Emlékkönyv Nadányi Zoltán születésének századik évfordulóján

Van ez a népi-urbánus vita a magyar irodalomban, mely inkább stigmatizáció, mint vita. Ha falun élsz, netán falun születtél, népi vagy, ha Pesten élsz, urbánus vagy, és jobban keresel. És liberális vagy.
Nadányi Zoltán életművét nem lehet efféleképpen felcímkézni. Ő nem népi, nem urbánus, ő Nadányi Zoltán. Feketegyőrös községben született, megjárta Pestet is, volt sakkrovatvezető, főlevéltáros, minden.
Költészete teljesen egyedi. Ha elolvassuk a Nem jó nekem című verset, megtaláljuk benne a tagadva állítást, olyan nyelvi elemet, mely sem a korabeli, sem a jelenlegi magyar irodalomra nem jellemző. Az öngyilkossági szándék egyedülálló megörökítése A csősz című vers. A Figura című költemény az öregkori magányosságról/szerelemről/vágyakról szól. A Póruljárt lovas éneke pedig Ady költészetének teljesen egyedi továbbgondolása.
Nadányi Zoltán, a kor viszonyaihoz mérten, " amatőr" költő volt. Nem ebből élt. Éppen ezért volt módja arra, hogy verseit kidolgozza, akár évekig is csiszoljon egy költeményt. Azonkívül nem kellett csatlakoznia egyik szekértáborhoz sem. Ezért aztán megengedte magának azt a fényűzést, hogy mindent egy kicsit másképpen lásson, mint magyar irodalmi kortársai. Másképp nézte a szerelmet, a halált, a nemzetet, a hazát. Van benne valami világfias humor. Lehet, a levéltár hivatali unalma után még élvezte is a versírást?
xxxxxxxxxx

Kicsit naprakész? mediaszemle.blogspot.com

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Cormac McCarthy:Az utas/Stella Maris

Krasznahorkai László:Megy a világ

Guy de la Bédoyére:Praetorianusok.A római császári testőrség felemelkedése és bukása