Robert J.Shiller:Narratív közgazdaságtan

 A hagyományos értelemben vett, a világ egyetemein tanított közgazdaságtan általában matematikán alapul, s rövid-közép-és hosszútávú idősorokkal, grafikonokkal, táblázatokkal dolgozik, ezekből igyekszik következtetéseket levonni. Robert J. Shiller Nobel-emlékdíjas közgazdász ennek a nagyszerű tudománynak egészen más paradigmáját javasolja: a narratív megközelítést. Shiller szerint a gazdasági döntések nemritkán hiedelmeken, társadalmi mítoszokon alapulnak, éppen ezért nagyon lényeges ezeknek a történeteknek, narratíváknak a tanulmányozása. Csak egyetlen példa a számtalanból, amit tétele igazolására felhoz: az 1929-es tőzsekrach, mely később nagy gazdasági világválság néven vonult be a történelemkönyvekbe, nem kis részben azon történetek miatt robbant ki, melyeket a középosztálybeli amerikai emberek meséltek:XY vett ilyen és olyan részvényt, ezeknek felment az árfolyama, XY pedig már új házat vagy autót is vett a nyereségből. Shiller szerint se szeri, se száma nem volt az ilyen történeteknek ( egy részük igaz volt, más részük nem). A narratív közgazdaságtan éppen az ilyen történetek kialakulásával, gazdasági életre gyakorolt hatásukkal foglalkozik. 

Megtudhatjuk,hogyan mondott csődöt a hagyományos közgazdaságtan a 20-21.század nagy krachjainak előrejelzésében:nagyon kevesen látták előre az 1930-as évek gazdasági válságát, a 2005-ös ingatlanpiaci bedőléseket, valamint a 2007-2009.közötti pénzügyi válságot. A nagy gazdasági világválság előtt pedig számtalan gazdasági szakember hatalmas fellendülést jósolt az 1930-as évekre. Shiller leírja, hogy a Nemzetközi Valutaalap 1988 óta összesen 469 recessziót jövendölt meg, ebből mindössze 17 bizonyult pontosnak. eltűnődhetünk azon, hogy Kenneth E. Bouldinghoz hasonlóan besorolhatjuk-e a közgazdaságtudományt az erkölcstudományok közé, hiszen a közgazdászok az emberek javára kell(ene) hogy munkálkodjanak. Shiller részletesen ismerteti egyik szakmai példaképének, John Maynard Keynesnek az európai fejlődésről vallott elképzeléseit. Keynes már az 1920-as években azt jósolta, hogy hamarosan újabb válság robban ki a világban- és mindezt nem matematikai számítások alapján jövendölte, hanem a közgazdaságtan és más tudományok ( politikatudomány, történelem,földrajz)- ahogy ma mondanák- intediszciplináris szemléletével. Shiller szerint erre az interdiszciplináris személeletre volna szükség a gazdasági folyamatok aprólékos megértéséhez. Megismerkedünk más tudományok narratív kísérleteivel, megtudjuk, hogy a történettudomány használja leggyakrabban és legeredményesebben a narratív módszert ( Recenzens megjegyzi:vannak eleve narratív történeti források, mint pl. az emlékirat, az önéletrajz, a magánlevél- a történelem tehát, ha akarná sem tudná megkerülni a narratívák beemelését önmagába). De megismerkedünk narratíva és szociológia valamint más tudományok viszonyával is. A gazdaságtudomány, a pénzügytudomány eléggé le van maradva ezekhez képest.
A neves Szerző részletesen szól a bitcoin és egyéb kriptovaluták körüli narratívákról:hiszen ezeknek a pénzeknek éppen az ad értéket, hogy vannak, akik értéket tulajdonítanak neki. A társadalmi konszenzus teremti meg az értéket- igaz, felmerülhet érvként, hogy végül is az arany és az ezüst esetében is társadalmi konszenzuson alapul az érték, csak mi ezt a konszenzust, részben több ezer éves volta miatt, magától értetődőnek vesszük, a kriptovaluták esetében viszont ez a konszenzus új. Miben is áll a kripto-történetek elképesztő vonzereje?
- mindig van egy lelkes fiatalember, aki többet, aki valami mást akar, aki az újítás, az innováció megtestesítője egy személyben, és aki ezt a karaktert hitelesen meg is formálja
- aki kriptovalutát használ, úgy érezheti, hogy felülemelkedik az elavult, 19.században kialakult nemzeti struktúrákon, annak is pénzügyi megfelelőjén, az elavult papírpénzen. 
Megismerhetjük, miért terjednek a történetek úgy, mint a vírusok, miért harang alakú egy- egy történet esetében a grafikon, hogyan kell értelmeznünk a Rubik-kocka elképesztő népszerűségét, s van-e köze ennek a nagyszerű játéknak a közgazdaságtanhoz. Utána pedig Szerző belefog a narratív közgazdaságtan hét alaptételének tárgyalásába. 

Ajánljuk Robert J. Shiller: Narratív közgazdaságtan című könyvét közgazdászoknak, szociológusoknak, történészeknek, az értelmiségből leginkább a fiataloknak, hogy ők már az új szemlélet alapján lássák saját szakmájukat. 

HVG Könyvek, 2020, fordította Garamvölgyi Andrea