Könyvekről mindenkinek

 Már az 1990-es években felmerült egy kérdés a sajtó munkatársai között: van-e a sajtónak, médiának, oktató- nevelő, azaz pedagógiai funkciója. Megoszlott a vélemény a munkatársak között, aztán a szakma megadta rá a választ:a sajtónak mintakép értéke van, amely azonban független mindenféle okító-nevelő szándéktól ( ha megnézünk ma, a 21.században egy-egy szórakoztató műsort, még ezt a mintaadásra való képességet is el-elvitatjuk). A 18-19. században még más volt a helyzet. Akkoriban az írott szónak, az újságnak, a folyóiratoknak igen erős társadalomformáló funkciót tulajdonítottak- joggal. Ebben nem volt különbség Széchenyi, Kossuth vagy éppen a konzervativizmus vezéralakjainak számító Desewffyek között. A vita módszereken, a tartalmon, és a cenzúra jogosságát igazoló vagy tagadó álláspontokon ment. Fehér Katalin ezt- az egyes értelmiségiek, közéjük sorolva magamat is, által nosztalgikusan megszépített kort- mutatja be, azáltal, hogy megvizsgálja: hogyan foglalt állást a 18.századi...

Van ez a népi-urbánus vita a magyar irodalomban, mely inkább stigmatizáció, mint vita. Ha falun élsz, netán falun születtél, népi vagy, ha Pesten élsz, urbánus vagy, és jobban keresel. És liberális vagy. Nadányi Zoltán életművét nem lehet efféleképpen felcímkézni. Ő nem népi, nem urbánus, ő Nadányi Zoltán. Feketegyőrös községben született, megjárta Pestet is, volt sakkrovatvezető, főlevéltáros, minden. Költészete teljesen egyedi. Ha elolvassuk a Nem jó nekem című verset, megtaláljuk benne a tagadva állítást, olyan nyelvi elemet, mely sem a korabeli, sem a jelenlegi magyar irodalomra nem jellemző. Az öngyilkossági szándék egyedülálló megörökítése A csősz című vers. A Figura című költemény az öregkori magányosságról/szerelemről/vágyakról szól. A Póruljárt lovas éneke pedig Ady költészetének teljesen egyedi továbbgondolása. Nadányi Zoltán, a kor viszonyaihoz mérten, " amatőr" költő volt. Nem ebből élt. Éppen ezért volt módja arra, hogy verseit kidolgozza, akár évekig is csis...