébként komoly előnyben vannak az érett korú versekkel szemben:nem olyan jók. Az Olvasó ezt magában megállapithatja,ezzel máris elmondhatja magáról,hogy ért az irodalomhoz is valamelyest. Túllépett a kisegítős szinten. 

Prózában jambus,ráadásul külön jelezve,még az akadémiai helyesírást is felborítva?Végig az egész könyv folyamán?Miért ne?Törvény,kritika,Olvasó,korszellem,nyelvészeti társaság,konferencia,emlékülés,nyelvművelő tévéműsor,nem tiltja. Akkor meg miért ne?

Tájleíró vers. Na igen,régen még voltak igazi tájak,emberi beavatkozástól mentes farkasjárta erdők,maláriaszúnyogokkal fertőzött tiszai mocsarak,homokos dűnék a homokos dűnék felett,hajnali hatig érintetlennek tűnő nádas tóvizek,lassan csordogáló patakocskák lágy dőlésszögű hegyoldalakon,meredeken ömlő folyók a meredek hegyoldalakon,stb. Petőfi,Vajda és áhítatos szívű kortársaik könnyebben ,sőt,még annál is könnyebben merítettek ihletforrást (ihletet a helyes,ideillő szó). A mai tájversek a mesterségesen torzított környezetet tudnák ábrázolni(ötletek:A tihanyi csónakázótóhoz,Nádas strandon,Alföldi infrastruktúraprojekt),így lenne korrekt,azaz miméziselvű a mai költőktől. Nem könnyű helyzet.

A népi költőket már megint célkeresztbe teccettek venni-szénakaszálás,meg ilyenek. Nem tudom,Háy János látott-e már falusi házban(valódi) kalotaszegi csipketerítőn (valódi) világítószemű műanyag jegesmedvét(valódi), szemben a falon kacsintós Jézus-interpretációval(természetesen nem kizárható,hogy földi szolgálata alatt Jézus kacsintott is,s az alkotó pont ezt a pillanatot kívánta megörökíteni). Hol van már a kapálás,kaszálás!Van helyette műholdas tévé,mennyivel kellemetesebb tizenkilencedik századi venezuelai munkáslányok földművelésügyi tevékenységét szakértőn bírálni,mint művelni kertjeinket. Most komolyan:válságban van irodalmunk,de leginkább ún. népi irodalmunk van válságban. De ez nemcsak az íróknak köszönhető,hanem a történelemnek is. Így alakult.

A Szavalóverseny fontos könyv,humoros könyv. Háy János már megint belekalandozott az irodalom belvilágába,és bebizonyította,hogy tud az ám szórakoztató is lenni. Ajánljuk ezt a kiváló könyvet mindenkinek,aki szereti az irodalmat. Vagy annak egy részét. De akiket az irodalom szeret,azoknak is. Szívből. Emojit nem teszünk ide. Pedig lehetne.

Európa Könyvkiadó,Budapest,2022.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Cormac McCarthy:Az utas/Stella Maris

Krasznahorkai László:Megy a világ

Guy de la Bédoyére:Praetorianusok.A római császári testőrség felemelkedése és bukása